Mekkorára nőhet a munkanélküliség? Mennyire fékeződhet a reálbér-emelkedés? - Elemzőket kérdeztünk

A megkérdezett elemzők szerint az elmúlt években megszokott munkaerőhiány gyakorlatilag azonnal eltűnt. A munkanélküliségi ráta 7 százalék vagy a felé emelkedhet a járvány lecsengésétől függően. Ezzel összhangban nagyságrendileg 150-170 munkavállaló veszítheti el az állását.

A munkanélküliség mérése ugyanakkor jelen körülmények között statisztikai alapon meglehetősen nehézkes, ezért a foglalkoztatottak számának alakulását is figyelemmel kell kísérni.

A krízishelyzet ideje alatt elterjedté válhat a részmunkaidő és a bérek átmeneti csökkentése a leginkább érintett ágazatokban. A reálbérek esetében idén 0 és 3 százalék közötti emelkedést várnak az elemzők a versenyszférában, míg jövőre 2-3 százalékos lehet a reálbéremelkedés üteme.

A digitalizáció és az automatizáció másrészről elkerülhetetlenül globális munkahely-vesztéssel járnak, amivel párhuzamosan felértékelődik a megfelelő képzettség jelentősége. A globális gazdaság átalakulásával az is lehetséges, hogy a munkanélküliségi ráta egyensúlyi pontja magasabban alakulhat a jövőben.

Raiffeisen Bank

A koronaválság váratlanul a feje tetejére állítja a hazai munkaerőpiacot. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az előző években megszokott munkaerőhiány egyik pillanatról a másikra eltűnik, és az extra alacsony munkanélküliségi ráta meredek emelkedésbe kezd. Ez nyilvánvaló.

A kérdés az, hogy mennyien veszítik el a munkájukat, és közülük mennyien és mikor találnak új munkahelyet. Erre a választ a válság lefutásának pontos forgatókönyve ismerete mellett lehetne megadni. Ezzel ma senki sem rendelkezik, csak feltételezések vannak. A közel-jövőről rossz, rosszabb és még annál is rosszabb forgatókönyveket lehet csak alkotni – fejtette ki a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A hivatalosan bejelentett munkanélküliek száma néhány hónap leforgása alatt megduplázódhat, vagyis 160 ezerről 320 ezer főre emelkedhet, a munkanélküliségi ráta 7 százalék fölé kerülhet. Ez a rossz forgatókönyv, aminél a valóság sajnos lehet rosszabb is.

Az az ígéret, miszerint a kormány minden megszűnő munkahelyet új munkahely megteremtésével pótolja nehezen vehető teljesen komolyan, bár kétségtelen, hogy a közmunkaprogramok kialakításában van gyakorlata a hivatalos szerveknek – véli Török Zoltán.

A rossz hír, hogy a fenti számokba már a közmunka-programokban résztvevők számának megduplázása is bele lett kalkulálva. Sőt, az is, hogy az állami bértámogatási program (kurzarbeit), a különböző állami és jegybanki hitelprogramok, valamint a hitel-visszafizetési moratórium rengeteg munkahely megtartását tudja biztosítani.

A 7 százalék fölött tetőző hazai munkanélküliségi rátát ugyanakkor annak fényében is értékelhetjük, hogy az Egyesült Államokban 20 százalékos csúcsra számítunk, vagy, hogy a legutóbbi válság idején itthon 12 százalék közelében tetőzött.

A bérek alakulását illetően arra számít Török Zoltán, hogy széles körben alkalmazott gyakorlattá válik a részmunkaidős foglalkoztatásra való átállás, csökkentett bérezés mellett. A bérek idén nagyjából a várható inflációval megfelelő ütemben - vagyis 2,5 százalékkal - emelkedhetnek, jövőre pedig 5 százalékos lehet a béremelkedés üteme.

Ha azonban nem a közel-jövő folyamataira, hanem a válság utáni időszakra tekintünk, akkor máris kevésbé sötét kép fogad. Bár a válság előtti munkaerő-piaci jelenségek egy része várhatóan nem fog egyhamar visszatérni - így például a 3,5 százalék alatti munkanélküliségi ráta, vagy a 4,5 milliós foglalkoztatottsági létszám - de a gazdaság újraindulása a munkájukat elveszítők zömének új lehetőségeket teremt.

Török szerint a válság egyik következménye lehet a feldolgozóiparban a hosszú beszállítói láncok rövidítésére való törekvés. Az országokon átívelő a szolgáltatások esetében pedig a még fokozottabb kiszervezés – ezeknek a folyamatoknak Magyarország az egyik nyertese lehet mind Európában, mind globálisan.

