Az EU védelmet nyújt az Iránnal üzletelő európai vállalatoknak

Hírek2018. máj 24.Növekedés.hu

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker bejelentette: az Unió meg fogja akadályozni, hogy az Egyesült Államok az európai vállalatokkal szemben is érvényesítse az Irán ellen hozott szankciókat. Jean-Claude Juncker a Deutsche Welle hírportál szerint csütörtökön közölte: az EU hatályba lépteti azt a korábbi törvénytervezetet, amely meg kívánja óvni az európai vállalatokat bármilyen olyan büntető intézkedéstől, amelyet az Egyesült Államok vezet be Irán ellen. Juncker bejelentése a bolgár fővárosban, Szófiában zajló EU-konferencia második napján hangzott el, ahol az európai vezetők már korábban is élesen bírálták az amerikai elnök, Donald Trump döntését a 2015. évi iráni atom-alku felmondásáról.

A szankciók után fellendült az európai export

Az EU Bizottság figyelme teljesen indokoltnak látszik, hiszen
azt követően, hogy az Irán elleni szankciókat 2015-ben, az ország nukleáris ambícióinak korlátozását célzó nemzetközi megállapodás keretében feloldották, Európa legnagyobb cégóriásai itt milliárdos nagyságrendű üzleteket kötöttek.
A legnagyobb üzletkötések közül néhány:
  • a francia Total a világ legnagyobb gázmezőjének, a South Parsnak a fejlesztését vállalta 5 milliárd dollár ellenében,
  • a norvég Saga Energy 3 milliárd dollár értékű napenergia-hasznosító erőművek építésére írt alá szerződést,
  • az Airbus 100, az Airbus-Leonardo konzorcium 20 repülőgép szállítását,
  • a Siemens az iráni vasutak és 50 mozdony felújítását készítette elő,
  • a Renault évi 350 ezer jármű gyártására autógyár létrehozására kötött szerződést.

Élesítenék a "Blokkolási törvényt"

Juncker többek között leszögezte: az Európai Bizottság feladata, hogy megvédje az európai vállalatokat. Cselekedni kell, ezért
elindítják az 1996-ban született ’Blokkolási törvény’ hatályba léptetésének folyamatát azzal a céllal, hogy a jogszabály már az augusztus 6.-án életbe lépő amerikai szankciók előtt működőképes legyen.
Elmondta azt is: az európai vezetők felhatalmazták az Európai Fejlesztési Bankot, hogy teremtse meg a kontinens vállalatainak iráni beruházásaihoz szükséges pénzügyi hátteret. Maga a Bizottság is folytatja az együttműködést az iráni vezetéssel. Az 1996-ban megalkotott “Blokkolási törvény” kizárja egy külföldi joghatóság által hozott törvény érvényesítését az európai unióban jegyzett vállalatokkal szemben, védelmet nyújt „egy harmadik ország által elfogadott jogszabály idegen területen történő alkalmazásának hatásai ellen.” Megszületésének eredeti célja a Kubával szemben érvényesített amerikai kereskedelmi tilalom, az Iránnal és Líbiával kapcsolatos szankciók megkerülése volt, hatályba léptetésére azonban soha sem került sor, mivel az akkori vitákat megállapodásos úton sikerült rendezni. A jelenlegi helyzetben a törvény feladata az iráni üzleteket bonyolító európai vállalatok megóvása a jövőbeni amerikai szankcióktól. A jogszabály rögzíteni fogja, hogy
Európa nem ismer el egyetlen olyan majdani bírósági döntést sem, amely elrendelné az Egyesült Államok által szorgalmazott büntetések érvényesítését. 
A törvény hatályba lépéséhez az EU 28 tagállamának egyetértése szükséges.   A törvény várható gazdasági hatásait nehéz felmérni, hiszen a kubai embargó során nem került alkalmazásra. Már a szabályozás jogi megfogalmazásának értelmezése sem egyszerű, ahogyan kikényszerítése sem, részben a nemzetközi bankrendszer jellege miatt, illetve azért, mert az Egyesült Államok a nemzetközi pénzvilágban jelentős súlyt képvisel. Számos európai kormány a blokkolási törvényt egy politikai eszköznek tekinti, amely célja, hogy eltántorítsa az Egyesült Államokat a pénzügyi büntető intézkedések alkalmazásától.

Komolyan veszik az amerikai fenyegetőzést

A német központú Allianz biztosító és a tengeri szállítással foglalkozó dán Maersk már bejelentette, hogy iráni vállalkozásaik lezárását tervezik. Az Egyesült Államokban jelentős üzleti tevékenységet folytató európai vállalatok arra igyekeznek rávenni kormányaikat, hogy egyedi felmentéseket járjanak ki számukra.