Mekkorát lassulhat 2020-ban a magyar gazdaság?

Összegzés

A 2019-es 5 százalék körüli GDP növekedés 2020-ra 3,5 százalék környezetébe lassulhat, ugyanakkor a kockázatok inkább felfelé mutatnak.

A növekedést változatlanul a belső keresleti elemek vezérelhetik. A lakossági fogyasztás 2020-ban is magas szinten alakulhat, amit támogat a továbbra is magas bérdinamika, és a felfutó banki hitelezés.

A nemzetgazdasági beruházások növekedése 2020-ban a 4-6 százalékos tartományba lassulhat. Az állami beruházásokat fékezni fogja az EU-s források csökkenése, míg a magánberuházások bővülésében leginkább technikai jellegű lassulás várható a 2019-es kimagasló év után.

A külső környezet előreláthatóan tovább lassul, ami negatív hatást fejt ki a hazai exportszektorra. A kiépülő új exportkapacitások ellenben kompenzálhatják gyengébb nemzetközi makrogazdasági pályát.

MKB Bank

Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője szerint a 2019-es dinamikus, várhatóan 4,8 százalékos hazai GDP-növekedést követően 2020-ban 3,5 százalékra lassul a gazdasági aktivitás bővülése.

Ez alapján a tényleges gazdasági növekedés 2019-ben még a potenciális szint fölött, de 2020-tól már alatta növekszik majd, vagyis várakozásaik szerint az üzleti ciklus 2019-ben tetőzik, és onnan lefordulás várható.

Mivel a foglalkoztatható munkaerőt már szinte teljes mértékben felszívta a hazai gazdaság, 2020-ban alacsony szinten maradhat a hazai foglalkoztatás bővülése. Továbbá a hazai bérdinamika tekintetében is kismértékű lassulás várható 2020-tól. Következésképp, az elmúlt években tapasztalható bértömeg-növekedés, amely a foglalkoztatás és az átlagbérek növekedéséből adódik, 2020-ban  lassulni kezd az MKB Bank vezető elemzőjének előrejelzései alapján.

Ennek hatására a fogyasztás növekedése is mérséklődik a 2019-re várt növekedési ütemhez képest, de a magas fogyasztói bizalom miatt korántsem akkora mértékben, mint az a bértömeg esetében várható. Továbbá a háztartások korábbi évek során keletkezett megtakarításai is támogathatják a fogyasztás bővülését.

Az elmúlt években mind a kormányzati, mind a privát beruházások terén kiemelkedő növekedést lehetett tapasztalni. Előbbit alapvetően az EU-s források táplálták, míg utóbbit a lakásépítések és a vállalati beruházások. Ugyanakkor a 2019-re várt, tovább gyorsuló beruházás-növekedést követően 2020-ban már a beruházási dinamika lassulására lehet számítani.

A kormányzati beruházások terén az EU-s források csökkenése fékezi a növekedést, a magánberuházások esetén pedig leginkább technikai jellegű lassulás várható a 2019-es kimagasló év után.

A vállalati beruházásokat meghatározó alapvető folyamatok az üzleti bizalom romlása ellenére továbbra is kedvezők és a fenti korlátozó tényezők ellenére előreláthatóan továbbra is növekedési pályán tartják a hazai gazdaság teljes beruházási dinamikáját.

A kereskedelmi feszültségek, azok - a nemrég elért részmegállapodás ellenére - várható fennmaradása, és az egyre borúsabb üzleti kilátások miatt a magyar gazdaság külső környezetének növekedése várhatóan tovább lassul 2020-ban.

Ez lényegében a hazai exportot is lassuló pályára kényszerítené. Azonban a folyamatosan épülő új ipari kapacitásoknak (külföldi nagyvállalati beruházások) köszönhetően az exportpiaci részesedésünk növekedésére számít Kuti Ákos, így a lassuló külső környezet ellenére az export gyorsulása valószínűsíthető.

Erste Bank

A 2019-es kiemelkedő, 5 százalék körüli GDP növekedés után a magyar gazdaság minden bizonnyal lassulni fog 2020-ban, a lassulás mértéke ugyanakkor várhatóan kisebb lesz a korábban gondoltnál. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a növekedést továbbra is alapvetően a belső keresleti elemek vezérlik majd.

A háztartások fogyasztási kiadásai továbbra is 4 százalék körüli ütemben bővülhetnek 2020-ban. A bérkiáramlás üteme várhatóan nem lassul számottevően, a fogyasztói bizalom is erős, miközben a továbbra is dinamikusan emelkedő banki hitelezés is támogatni fogja a fogyasztás bővülését.

Ami a beruházási aktivitást illeti, mind 2018-ban, mind 2019-ben igen jelentős volt a beruházások növekedése, amiben fontos szerepet játszott, hogy az EU források lehívása ebben a két évben csúcsra járatódott.

2020-ra a beruházások növekedési ütemének csökkenése várható, amiben az EU forrásbeáramlások lassulása, illetve a tervezett további államháztartási hiánylefaragás is szerepet játszhat: ez utóbbi várhatóan az állami beruházások visszafogásában mutatkozik majd meg.

A fő kérdés, hogy a magánszektor beruházási aktivitása hogyan alakul: jelenleg összességben úgy tűnik, hogy a vállalati szektor beruházásai a munkaerőhiányos gazdasági környezet és a kedvező hitelezési feltételek mellett tovább nőhetnek. Mindazonáltal a lakáspiaci ciklus alakulásának köszönhetően a háztartások beruházásai csökkenhetnek. Összességében a nemzetgazdasági beruházások növekedése így 2020-ban a 4-6 százalékos tartományba lassulhat.

A külpiaci folyamatok tekintetében elmondható, hogy a főbb piacainkon a recessziós kockázatok enyhülni látszanak, azonban az általános növekedési kilátások még mindig meglehetősen visszafogottak – tette hozzá Nyeste Orsolya.

Bár a globális konjunktúra alakulásáról vélhetően hosszabb távon nem tudjuk magunkat teljesen függetleníteni, jelenleg úgy tűnik, hogy a korábban kiépített export-kapacitások „termőre fordulása” továbbra is támogathatja az export bővülését.

Így az export növekedési ütem 2019-hez képest csak kisebb mértékben lassulhat, míg a nettó export GDP növekedéséhez való hozzájárulása a semleges tartományban alakulhat 2020-ban.

Összességében 2020-ra 3,5 százalékos gazdasági növekedést vár az Erste Bank vezető elemzője. A kockázatok kissé felfelé mutatnak, ami elsősorban a vártnál markánsabban bővülő fogyasztás oldaláról jelentkezhet.