Meglepően sok elemet vehet át Trump Kína-politikájából Joe Biden

Más hangnemű kommunikációra kell felkészülni az új amerikai adminisztráció Kína-politikájában, de leginkább csak a csomagolás fog változni, a stratégiai tartalom ugyanaz maradhat, amit Donald Trump elnök eddig kialakított - vélik elemzők. A két nagyhatalom viszonyában a versengést és a rivalizálást meghatározó alapok nagy része megmaradhat, és Joe Biden megválasztott elnök a vártnál jóval több elemet is átvehet elődjétől. 

Sokminden maradhat Trump ugyanis Kína-politikájából. Az egyik alaptétel, hogy mindkét fél érdeke a gazdasági és a katonai háború elkerülése, ugyanakkor az USA számára prioritás marad a kínai terjeszkedés lassítása, és a technológiai területen az első helyre törésének megakadályozása. A két ország gazdasága azonban annyira összefonódott, hogy a konfliktus kiélezése nem áll Amerika érdekében, különösen most, a járvány miatti gazdasági visszaesés idején.

A legnagyobb gazdaságok közül idén egyedül Kínában lesz csak növekedés, miközben az USA adóssága - melyet részben Kína is finanszíroz - rekordszintre emelkedik a mentőcsomagok miatt.

A Biden adminisztráció egy 2000 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagot ígért, amivel 3 millió új állást hoznak létre vagy állítanának helyre, ehhez viszont a hiány elengedésére lesz szükség. 

A Kínával szemben meghozott eddigi  intézkedések java fenn fog maradni, a különbség leginkább abban látszódik majd, hogy Biden a kereskedelmi és katonai szövetségeseire jobban támaszkodva gyakorolhat nyomást Kínára. Peking mindenesetre nem ül a babérjain: az amerikai kormányzati átadás-átvétel időszakát gyorsan kihasználva gyorsan lépett, amikor a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét hozta össze a múlt héten, amihez sikerült megnyernie Japánt, Dél-Koreát és Ausztráliát is.

- Biden számára is fontos lesz Kína katonai és gazdasági terjeszkedésének fékezése. A szellemi tulajdonjog védelme mellett a kereskedelmi kapcsolatok egyensúlyosabbá tétele is megmarad fontos célnak - nyilatkozta nemrég a növekedés.hu-nak Szapáry György korábbi amerikai nagykövet.

Mit értek el a büntetővámokkal?

Látszólag nem sok sikert hoztak a Kínával szembeni kereskedelmi deficit lefaragásában a Trump által bevezetett büntetővámok, ugyanis szeptemberben közel tíz százalékkal magasabb volt az USA és Kína közti kereskedelmi forgalom deficitje mint amikor Trump 2016 nyarán bejelentette a kereskedelmi háborút. Jónéhány területen azonban sikerült lassítania kínai terjeszkedés ütemét: az amerikai külkereskedelmi deficit átterelődött más ázsiai országok irányába. 

A gyakorlatban azonban alig valamivel csökkent az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelmében a hiány az elmúlt egy évben:

a 2019 júliusában mért 32,8 milliárd dolláros hiány mindössze 31,62 milliárd dollárra mérséklődött 2020 júliusára, azaz alig 3,46 százalékkal sikerült azt csökkenteni.

A kínai exporton sikerült ütni, és nőtt az amerikai kivitel

De az elnök akciójának sikertelenségét még a fenti számoknál is érzékletesebben mutatja, hogy idén júliusban a kereskedelmi mérleg hiánya 4,36 százalékkal magasabb volt, mint 2016 júliusában.

Nyáron közel 10 százalékkal haladta meg a hiány mértéke a négy évvel ezelőtti májusi szintet. Ráadásul a kínai export nagyon gyorsan magára talált: már júliusban éves alapon 7,2 százalékos növekedést mutatott.

Augusztusra azonban az amerikai kivitel átmenetileg emelkedett éves szinten, de még így is a legalacsonyabb 2008 óta – amennyiben nem vesszük figyelembe a tavalyi évet. Pedig a háború úgynevezett első fázisának lezárásákor a fő eredmény az volt, hogy Kína több amerikai (agrár)termék vásárlását vállalja.

Mi lett az első fázist lezáró alkuból?

Ennek ellenére, az a tény, hogy Kína intenzívebben vásárolta az amerikai agrártermékeket, nem jelenti jelenti azt, hogy igyekszik betartani a kereskedelmi megállapodásban lefektetetteket. Pedig a választási kampányban kulcsfontosságú szerepet játszó államok, Iowa, Nebraska és Minnesota jelentős agrárexportőr államok. 

Ezzel együtt is az a helyzet, hogy a növekvő import eredményeként 12 éve nem látott magasságokba emelkedett összességében is a kereskedelmi mérleg hiánya még a járvány amerikai berobbanása előtt.

Már eleve kétséges volt az amerikai deficit csökkentése ilyen eszközökkel akkor, amikor a fogyasztásvezérelt amerikai gazdaság alapműködése szerint több árut vásárol alacsonyabb áron termelő országokból, ami kódolta azt, hogy más országokba terelődik át az eredetileg Kínával fennálló deficit.

Ráadásul az a tény, hogy átmenetileg csökkent a deficit az egy évvel korábbi szinthez képest, nem jelent sokat hosszabb távon, mert az amerikai fogyasztás, illetve a kínai gyártás koronavírus miatti összeomlásának következménye. 

2027-re Kína előzheti az EU-t, 2032-ben az USA-t?

Eközben a Kínai Állami Tanács mellett működő Fejlődéskutatási Központ előrejelzése szerint a távol-keleti ország növekedése idén ugyan a 2019-es 6,1 százalékról 1-2 százalékra esik vissza, de még így is sokkal jobb mutató, mint a fejlett államok recessziója.

A számítások szerint a kínai gazdaság mérete 2027-re meghaladja az Európai Unió, 2032-re pedig az Egyesült Államok gazdaságának méretét.

2025-re részesedése a globális gazdaságban 18,1 százalék lesz, szemben a tavalyi 16,2 százalékkal. Ezzel szemben az USA 24,1 százalékos részaránya 21,9 százalékra esik vissza.

A Biden-adminisztrációnak tehát továbbra is nehéz külső ellenféllel van dolga, miközben a belföldi egészségügyi és gazdasági válságot is egyszerre kell kezelnie.