Az általánosan meghatározó trendek, így a digitalizálás és az automatizálás azonban egyrészt elkerülhetetlenül globális munkahely-vesztéssel járnak, másrészt a felnagyítják a megfelelő képzettség jelentőségét.

A koronaválság utáni világban felsejlik a már korábban is elinduló munkaerő-piaci folyamatok felgyorsulása: a siker kulcsát a képzettség és a folyamatos alkalmazkodás képessége jelenti.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi adatok nem tükrözik megfelelően a valóságot. A hivatalos statisztikák alapján az számít ugyanis munkanélkülinek, aki bejelentkezett munkanélküliként, aktívan állást keres és a következő két hét során munkába tud állni.

A jelenleg érvényben lévő karantén miatt azonban sokan nem tudnak két héten belül munkába állni, így már ennél a pontnál megbukik a munkanélküliség fogalma. Másrészről az 5 főnél kisebb vállalkozások nem szerepelnek a statisztikákban, melyek adott esetben akár nagyobb elbocsátásokra is kényszerülhetnek, mint a nagyobb, tőkeerősebb vállalatok.

A csődkockázat veszélye is nagyobb a kisebb vállalkozásoknál. Pillanatnyilag tehát meglehetősen nehezen mérhető a szokásos módszerekkel a munkanélküliségi ráta, és egyúttal számottevően torzít lefelé.

A hivatalos munkaügyi statisztikákkal szemben a munkaerőpiaci felmérések során egy reprezentatív felmérést készítenek a munkavállalókkal. Ez a módszer már tükrözi a kevésbé likvid 1-2 fős mikrovállalkozásokat is, melyek esetében nagyobb lehet az állásvesztések száma. A módszer hátránya ugyanakkor, hogy a megkérdezettek által adott válaszok esetenként szubjektívek. A munkaerőpiaci felmérés tehát inkább felfelé torzít. A valóság valahol a két módszer által mért értékek között lehet – tette hozzá Virovácz Péter.

A munkanélküliségi ráta mellett ezért érdemes a foglalkoztatottsági számokat is figyelni, mely pontosabb képet ad az ING Bank vezető elemzője szerint.

A munkanélküliség ráta az év eleji 3,5 százalékról 6,8 százalékra emelkedhet 2020 végére. A tetőzést pedig 2021 első negyedévére várja Virovácz 6,8-7,0 százalék körül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az év elejéhez képest egy év alatt 150-170 ezer fővel növekedhet a munkanélküliek száma.

Másik oldalról a foglalkoztatottak létszáma is nagyságrendivel ennyivel csökkenhet. A munkanélküliségi ráta 2021 során kedvező esetben visszasüllyedhet 5 százalék alá, de ehhez az kell, hogy a belső kereslet és az export is helyre álljon.

Nagy kérdés Virovácz Péter szerint, hogy mennyien térnek vissza a munkaerőpiacra és mennyien válnak reményvesztett munkanélkülivé a várhatóan elhúzódó „U” alakú kilábalás hatására. Azt sem látni még tisztán, hogy mennyi kisvállalkozás megy csődbe és mennyien tudnak majd újra viszonylag gyorsan foglalkoztatni.

A globális gazdaság átalakulásával azonban az is lehetséges, hogy a munkanélküliségi ráta egyensúlyi pontja magasabban alakulhat a jövőben.

A bruttó átlagkeresetek az idei évben 5-6 százalékkal emelkedhetnek. Az év eleji 8 százalékos minimálbéremelés és az egészségügyi dolgozók béremelése egyaránt ezt a forgatókönyvet támogatják. Számos vállalat is megemelte még az év elején a munkavállalóinak a bérét annak érdekében, hogy megtartsák a jó munkaerőt. Vélhetően az érintett vállalatok nem vonják vissza ezeket a lépéseket.

Az infláció idén és jövőre alacsonyabban alakulhat, ezért 2021-ben a béremelkedés üteme 4-5 százalék körüli lehet. Nagy kérdés, hogy a kormány mekkora minimálbéremelést hajt majd végre a jövő évben, amely felfelé tolná az átlagbéreket is.

Az inflációt figyelembe véve 2020-ban és 2021-ben egyaránt 2-3 százalék körüli reálbéremelkedés valósulhat meg, amely összhangban van a hosszútávú átlaggal.

A béradatokat mellesleg az is felfelé torzítja, hogy sok alacsonyabb fizetéssel rendelkező munkavállaló elveszti az állását és kikerül a statisztikákból, ezáltal pedig az átlagbér könnyebben tud emelkedni.