Megkongatta a vészharangot a Valutaalap: a pénzmosás rohamosan nő

Továbbra is komoly problémát jelent az illegális bevételek határokon átívelő tisztára mosása a pénzügyi szektor számára. A nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői által írt jelentés alapján a nemzetközi pénzügyi bűnözést csak globális, egységes összefogással lehet megfékezni.

A globalizáció, mint a gazdaság számos területét, úgy a pénzügyi szektort is megreformálta. Napjainkban az összekapcsolt globális pénzügyi rendszer egy rendkívül bonyolult hálózatot alkot, amelyben viszonylag rövid idő leforgása alatt lehet végrehajtani pénzügyi tranzakciókat, például átutalásokat. Ez a gazdasági szereplők számára rendkívül kedvező, azonban a rendszer nyújtotta előnyöket a bűnözők is a saját hasznukra tudják fordítani.

Korábban az illegális úton szerzett pénzeszközöket, -ha el akarták rejteni a hatóságok elől- a bűnelkövetőknek át kellett csempészniük az országhatárokon, ami magában hordozta az elfogás veszélyét.

Ehelyett anélkül külföldre lehet menekíteni az adócsalásból, korrupcióból, kábítószer-kereskedelemből, vagy bármilyen más kriminalizált cselekményből származó vagyont, hogy a saját házukból kilépnének. A globalizált pénzügyi rendszerrel párhuzamosan tehát létrejött a globalizált nemzetközi pénzmosás is.

Ez a folyamat súlyos következményeket vont maga után, hiszen a pénzmosási botrányok banksokkokat, extrém esetben akár gazdasági krízist is okozhatnak egy-egy országban.

Ennek oka, hogy egy jelentősebb pénzmosási botrány hatására romlik a pénzügyi rendszer integritásába vetett bizalom, a lakosság és a gazdasági szereplők nehezebben férhetnek hozzá a hitelekhez, kevesebben merik elhelyezni a pénzüket az érintett pénzintézetekben. Utóbbinak a gazdaságra gyakorolt negatív hatásait végső soron a társadalom, az adófizetők érzik meg a leginkább - vélik az IMF szakértői.

Senki sem védett

A határokon átnyúló pénzmosás ellen ráadásul egyetlen ország, pénzügyirendszer, vagy pénzintézet sem immunis – hívják fel a figyelmet az IMF elemzői.

A bankok ugyan a maguk részéről igyekeznek őrködni a pénzügyi rendszer integritása fölött és saját erőforrásaiknak megfelelően küzdenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen, a nemzeti szintű erőfeszítések azonban gyakran csak a belföldi kockázatok kiszűrésére összpontosítanak, míg a nemzetközi veszélyeket figyelmen kívül hagyják, így csupán korlátozott eredményeket képesek elérni. A bankfelügyeletek, banki szabályozó hatóságok is döntő szerepet játszanak a pénzügyi rendszer tisztaságáért vívott harcban, azonban többnyire szintén korlátozottak a lehetőségeik és azt sem mindig használják ki elég hatékonyan. Nehezíti a helyzetet, hogy az egyes országok hatóságai egymástól eltérő megközelítéseket alkalmaznak, ami akadályozza az egységes többnemzeti fellépést a pénzmosás ellen.

Északi mintaprojekt

A Valutaalap épp ezért egy pénzmosás elleni mintaprojektet indított el nyolc észak-európai országgal, Dániával, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Finnországgal, Norvégiával, Svédországgal és Izlanddal együttműködve.

Az eddig elért eredményeik alátámasztották azt a feltevést, hogy egy-egy ország nemzeti erőforrásai önmagában nem elégségesek a nemzetközi pénzügyi bűnözés elleni hatékony fellépéshez, viszont egy többnemzeti együttműködés új lehetőségeket teremthet ehhez.

