Van kriptovaluta befektetése? Sok változást hoz az új blokklánc törvény

Megosztó a kriptovaluták megítélése: sokan úgy gondolják, hogy ez lehet az infláció megmentője, mások úgy vélik, hogy kiszámíthatatlan pénzügyi világot idézheti. A kriptopiac kiszámíthatóságának egyik legfontosabb pontja a kellően pontos törvényi és technológiai szabályozás, amely megfelelően védi a fogyasztókat.A kriptovaluták világa kiemelten gyorsan változik, ezért is nehéz ezt a szabályozásban, a jogalkotásban lekövetni nemzeti és uniós szinten egyaránt - többek között erre mutattak rá a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán, ahol az új blokklánc törvény hátterét vitatták meg szakértők.

Az Országgyűlés tavaly decemberében – részben az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve – fogadta el az úgynevezett blockchain-törvényt, amely fontos lépés a szektor hazai szabályozásában. Az új blokklánc törvényt márciusban lép hatályba.

A törvényi változtatás egyik oka a digitalizáció hozta újítások, lehetőségek szabályozása, már csak azért is, mert az újítások miatt kell számolni az ezzel járó potenciális visszaéléssel, a versenytorzítással, a fogyasztók megkárosításának lehetőségével, és az online csalások kockázatával.

Pintér Éva a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, fintech-szakfelelőse, a Corvinus FinTech Center stratégiai vezetője, kiemelte, hogy a digitális térnyeréssel nem csak a bitcoinról vagy az NFT-kről (non fungible tokens- nem helyettesíthető tokenek) van szó, hanem a pénzügyi innovációs terület egészéről, amelynek az oktatásban, képzésekben is szerepe van, hogy lépést lehessen tartani a fejlesztésekkel.

Darázs Lénárd egyetemi tanár, az ELTE általános rekrohelyettese azt hangsúlyozta, hogy a blokklánc pozitív felhasználhatósága mellett az adatgazdasággal és a mesterséges intelligenciával és a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos kérdések is ide tartoznak az oktatás szakmai tartalmában.

Fontos kérdés az is, hogy a digitális eszközöknek lehet-e biztosíték funkciója, ha igen, akkor technológiailag kompatibilis módon kellene működnie. Ezért technológiailag semleges megoldásokat kell támogatnia Magyarországnak is. Jogi szempontból az is fontos, hogy milyen kötelmek járnak a kriptodevizák kibocsátásával.

Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója kiemelte: maga a blokklánc, mint technológia izgalmas, de meg kell határozni, hogy bizalmi kérdéseken alapuló kérdéseket képes-e megoldani, lehet-e mögé valós üzleti modelleket építeni, fenntartható és rentábilis üzlet lehet-e az üzleti környezetben.Egy nemzetközi technológia nagyvállalattal nagyon nehéz versenybe szállni, ehhez jó szolgáltatásokat kell kiépíteni a hazai vállalkozások körének. Saját kézben kell tartani a saját felhasználóinkat, ehhez az egyik eszköz lehet a blokklánc, de még sokat kell ezen az együttműködésen dolgozni.

Vágujhelyi Ferenc, a a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetéséért felelős államtitkára, a Blockchain Koalíció elnöke szerint a blokklánchoz nincs szükség az állam közbeavatkozására, de ha jól működik a lánc, akkor nem elvehető az itt megszerzett érték.

Vágujhelyi Ferenc, a PM államitkára, a NAV vezetője, a Blockchain Koalíció elnöke

Ma két módon tudunk hitelesen elektronikusan értéket megtartani: egyik a zártság, például egy bankfelügyelet védi egy pénzintézet rendszerét, a másik rendszer pedig a blokklánc. Ma a decentralizált hitelesség forrása a blokklánc.

Urbán Viktor, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont állandó szakértője a metaverzumok világában és az NFT-k körében kiemelkedően fontos a fogyasztóvédelem, mert a piacon a gyors siker után egy kiábrándultság és bizonytalanság is érzékelhető.

Az új szabályozás egyik sarokköve a technológia-semlegesség, melynek kapcsán leszögezték: a szabályozásnak kell semlegesnek maradnia a technológiával kapcsolatban, ugyanis nem szabványosíthatóak a blokklánc-technológiák.

A Magyar Közgazdasági Társaság teljes szakmai beszélgetését - amely érintette a jegybanki kriptopénzeket is - itt tekintheti meg.