Mi alakítja valójában a tőzsdeindexeket? Itt a Nobel-díjas közgazdász válasza

A szerző a cikk elején lefekteti, hogy a tőzsdei mozgásokat alapvetően nem a hírek indikálják, hanem a befektetők reakciói arra, hogy más  befektetők miként értékelik a híreket. Ezen belül is az ismert szakemberek véleménye nyom sokat a latban, különösen most, amikor egyre nagyobb a bizalmatlanság hírközlő szervekkel szemben.

Mindennek eredményeként a befektetők reakciója viszonylagosan lassú, így maga a tőzsde is relatíve lomhán reagál a változásokra. 

A világjárvány kitörése, illetve annak a tőzsdére gyakorolt hatását illetően három szakaszra lehet osztani az elmúlt bő fél évet. Az első szakasz a koronavírus-válság január 30-ikai kezdetétől február 19-ig terjed, ami idő alatt a S&P500 három százalékot emelkedett. A második szakasz február 19-én indult és március 23-ig tartott, ami 34 százalékos esést jelentett, végül a harmadik március 23-tól napjainkig tart 40 százalékos emelkedéssel. 

Robert J. Shiller Nobel-díjas közgazdász

Az első szakasz akkor kezdődött, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án az új koronavírust „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek” nyilvánította.

Az elkövetkező 20 napban az S&P 500 3 százalékkal emelkedett, és február 19-én minden idők rekordját elérte.

Felvetődik ugyanakkor a kérdés, hogy a tőzsdeindex miért nem jelezte előre a recessziót. Az egyik vélemény szerint a közvéleménynek csak kis részében tudatosult a világjárvány ténye. A január végén bevezetett kínai korlátozásokról nem nagyon vett tudomást a világ, magának a betegségnek sem volt neve addig, amíg a WHO COVID-19-re nem keresztelte. A február 19. előtti hetekben a világ közvéleménye sokkal inkább foglalkozott olyan globális problémákkal, mint a globális felmelegedés, a stagnáló világgazdaság vagy az adósságválság. Az Egyesült Államokban pedig a Donald Trump elnök ellen február 5-én befejeződött impeachment eljárás állt a figyelem középpontjában.

A február 19. és március 23 közötti második szakaszban a tőzsdeindex 34 százalékkal zuhant, ami olyan nagy mértékű esést jelent, amely a 1929-es világválságra emlékeztetett.

Pedig február 19-ig Kínában is alig néhány halálesetet jelentettek be. A befektetők magatartását nem egyetlen narratíva változtatta meg, hanem hasonló narratívák egész sora.

Ebben az időszakban egyre több nemzetközi hír jelent meg a betegség gyors terjedéséről a világban. A WHO március 11-én jelentette be, hogy pandémiáról, azaz világjárványról van szó. A „pandémiára” irányuló internetes keresések csúcspontja március 8–14. közötti héten tetőzött, a „koronavírus” keresése pedig a rákövetkező héten. Ebben a szakaszban az emberek megpróbálták értelmezni, hogy miről is van szó tulajdonképpen. Az érintettek többsége nem tudott megbirkózni a feladattal, még azok sem, akik képesek voltak befolyásolni a piaci árakat. 

Ahogy elindult a tőzsdei esés, egyre-másra jelentek meg hírek a lezárások miatti nehézségekről, az üzleti problémákról. Például, hogy a lezárt Kínában voltak, akik kénytelenek voltak rovarokat enni, illetve hogy Olaszországban a szűkös egészségügyi kapacitások miatt az orvosokra bízták, hogy kiket mentenek meg és kiket hagynak meghalni. Mintha csak a múlt század harmincas éveiben lennénk. 

Végül a harmadik szakasz, a 40 százalékos emelkedés akkor kezdődött, amikor híre kelt, hogy fiskális és monetáris segítség érkezik az Egyesült Államokban.

Március 23-án, amikor a kamatlábak már gyakorlatilag nullán álltak, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) agresszív hitelprogramot hirdetett. Négy nappal később Donald Trump aláírta a 2000 milliárd dolláros koronavírus-segélyről szóló rendeletet, illetve világot látott CARES elnevezésű, szintén agresszív fiskális támogatást jelentő program is. 

Ezeket a lépéseket a 2008-2009-es pénzügyi válság leküzdésére tett intézkedésekhez hasonlították, amelyek hatására a részvényárak fokozatosan, de igen jelentősen emelkedtek.

A S&P500 index 2009. március 9., és 2020. február 19. között ötszörösére emelkedett.

Az emberek nagy részének fogalma sincs, mi szerepel a Fed terveiben, vagy mit jelent CARES program, a befektetők azonban már láttak hasonló intézkedéseket, amelyek a múltban sikeresek voltak. 

Megállapítható, hogy a COVID-19 válság mindhárom szakaszában nyilvánvalóan léteztek a a tőzsdei folyamatokat befolyásoló hírek, az ármozgások azonban nem feltétlenül logikusan és nem azonnal reagáltak ezekre, vagy csak nagyon ritkán.