Hogyan alakulhat a forint árfolyama? Mit léphet az MNB?

Összegzés

A megkérdezett elemzők szerint akkor lazíthat bátrabban az MNB, ha nem emelkedik jelentősen 350 felé az euró/forint árfolyam. A Bubor hitelkamatlábak 0,4-0,5 százalék közelébe süllyedhetnek az év végére, ami mérsékli a gazdasági szereplők finanszírozási költségeit. A rövidlejáratú kötvényhozamok is alacsony szinten maradhatnak.

A hosszabb kötvényhozamok esetében az MNB számára az lehet fontos, hogy ne táguljon ki lényegesen a német-magyar államkötvényhozamok közötti különbség, illetve, hogy ne emelkedjen sokkal 2-2,5 százalék felé a magyar hosszú hozam. Előbbi könnyebben menedzselhető, utóbbi viszont nehezebben. Főleg, ha a világgazdaság újraindul, aminek hatására a nemzetközi inflációs várakozások újraélednek és emelkedni kezdenek a német hosszú lejáratú kötvények hozamai.

A kötvényhozamoknál felfelé mutató kockázatot jelentene, ha lassabban alakulna a tervezettnél az idei GDP növekedés és emiatt több állampapírt kellene kibocsátania az Adósságkezelőnek. Az ebből fakadó hatásokat az MNB sikeresen tompítani tudná, hiszen a kötvényvásárlási programjának keretösszegéből eddig csak minimálisan költött.

Az euró/forint árfolyam 350-355 körül fejezheti be az évet, majd ezt követően egy lassú fokozatos gyengülés várható, miután fennmaradhat az alacsony kamatkörnyezet, ami alacsony várható reálkamatlábakat sejtet. A hazai fizetőeszköz szempontjából döntő fontosságú lehet a nemzetközi kockázati hajlandóság hullámzása. A közelmúltban több feltörekvő régiós deviza is gyengült a befektetők kisebb kockázati étvágya miatt.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője eddig is kamatvágásra számított, bár az nem volt korábban egyértelmű, hogy az MNB pontosan milyen eszközzel fog lazítani.

A júniusi kamatvágás ugyan néhány hónappal előbb következett be Németh várakozásaihoz képest, de ennek ellenére nem változott meg a K&H Bank idei kamatprognózisa. E szerint a Bubor hitelkamatlábak 0,4-0,5 százalék közelébe süllyedhetnek az év végéig.

Virág Barnabás, az MNB alelnökének szavai alapján júliusban valószínű még egy 0,15 százalékpontos kamatvágás, aminek hatására 0,6 százalékra süllyedhet az alapkamat. A jegybank ellenben itt megállhat.

Ha azonban a szeptemberi inflációs jelentés alacsonyabb inflációs és növekedési előrejelzéseket fog tartalmazni a várakozásokhoz képest, akkor akár 0,45 százalékpontra is módosulhat az alapkamat – véli a K&H Bank vezető elemzője. Egy másik lehetséges megoldás az lenne, ha az MNB korlátozná a 3 hónapos betéti eszközben elhelyezhető összegeket, amely szintén lefelé segítené a rövid hozamokat.

Németh Dávid szerint a jövőbeni lazítás nagymértékben függ attól, hogy milyen szinteken lesz az euró/forint árfolyam. Ha a kurzus 360 közelébe emelkedne, akkor az jelentősen csökkentené a további lazítás esélyét. 340 és 350 közötti árfolyam esetén ugyanakkor már bátrabban könnyíthetne a pénzpolitikán a Magyar Nemzeti Bank.

A K&H Bank várakozásai alapján az év végén 350 forint körül fejezheti be az évet az euró/forint devizapár. Hosszabb távon pedig változatlanul egy lassú, fokozatos forintgyengülés várható.

Az alacsony kamatkörnyezet ugyanis sokáig fennmaradhat, miközben jövőre enyhén 3 százalék felett lehet az infláció. Ennek tükrében a tényleges és a várható reálkamatlábak alacsony szinten maradnak, ami forintgyengítő hatású.

A hozamgörbe középső részének süllyedését egyrészről segíti a rövid kamatlábak várható csökkenése. Másrészről az alapkamat mérséklése a fedezett hiteleszköz alacsonyabb kamatán keresztül leszoríthatja a 3 és az 5 éves lejáratú kötvényhozamokat. Az éven belüli diszkontkincstárjegy hozamok 0,5 százalék alatt maradhatnak.

A 10 éves kötvényeknél pedig az látszik, hogy a Magyar Nemzeti Banknak fontosabb, hogy a hozamok ne emelkedjenek jelentősen 2-2,5 százalék felé, mintsem, hogy leszorítsa a hosszú hozamokat 1,5 százalékra. Emiatt sem lövi el a jegybank a puskaport az eszközvásárlási programjánál.

