Mekkora áremelkedés jön 2023-ban? Melyek a legfontosabb inflációs kockázatok?
ElemzésekMilyen szinteken alakulhat az infláció 2023-ban? Melyek a legfontosabb felfelé és lefelé ható kockázatok? Többek között erről kérdeztük Regős Gábort, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét.
A gazdasági folyamatok – és azon belül is az infláció – előrejelzése napjainkban meglehetősen nehézzé vált a gyorsan változó gazdasági környezetben – mondta el Regős Gábor.
2021 decemberében 2022-re a döntéshozók és az elemzők is 5 százalék közeli inflációt valószínűsítettek. Láttuk, hogy a valóság ennél jóval kedvezőtlenebb lett: az éves áremelkedés várhatóan 14,6 százalék lesz, míg a decemberi pénzromlás 25 százalék körül alakulhat.
A vártnál nagyobb infláció több tényezőre vezethető vissza.
A háború és a szankciók nyomán az energiaárak rekordmagasságba emelkedtek, a forint gyengült és a mezőgazdasági termés is kiemelkedően gyenge volt az aszály miatt.
A gyors árdinamikát ugyanakkor az is elősegítette, elősegíti, hogy a magyar háztartások anyagi helyzete az elmúlt években jelentősen javult. Így a magasabb ár mellett is meg tudják venni a termékeket, aminek eredményeként a kereskedők a kereslet érdemi visszaesése nélkül tudják emelni az áraikat, és ezt meg is teszik.
Kilátások
De mi várhat ránk 2023-ban? A rossz hír: 2023-ban sem lesz alacsony az infláció. Ekkor is az egész régió az Európai Unióban a magasabb inflációval rendelkező országok között lesz majd az élelmiszerárak emelkedése, a háborúhoz való közelség és az importált energia magas aránya miatt – mutatott rá Regős Gábor.
A jó hír: számíthatunk az év első felében az infláció tetőzésére és az év végére az egyszámjegyű pénzromlás elérése sem kizárt.
Az év eleje tehát jelentős részben az áthúzódó hatások miatt 25–30 százalék közötti inflációval indulhat, míg az év egészében az infláció 16–17 százalék körül alakulhat.
Az üzemanyagok ársapkájának eltörlése mintegy 2 százalékponttal tolja felfelé az inflációt. Ez már részben látszani fog a decemberi adatokban. Az éves pénzromlás tekintetében meghatározó lesz a januári áremelések mértéke.
A cégek hagyományosan januárban árazzák át termékeiket – párhuzamosan a bérek emelésével.
Normalizáció
Ahhoz, hogy az infláció az év második felében érdemben csökkenjen, egyaránt szükséges az energiaárak normalizálódása és a forint erősödése.
Ez utóbbiban szerepe lehet annak, ha az uniós pénzek a vártnál gyorsabb ütemben áramlanak be, hiszen már az ezekről szóló megállapodás is érdemben erősíteni tudta a hazai fizetőeszközt.
Az árfolyamot szintén befolyásolja hazánk energiaszámlájának, és így a folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása – fejtette ki Regős Gábor.
Kedvező előjel az is, hogy az eurózónában már novemberben mérséklődni tudott az éves infláció, így ez pozitívan befolyásolhatja a hazai mutató tetőzését is, illetve a magas bázisidőszaki árak is elősegíthetik a pénzromlás lassulását.
Kockázatok
Amint az idei példán is látható, az infláció alakulását a mostani időszakban a korábbiaknál is nagyobb mértékben övezik kockázatok. Ezek között egyaránt találni felfelé és lefelé mutatókat is.
A felfelé mutató kockázatok között a magasan ragadt várakozások inflációgerjesztő hatását, az energiaárak elszabadulását, az orosz-ukrán háború tartós hatásait, és a forint gyengülését lehet kiemelni.
A lefelé mutató kockázatok között az alacsonyabb energiaárak (például a geopolitikai konfliktusok enyhülése vagy az alternatív beszerzések nyomán), a 2022-esnél kedvezőbb mezőgazdasági termés, illetve a kedvezőbb külső infláció szerepelnek.
Az infláció tehát 2023-ban sem lesz alacsony, de már elkezdhet mérséklődni – ez azonban nem magától értetődő, ennek érdekében az energiaárak leszorításával és a forint erősítésével tenni is kell - világított rá Regős Gábor.
