Télen tetőzhet az élelmiszerek áremelkedési hulláma

A béremelésekig nehéz lesz megfizetni az élelmiszereket, a magyarok ugyanis a jövedelmük 60 százalékát a lakhatásra, az élelemre és a munkába jutásra költik.

Az élelmiszerárak drágulási ütemét csak több év alatt érhetik utol a béremelkedések, de az ideihez hasonló nagy áremelkedési hullámra már nem lehet számítani.

Összességében a jövő év első negyedévében tetőzhet az élelmiszer infláció - hangzott el az MKB Bank és a Takarékbank agrár és élelmiszeripari felmérését ismertető sajtótájékoztatón.

Az agrárágazat nagyon energiaintenzív, így várhatóan csak a télen, a jövő év első negyedévében tetőzhet az élelmiszerek inflációja. A jelenlegi árakban ugyanis még nem szerepel teljes mértékben a háború hatása.

Összességében romlott az agrárágazat hangulata, de nem annyira drasztikus a várakozások visszaesése, mit a koronavírus-járvány idején  - derül ki az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszerpiaci elemzőinek összegzéséből , melyet az agrárium szereplőnek megkérdezésével készítettek.

Az AgrárTrend index harmadik negyedéves adatai szerint még mindig a szántóföldi ágazatok (napraforgó, hajtatott zöldség, kukorica, búza, szántóföldi zöldség) szereplői látják optimistábban a jövőt, ugyanakkor borúsabbak a gyümölcs, sertéshús, baromfihús, tojás és tejágazat kilátásai.

Nem lehetett látni, hogy ezer milliárd forintos aszálykár keletkezik idén

– mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank agrár és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója.

A kukoricatermelők esetében egymillió hektárt érintett az aszály, 8 millió tonna helyett 3 millió tonna volt az idei kukoricatermés, de még nem fejeződött be a betakarítás - tette hozzá.

A legnagyobb probléma a Dél-Alföldön látható, 2003 óta nem látott extrém időjárás volt ezen a területen.

Aki öntözni tudott, mert fejlesztett az elmúlt években, most sokkal nagyobb termést ért el, ami a jelenlegi magas árak mellett hatalmas bevétel növekedést eredményezett.

Hollósi Dávid hangsúlyozta, hogy nagy forgóeszközhiány alakult ki az ágazatban, pénzforgalmi szemléletben 400 milliárd forintra tehető a kár az aszály és a kiadások emelkedése miatt. Összességében tehát ennyivel nagyobb forgótőkére van szüksége az ágazatnak, hogy talpon maradjon.

- A takarmányárak drágulása miatt a sertés 86 százalékkal, a csirke 57 százalékkal drágult, a tojás ára pedig már 100-120 forintnál tart. Ezek azonban még leginkább a járvány miatti áremelkedések, vagyis a termékpályán még egy áremelkedési hullám várható a háborús hatások miatt.

- Magyarország importra szorul kukoricából: az aszály miatti alacsony termés miatt Ukrajnából hozzuk be a kukoricát közúti fuvarozással, ami nagyon nehézkes és drága.

- Búzából az aszály miatt 20-25 százalékos volt a termékiesés egy átlagos évhez képest.

- A húsárak ősszel tetőzhetnek, ebben az ágazatban leginkább a forint gyengülése miatt drágultak az árak.

- A gyümölcstermés mennyisége a korábbi évekhez képest jobban sikerült, de az inputár emelkedést a piac nem árazta be.

Az infláció miatt visszafogta a lakosság a gyümölcsfogyasztását.

- A borászati ágazatban bevételcsökkenésre lehet számítani.

- A zöldségtermesztésben a geotermikus energiával fűtött kertészetek előnybe kerültek.

A béremelkedésekig nagyon nehéz időszak előtt állunk, nehéz lesz megfizetni az élelmiszereket. A magyarok ugyanis a jövedelmük 60 százalékát a lakhatásra, az élelemre és a munkába jutásra költik

- mondta el Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank agrár és élelmiszeripari stratégiai elemzője.

A magas kamatok mellett is megéri az energiaipari beruházás

A bank stratégiai elemzői kiemelték, hogy a magyar mezőgazdaság rendkívül energiaigényes, ezért

a megújuló energiákba befektetés még magas kamatkörnyezetben is megéri, erre ébresztett minket a jelenlegi energiahelyzet.

A magas energiaárak mellett gyorsabb az energiapiaci beruházások megtérülésének ideje.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar földgázigényes, összességében pedig az állattenyésztés viszi el a legtöbb energiát. Nemzetgazdasági összevetésben a hazai ipari ágazatok közül a leginkább energiaintenzív a vegyipar és a gyógyszergyártás.

Az energiapiac soha nem látott turbulenciát mutat idén, és nem lehet tudni, mikor lesz újabb gázár-emelkedés.

- Ha alacsonyabb marad a földgáz ára, újraindulhatnak a műtrágyagyárak.

A fogyasztás kisebb mértékben csökken, mint az áremelkedés üteme

2022 júliusa és szeptembere között az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait meghatározta az energiaárak emelkedése és a fogyasztás csökkenése. Ez a havi 2-3 százalékosra tehető zsugorodás azonban még jóval alacsonyabb mértékű, mint az áremelkedés. 

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá.

A csökkenés 2021 decembere óta folyamatos, az áprilistól júniusig tartó időszakban mért 1,1 ponthoz képest azonban lassult az üteme. 

A kínálat szűkülése fűti a keresletet a szántóföldi ágazatokban

A szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami hozzávetőleg 25 százalékos terméskiesést jelent.

A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesésre lehet számítani.

A piac az „árra vár”, a betakarítás már megkezdődött, az első területeken a megszokottnak mindössze a felét éri el a termésátlag. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását hosszabb távon viszont mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés – az ezzel járó kisebb takarmányigény –, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel.

Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is.

Jelentős, 600 ezer tonnás, vagyis 35 százalék körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgó esetében is.

A kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős - olvasható a jelentésben.

Az infláció és az energia lesz a meghatározó

A magyar mezőgazdasági termelés 70 százalékban kőolajszármazékokon alapul, de többek között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt is felhasználnak.

A műtrágyának pedig a fő alapanyaga a földgáz, amelynek piaca jelenleg erősen keresleti. Az inputanyagok beszerzésében a befolyó támogatáselőlegek jelenthetnek majd komoly segítséget – vélekednek az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége.

A drágulás üteme várhatóan némileg lassulni fog, de ahhoz, hogy a termelés jövedelmező legyen, áremelésre van szükség.

Ellenkező esetben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője.

Az élelmiszer-ellátás biztonsága azonban adott Magyarországon, nem kell hiányra számítani - szögezi le a jelentés.