Mekkora a magyar GDP felzárkózása a rendszerváltás óta?

Eltérő szintek

A jelenlegi, járvány okozta válság előtti néhány évben gyakori volt, hogy a magyar gazdasági növekedés elsők között van az Unióban, sőt egész Európában. A rendszerváltás óta eltelt 30 év folyamán ez nem mindig volt így, az eredmény összességében így is szép. Külön érdekesség, hogy a felzárkózás mértéke erősen eltér az egyes országokhoz képest, ami azt jelzi, hogy az

1990-ben fejlettnek tekinthető, akkor nagyrészt már EU-tag országok között is jelentős növekedési különbségek voltak azóta.

Az adatoknál a nominális, azaz tényleges számokat vesszük figyelembe, hisz ha vásárlóerőparitás alapján számolnánk, sokszor meglehetősen torznak tűnő adatokat kapunk, ami egyrészt annak köszönhető, hogy rendkívül nehéz az egyes országok árszínvonalát összehasonlítani (már csak az eltérő szerkezetű fogyasztás miatt is).

Sokszoros volt a különbség

A rendszerváltás idején, 1990-ben óriási volt a különbség a keleti blokk és a piacgazdaságot működtető országok között. A legszemléletesebb, ha úgy adjuk meg, hogy Magyarország egy főre jutó GDP adatát tekintjük egy egységnek, ehhez viszonyítjuk a többi országét. Nos, a szomszédos Ausztriáé 7, Németországé (amely abban az évben egyesült) 6, mellette ugyancsak a magyar adat 6-szorosát produkálta többek között Belgium és Nagy-Britannia. Olaszország 5-szörös, Spanyolország 4-szeres, Görögország 3-szoros számot mutatott, vagyis még a déli, akkor erősen felzárkózó országok is fényévekkel jártak előttünk.

A rendszerváltástól az uniós belépésig

A következő 14 évben jelentős változás történt: a keleti blokk volt országai áttértek egymás közti alacsony minőségű áruk kereskedelméről (KGST) a világpiacra való termelésre, integrálódtak a világgazdaságba. Ennek során nem csak nemzeti össztermékük nőtt, hanem valutáik is felértékelődtek a korábbi rendkívül gyenge szintekről, pont az immár versenyképessé váló termelésük hatására, még ha ez sokszor nagy infláció mellett is zajlott.

Néhány 1990 előtt is piacgazdasággal rendelkező (az akkori nyugati blokkhoz tartozó) ország egy főre eső GDP adata Magyarországéhoz viszonyítva, a magyar adatot 1-nek tekintve. Forrás: IMF, Eurostat

Az eredmény az Európai Unióba való belépés évében: az akkori egy főre jutó GDP-nek már csak 3-szorosa az osztrák, kicsit több mint 3-szorosa a német, a francia és a belga, 4-szeres a holland adat. A portugál adat immár csak 2,3-szorosa a magyarnak a korábbi 4 helyett, a görög pedig már csak 2-szerese.

Belépő társaink

Miután együtt léptünk be, reális az összehasonlítás a visegrádi és balti államokkal is, valamint a kevéssel később csatlakozó délebbi országokkal. Bulgária adata 0,3, Romániáé 0,35, vagyis a két balkáni ország igen erősen mögöttünk volt, egy főre jutó össztermékünk harmadával. Szlovákia, Lengyelország, Litvánia és Lettország ugyancsak érdemben mögöttünk volt (a számok a cikk végén lévő táblázatban láthatók), és a mára csodává lett Észtország is elmaradt minimálisan a magyar szinttől annak 80 százalékán, ugyanígy állt Horvátország. Egyedül Csehország mutatott komoly előnyt, a hazait 30 százalékkal meghaladó szinttel.

A második 15 év

Nézzük ezek után a jelenlegi helyzetet. Azt láthatjuk, hogy egyes esetekben a felzárkózás lelassult, más országok viszonylatában viszont dinamikusan folytatódott. Míg Ausztria száma 3-as maradt, vagyis ugyanúgy haladt előre, mint mi, és Németország előnye is csak keveset csökkent (nem szabad elfelejteni, hogy Németország keleti fele is felzárkózó térség volt, nem is akármilyen ütemben). Franciaország szintje ugyanakkor 3,4-ről 2,5-re mérséklődött, Hollandiáé 4-ről 3-ra,

a mediterrán országokhoz való felzárkózásunk még látványosabb:

Olaszország egy főre eső GDP-je már csak duplája a magyarországinak a 2004-ben mért 3-szorossal szemben, Spanyolországé 1,8-szoros, Portugáliáé 1,4-szeres, Görögországé pedig már alig magasabb, 1,1-szeres.

Régiós helyzet

Ami viszont a régió országait illeti, ők nagyobb ütemre kapcsoltak: a visegrádi régión belül Csehország előnye minimálisan növekedett, Lengyelország majdnem beért, Szlovákia pedig előzött. Horvátország maradt velünk majdnem egy szinten, a balti államok viszont megvalósították a maguk kis csodáját, igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy kis népességű országok, melyek lakossága nagyot csökkent (Észtországnak 1,3, Lettországnak 1,9, Litvániának 2,7 millió ember között kell elosztania a gyorsan növekvő összterméket). Nagyot jött fel Bulgária, a magyar szint 30 százalékáról 60 százalékára, ennél is nagyobbat Románia, 36-ról 80 százalékra.

Régiós országok egy főre eső GDP adata, Magyarországéhoz képest, a magyar adatot 1-nek tekintve. Forrás: Eurostat, KSH