Megszenvedik a print lapok a válságot, teljes átrendeződés zajlik
ElemzésekJócskán betett a koronavírus járvány okozta válság a nyomtatott sajtónak az apadó reklámbevételek miatt, rengeteg állás megszűnt, miközben a kiadók a digitális formátumot helyezik előtérbe. Néhány prémium kategóriás nagy lapnak ugyanakkor sikerült erősítenie a pozícióját úgy, hogy egyre több digitális előfizetőt tudott toborozni a karantén alatt.
A nyomtatott sajtó lassan harmadik évtizede leszálló ágban van, és ezt a folyamatot a mostani koronavírus-járvány tovább erősítette – írja a Financial Times friss elemzése. Az üzleti lap becslése szerint március óta az Egyesült Államokban 38 ezer sajtómunkatárs – az újságíróktól kezdve és a kereskedelmi szakemberekkel bezárva – került az utcára, vagy csökkentették bérüket jelentős mértékben.
A Pew Kutatóintézet számai pedig azt mutatják, hogy 2008 óta az amerikai újságírói állások fele megszűnt.
Európában valamelyest jobb a helyzet, hiszen az állami támogatások segítették a szektort, de a várakozások szerint itt sem kerülhetők el a fájdalmas döntések. Az Enders Analysis kutatócsoport becslése szerint a bevételek csökkenése az Egyesült Királyságban az újságírói munkahelyek harmadát veszélyezteti.
Senkit nem kímél a válság, a kockázati tőkéből finanszírozott feltörekvő Vice-tól kezdve az évszázados múlttal rendelkező regionális újságokig szinte minden sajtótermék bajba kerülhet.
A koronavírus-válság rámutatott arra a hatalmas résre, amely a legalább egymillió előfizetővel rendelkező nagy kiadók, és a kisebbek között. A New York Times például az első negyedévben 578 ezer új digitális előfizetőről számolt be, többről mint a nagy amerikai kiadóvállalat, a Ganett száz újságjának összesített adata, illetve a Los Angeles Times és a The Boston Globe együttes adata. A sikert a lap vezérigazgatója, Mark Thompson azzal magyarázza, hogy többet fektettek be mint mások, több emberrel dolgoznak, és kicsit jobban teljesítenek, mint a versenytársak.
De a New York Timeshoz hasonlóan a Wall Street Journal, a Washington Post és a Financial Times szintén jól tudott alkalmazkodni a változó olvasói igényekhez, és ma is stabil lábakon állnak.
Továbbra is nyitott a kérdés, hogy valóban elegendő-e a fizetőképes digitális olvasók növekvő száma egy-egy nagyobb kiadó fenntartásához. A jelek azt mutatják, nem elképzelhetetlen, hiszen a New York Times tavalyi 1,8 milliárd dolláros bevételének hatvan százaléka előfizetői díjakból jött össze, szemben az alig 29 százalékra rúgó reklámbevételekkel.
A kisebb kiadók azonban gondban vannak. A Minneapolis Star Tribune – amely a George Floyd gyilkosság miatt a figyelem középpontjába került – szintén csökkenteni volt kénytelen költségeit, mert a válság kezdete óta reklámbevételeinek negyven százalékát elveszítette.
De akadtak olyan lapok is, ahol a pandémia miatt 50-90 százalékkal csökkentek a reklámbevételek.
A nyomtatott sajtó zuhanását elsősorban arra vezetik vissza, hogy az internet megjelenésére nem reagáltak megfelelően, online felületükön ingyen adtak prémium termékeket. Jól mutatja a szektor teljesítményének esését, hogy hozzávetőlegesen két évtized alatt az 530 milliárd dolláros piac alig tizedére esett vissza.
Kérdés ugyanakkor, hogy képes-e eltartani az előfizetői közösség egy-egy kisebb jelentőségű lapot, azaz be tudja-e tömni azt a lyukat, amelyet a visszaeső hirdetések ütnek a büdzsén. Ezzel kapcsolatosan kétségek merültek fel, hiszen az előfizetők alacsony száma miatt olyan árat kellene kérni a hozzáférésért, amely már szinte megfizethetetlen. A járvány idején az egekbe ugrott a híroldalak látogatottsága, a legtöbb portál azonban alig az olvasók egy százalékát tudta megtartani.
Az adatok azt mutatják, az előfizetők jellemzően idős, gazdag fehérek.
A megoldást keresve a kiadók a rendezvényszervezés, az e-kereskedelem és az utazási élmények felé fordultak, de éppen ezeket a szektorokat sújtotta komolyan a válság. Végül utolsó megoldásként a szupergazdagok, vagyis a milliárdosok, a techvállalkozások, és végső esetben a kormányzatokhoz fordultak. Kiderült azonban, hogy bár a támogatással a független sajtót védik a gazdag befektetők, szó sincs arról, hogy ablakon kidobott pénzként tekintenének a támogatásra fordított összegre.
A támogatók elszántságát mutatja ugyanakkor, hogy ez elmúlt években például a Facebook és a Google 300 millió dollárral támogatta a kiadókat, a pandémiára való tekintettel a Facebook további 25 millió dollárt szán ugyanerre a célra.