Az idei devizakötvény kibocsátások a nagybani forint államkötvénypiacon másfelől jelentősen mérséklik a kibocsátási kényszert, ezáltal pedig a hozamokat. Eddig idén nagyságrendileg 3,5 milliárd euró értékben bocsátott ki Magyarország devizakötvényeket.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nem beszélhetünk egy újabb lazítási ciklusról, még akkor sem, ha júliusban jön egy újabb 0,15 százalékpontos kamatvágás. Az alapkamat alja 0,6 százalék lehet, e szint alá már nem is érdemes menni.

A korábbi 0,9 százalékos alapkamathoz képest egy 0,3 százalékpontos vágás ugyan nem jelentős, de a piac számára mégis érezhető. Egyre jobban közeledünk ugyanis a nulla százalékhoz.

Virovácz szerint nem látni még tisztán, hogy az MNB által közzétett 0,3-2,0 százalékos GDP előrejelzés egyben növekedési cél-e. Egy előrejelzést ugyanis lehet módosítani, míg a tervek elérését pótlólagos intézkedésekkel kell segíteni. Ilyen intézkedés lehet az NHP Hajrá vagy a Növekedési Kötvényprogram kibővítése vagy a kötvényvásárlások felpörgetése. Az ING Bank vezető elemzője szerint az MNB idei GDP növekedési előrejelzése túl ambiciózus. Amíg nem tudni, milyen növekedési számokhoz ragaszkodik a jegybank, addig nehéz bármit is mondani a forintról.

Az ING Bank alapforgatókönyve szerint 355 forint plusz-mínusz egy százalékos sávjában maradhat az év végéig az euró/forint árfolyam, de a pontos pályát az MNB jövőbeni intézkedései számottevően befolyásolják.

A nemzetközi fejlemények is döntőek lehetnek a forintárfolyam szempontjából. A koronavírussal fertőzöttek száma ismét meredek emelkedést mutat Ázsiában és Dél-Amerikában. Ha globális szinten felgyorsul a járvány terjedése, abban az esetben megnőhet a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Ennek hatására pedig gyengülni kezdenének a feltörekvő régiós devizák, így a forint is. Nagyrészt egyébként ez állt az elmúlt hónapok gyengébb forintárfolyama mögött.

Június eleje óta a lengyel zloty, a cseh korona, a török líra és a forint is újra gyengülő pályán van a befektetők kockázati étvágyának hullámzása miatt.

Az elmúlt időszakban másfelől azért teljesített gyengébben a forint, mert az MNB csak mostanában követte le a régiós jegybankok kamatcsökkentéseit. Korábban a cseh, a román és a lengyel központi bankok is kamatot vágtak. Hozzájuk képest az MNB néhány hónappal csúszott csak meg. A befektetők pedig azt hihették, hogy a Magyar Nemzeti Bank ezúttal nem megy a többi régiós jegybank után – fejtette ki az ING Bank vezető elemzője.

A piaci szereplőknek időre volt szükségük Virovácz Péter elmondása alapján, hogy megértsék, a Monetáris Tanács nem viszi le 0,6 százalék alá az alapkamatot.

A jegybank az aktuális kommunikációval a további kamatcsökkentési spekulációkat akarta letörni.

Virovácz Péter várakozásai alapján a 3 hónapos BUBOR hitelkamatlábak 0,5 százalékra süllyedhetnek az év végéig a mostani 0,74 százalékról. A 3,6 és 12 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama pedig 0,3-0,5 százalék alatt alakulhat.

A hosszabb lejáratú kötvényhozamok viszont enyhén emelkedhetnek az év végéig, ami a világgazdaság újraindulásával és a növekvő nemzetközi inflációs várakozásokkal magyarázható. Ennek hatására ugyanis emelkedni kezdhet a német 10 éves állampapírok hozama is.

Az emelkedő nemzetközi hozamkörnyezet automatikusan megemeli a feltörekvő piaci, így a magyar kötvényhozamokat is.

A nemzetközi folyamatokkal feltehetően az MNB sem akar majd szembe menni, inkább a német-magyar kötvények hozamkülönbözetét próbálhatja szűken tartani a jegybank. A mennyiségi lazítást, azaz a kötvényvásárlási programját akkor futtathatja fel a Magyar Nemzeti Bank, ha a fenti hozamkülönbözet kitágul.

Következésképpen 2,5 százalék környékére megemelkedhet az idő múlásával a 10 éves magyar kötvényhozam. Egyúttal meredekebbé válhat a hozamgörbe.

Az MNB másfelől azért sem lőtte még el a kötvényvásárlási programjának a keretösszegét, mert így lehetősége lesz szükség esetén belépni a hazai kötvénypiacon, amennyiben nem teljesülnének a növekedési célok és az Államadósság Kezelő Központnak több forintkötvényt kellene kibocsátania.

Idén a 4 milliárd eurós tervből már 3,5 milliárd eurónyi devizakötvényt kibocsátottak, így reális a kockázata, hogy a forintban denominált kötvényekből is többet kell majd kibocsátani. Az ebből származó hozamemelkedést pedig a jegybanki kötvényvásárlásokkal ellensúlyozni vagy legalábbis tompítani lehet.