Meglepően jó magyar film egy kényes témáról

Elemzések2019. jún. 29.Devecsai János

A bizarr címmel megáldott „Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)” hosszú idő óta az első jó hazai thriller.

Ha lehet hinni a statisztikáknak, akkor itthon minden harmadik gyereket zaklattak már az interneten. Hogy ez az adat mennyire pontos azt nem tudni, de az kétségtelen, hogy az iskolások körében az online bántalmazás (vagy idegen szóval a cyberbullying) égető problémává vált. Filmes eszközökkel ezt a témát azonban nem egyszerű körbejárni.

A forgatókönyvírók és a rendezők legtöbbje még egy olyan korban nőtt fel, amikor még híre-hamva se volt a Facebooknak vagy az okostelefonoknak.

A generációs különbség pedig a mai tini filmek legtöbbjén alaposan kiütközik. A fiatalok mindennapjait a legtöbbször mesterkélt jelenetek elevenítik meg a nagyvásznon.

Sokszor azaz érzésünk lehet, mintha a készítők még soha életükben nem beszéltek volna 10 percnél többet egy mai tinédzserrel. Ám Schwechtje Mihály első nagyjátékfilmje a „Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)” szakít a rossz hagyományokkal.

Szerencsére az, hogy a közösségi média természetes, szerves része a történetnek nem az egyetlen előnye a filmnek. A produkció ügyesen dolgoz fel több kényes témát is. A film elején a főszereplő, a gimnazista Eszter például beleesik az egyik tanárába, akivel a neten túlságosan is közel kerülnek egymáshoz. Később pedig egy netes zaklatás is fontos része lesz a sztorinak.

Schwechtje Mihály pedig tud újat mondani: ő ugyanis a zaklató lélektanát is elkezdi boncolgatni. A legtöbb film, amely a cyberbullying-al foglalkozik a netes bántalmazókat két dimenziós gonoszoknak ábrázolja, akikben semmi jó érzés nincs. Itt viszont ugyan nem cél, hogy szimpatizáljunk a zaklató minden lépésével, de érthetővé válik, hogy mit miért tesz. A filmről tudni kell, hogy még hazai mércével mérve is szűkös keretek között jött létre. A stábnak még egy komolyabb világitási szettre se volt pénze. A források hiánya azonban a végeredményen nem érhető tetten. Ugyan a produkció finoman szólva nem hemzseg a merész vizuális ötletektől, de így is volt tér a kísérletezésre. A képarány például csak akkor válik szélessé, amikor a szereplők chatablakai megjelennek a vászon szélén.

Ez a film – amely egyébként már az egyik magyarországi streaming-szolgáltató kínálatában is elérhető – nem mestermű. Nem több nem kevesebb egy igényes thrillernél. De ez is nagy szó.