A határokon átívelő illegális pénzáramlási folyamatok érdekében az IMF munkatársai a legmodernebb technológiákat is bevetik. Gépi tanulási technológiákat és digitális adatelemzési módszereket alkalmazva vizsgálják a pénzügyi mozgásokat, ezáltal betekintést nyernek a globális folyamatokba, és képesek lehetnek azonosítani a potenciális makro szinten is kritikus jelentőségű pénzmosási forgatókönyveket.

A csúcstechnológiára épülő módszereket a skandináv és balti államokkal kötött együttműködés során is alkalmazzák, így segítséget nyújtanak az érintett országok számára, hogy feltérképezzék a határokon átívelő pénzmozgásokat. Ez többek közt azt is lehetővé teszi, hogy meghatározzák mely országok számítanak a pénzmosók potenciális utalási célpontjainak, és előre jelezhetik, hogy melyik tranzakciók lehetnek magas kockázatúak, így fokozható ezeknek a pénzügyi rendszeren történő áthaladása során történő ellenőrzése.

Regionális fertőzés alakulhat ki

Ennek fontosságát alátámasztja, hogy az együttműködő északi országokban végzett kutatások alapján a pénzügyi csalások és pénzmosások nem csak az államháztartást károsítják makroszinten, hanem az integritási problémákkal és pénzügyi bűncselekményekkel érintett pénzintézeteket is közvetlenül nehéz helyzetbe hozzák. Az ilyen bankok esetében trendszerűen megfigyelhető a részvényeik árfolyamának a csökkenése, a betétállomány visszaesése, ezáltal a likviditás mérséklődése, a hitelezési kockázat emelkedése és a nemteljesítés elleni biztosítások költségeinek a megugrása. Az IMF vizsgálatai alapján ráadásul az ilyen sokkok nem csupán egyetlen bankra hatnak elszigetelten, hanem regionálisan fertőzési folyamatok figyelhetőek meg az érintett pénzintézetek és a  partnereik között.

A felügyeletek szerepe

A Baltikumban és a skandináv országokban szerzett tapasztalatok alapján az IMF ajánlásokat is megfogalmazott a pénzügyi rendszer szereplői számára.

A Valutaalap a pénzügyi rendszer elsőszámú kapuőreinek a bankokat jelölte meg, hiszen a bűnszervezetek rendszerint a bankok nemzetközi hálózatait használják az illegálisan megszerzett pénz mozgatására, habár az utóbbi időben a gyors globális pénzátvitelt biztosító kripto-eszközök is egyre népszerűbbek a köreikben. Épp ezért az IMF szerint a pénzintézeteknek maguknak is ki kell dolgozniuk olyan mechanizmusokat, amelyekkel kiszűrik az ilyen feltehetően illegális célt szolgáló pénzmozgásokat.

Fontos, hogy a bankok erőfeszítéseit a nemzeti szabályozó hatóságok is felügyeljék.

Globális felügyeleti mechanizmus hiányában a bankfelügyeleteknek fontos minél tágabb perspektívából vizsgálni a pénzmozgásokat és meg kell hozniuk a határokon átnyúló pénzmosás elleni intézkedéseket. Ehhez azonban erősebb nemzetközi együttműködésre van szükség – hangsúlyozták az IMF munkatársai.

A jövőben a technológiai megoldások segíthetnek, hogy az egyes nemzeti hatóságok regionális képet alkossanak a térségben zajló felügyeleti erőfeszítésekről, beleértve a több országot érintő kezdeményezéseket is. Ehhez az országoknak adatokat kell cserélniük egymás között a pénzmosási incidensekről is, és közösen felül kell vizsgálniuk a bankok tőketartalékainak a növelését.

Az IMF elemzése alapján különös figyelmet kell fordítani a nem hagyományos pénzügyi szolgáltatókra, a nemzetközi finanszírozás újabb belépőire, köztük a kriptoeszköz-szolgáltatókra. Utóbbiak ráadásul globális szolgáltatásokat kínálnak, így esetükben a felügyeletek határokon átnyúló együttműködése különösen fontos - szögezték le a Valutaalap közgazdászai.