Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Mekkora minimálbér-emelés lehet a következő években?

Elemzések2018. máj. 24.Növekedés.hu

A kormány jövő évi tervei közül már sok minden ismert: gazdasági növekedési célok, bérnövekedés, adócsökkentés (a 6 éves programon belül), de egyet még nem tudunk, mégpedig a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének várható értékét. Ezek döntőek, úgy a bérfelzárkózás, mint a gazdaság fehéredése szempontjából, ezért megnézzük, mi várható.

Ami változott

A nemrég frissített konvergenciaprogramban megemelték a következő évekre várható gazdasági növekedési ütemet 4 százalék fölé, és a bérnövekedés tervezett szintje is magasabb a korábban vártnál. A munkaadói adócsökkentés is folytatódik évi 2-2 százalékponttal négy éven át, feltéve, hogy az átlagbér legalább évi 6 százalékkal emelkedik. Az elmúlt két évben jelentős minimálbér-emelés történt, ráadásul kétféle törvényben rögzített legalacsonyabb bérünk van, és a kettő eltérő mértékben emelkedett. Az úgynevezett garantált bérminimum, azaz a szakképzettséget igénylő állás betöltésekor előírt legkisebb bér jóval nagyobb mértékben, 25, majd 12 százalékkal nőtt, míg a minimálbér 15, illetve 8 százalékkal.

Az átlagbér arányában

Nézzük meg, ezek után hol állunk az európai uniós mezőnyben, illetve, hogy a minimálbér hogyan viszonyul az átlagbérhez. Az összehasonlítást nehezíti, hogy kétféle minimálbérünk van, de mindkettőt meg lehet vizsgálni, és végül a magasabbat, a garantált bérminimumot fogjuk lényegesebbnek tartani, mivel viszonylag kevesen kapnak ennél kevesebbet (a statisztika szerint 303 ezren kapják a 138 ezer forintos minimálbért, 876 ezren a 180 500 forintos garantált bérminimumot, a kettő közöttiek 1-2 százezren lehetnek). Az átlagkereset a közmunka figyelmen kívül hagyásával bruttó 329 ezer forint, a minimálbér ennek 43 százaléka, a garantált bérminimum pedig 56 százaléka. Az Európai Unióban ezek az arányok 40 és 65 százalék között mozognak, 50 körüli átlaggal, így számaink teljesen megfelelnek az európai trendnek. Ami a legmagasabb értékeket illeti, 65 százalékos arány Portugáliában és Szlovéniában tapasztalható.

Európai mezőny

Az európai minimálbérek összegszerűen nagyjából 3 csoportba oszthatók, és van két szélső kiugrás. A legalacsonyabb az érték Bulgáriában van 250 euróval, utána jön Szlovéniát kivéve a teljes volt szocialista blokk 400 és 500 közti összegekkel, ennek mi 450 euróval a közepén vagyunk, de a garantált bérminimum 580 euróval már magasabb ennél, igaz, a szakképesítéshez kötött munkákért máshol is többet fizetnek, legfeljebb nincs rá külön törvényi előírás. A következő csoport a 680-850 köztiek: Portugália, Görögország, Málta, Szlovénia és Spanyolország. A harmadik csoport a gazdagok klubja 1500 euró körül: Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Írország. Végül Luxemburg kilóg 2000 euróval, de egy 600 ezer lakosú kvázi-városállammal úgysem versenyezhet senki. A nem említett EU-tagoknál pedig nincs előírás a minimálbérre, bár ettől még, gazdag országokról lévén szó, meglehetősen magasak a legkisebb jövedelmek is.

Nettó összegek

A minimálbérek bruttó összegekre vonatkoznak, és mivel meglehetősen eltérő ezek adó, és járulékkötelezettsége az egyes országokban, a nettó összegek jóval eltérhetnek ettől. A legtöbb országban a minimálbért nagyjából 20 százalékos levonás illeti, míg nálunk ez 33,5 százalék. Így a nettó minimálbér 300 euró, a nettó kötelező bérminimum pedig, ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, 400 euró. A leggazdagabbaknál pedig, ahol általában 20 százalék körüli a levonás, 1200 euró, így két minimálbérünk esetében a különbség négyszeres, illetve háromszoros. Ez meglehetősen nagy különbség, azt szoktuk vélelmezni, hogy a munkaerő elvándorlás akkor szűnik meg, ha a bérek elérik a célországokban tapasztalható szint felét, ugyanez vonatkozik a minimálbérre is. A valóságban ugyanakkor tényleges minimálbért alig kap valaki: még mindig jelentős a szürkegazdaság aránya, vagyis a hivatalosan bejelentett fizetésen felül zsebbe fizetett összegeké. Ez utóbbi tény önmagában is indokolja az erőteljes emelést (az elmúlt két év ezt vissza is igazolta: a vártnál nagyobb mértékben nőttek a munkabérekhez kapcsolódó adó-, és járulékbevételek).

Várható emelés

Miután most a kétféle minimálbér és az átlagbér hányadosa megfelel az uniós átlagnak, vélelmezhető, hogy ez meg is marad, így a minimálbér emelése a várható növekedése a tervezett átlagos béremelkedés szintjének megfelelő lesz. Kérdés, hogy a kétféle minimálbér között változnak-e az arányok (az elmúlt két évben nagyot nyílt az olló), vagy most már egyforma mértékben növekednek.
Ha a konvergenciaprogramban felvázolt bérnövekedési tendencia valósul meg, és a kétféle mimimálbér egyformán nő, akkor jövőre 10 százalékkal számolva 152, illetve 200 ezer forintra nőne a minimálbér illetve a garantált bérminimum.
A 2020-as évre is 10 százalék a várakozás, így az összegek 167, illetve 220 ezer forintra nőnének, az azt következő évben viszont már csak 7-8, 2022-ben pedig 6-7 százalékos bérnövekedéssel számolnak, így 2021-ben 179 és 235 ezer lenne a két szint,
2022-ben pedig 190 ezer a minimálbér, 250 ezer a garantált bérminimum.

Felzárkózás mértéke

Euróban változatlan forintárfolyamon számolva a minimálbér így négy év múlva 610 euró lenne, a garantált bérminimum 800 euró lenne. Előbbi még mindig szerény összeg, de utóbbi, ami sokkal döntőbb, már egész jól néz ki: kissé meghaladja a fejlett EU-tagok szintjének felét. Persze addig náluk is lehet emelés, de vélelmezzük, hogy ők azért csak szerény mértékben fognak emelni a már most is igen szép szintről. Az arányok persze változhatnak: a kormány úgy is dönthet, hogy a következő időszakban a minimálbért emeli meg jobban (hisz ott nagyobb a szürkegazdaság aránya is), így akár az is elérheti az áhított szint felét. Persze, ahogy ezt korábban is sokszor jeleztük, egy kis forinterősödés igen jót tenne az euróban mért bérszinteknek. Fellegi Tamás