Ismerje meg a világ legbefolyásosabb közgazdászait!

Napjainkban, az influenszerek korában a befolyás egy adott területre, a divatra, az internetre, a politikára, a gazdaságra szinte mindennél fontosabb. A nagy kérdés, hogy ezt a befolyást rövid, vagy hosszú távon értelmezzük. Az aktuális helyzetet nézzük, vagy azt, hogy az adott személyiség gondolatai, eszméi mennyire hatnak hosszú távon.

Rövid távon a politikusok befolyása a legnagyobb, nehéz lenne vitatni, hogy napjaink legnagyobb befolyású személyisége Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. 

Hasonló dilemmával szembesülünk, ha a közgazdaságtan legbefolyásosabb személyiségeit nézzük.

Rövid távon valószínűleg az amerikai jegybank, a Federal Reserve mindenkori elnöke az az ember, aki a gazdaságra a legnagyobb hatással van. Persze van némi irónia abban, hogy az aktuális elnök, Jerome Powell nem közgazdász, hanem jogász.

Keze alá azonban szuperképzett közgazdák százai dolgoznak, nem kell attól tartanunk, hogy szakbarbárok kezében van a világ legerősebb gazdaságának monetáris politikája. 

Ha hosszú távon nézzük a dolgot (“hosszú távon mindannyian halottak vagyunk” - itt nem lehet kihagyni John Maynard Keynes, minden idők egyik legnagyobb közgazdászának mondását), eszünkbe juthat

John Locke, Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx, Alfred Marshall

és még sorolhatnánk.

A nem túl távoli múltból John Maynard Keynes, Joseph Schumpeter, Friedrich von Hayek, Paul Samuelson vagy Milton Friedman.

Könyveiket, tanulmányaikat, gondolataikat, számításaikat tanítják az egyetemeken, hatásuk megkérdőjelezhetetlen. 

De mit tegyünk, ha napjaink legbefolyásosabb közgazdászaira vagyunk kíváncsiak? Egy ilyen lista nyilván a módszertanról szól, arról, hogy miként definiáljuk a befolyást.

Thomas Piketty

A 48 éves francia közgazdász Thomas Piketty 2013-ban megjelent könyve, a Tőke a 21. században, amely a vagyoni és a jövedelmi egyenlőtlenségekről szól, óriási népszerűséget hozott szerzőjének.

A könyv tézise (a vagyoni egyenlőtlenség a kapitalizmus velejárója, a progresszív vagyonadó bevezetése mellett érvel) mellett és ellene is számtalan cikk, tanulmány született. 

De térjünk vissza a kiinduló kérdéshez: vajon mi a fontosabb, az, hogy az adott közgazdász ötleteit mennyire ülteti át a gyakorlatba a politika? Ilyen értelemben Piketty nem olyan befolyásos, könyve nyomán nem kezdték el a fejlett nyugaton rohamtempóban bevezetnei a progresszív vagyonadót és csökkenteni az egyenlőtlenségeket. Vagy az határozná meg a befolyás mértékét, hogy mennyire eredeti az adott gondolat és mennyire mélyenszántó az elemzés? Vagy az, hogy mennyire formálta át a közgazdász a tudományágat? Ezekből a kérdésekből is világos, hogy nincs olyan egzakt mutató, ami a befolyás mértékét képes lenne visszaadni. 

Christian Zimmermann, a St. Louis Federal Reserve közgazdásza gondolt egy nagyot és statisztikai módszerekkel látott neki a kérdés tanulmányozásának. Honlapján különböző metszetekben állít fel sorrendet a közgazdászok között. Ezek összesítéséből készített egy toplistát is.

Az első három hely: Andrei Shleifer a Harvardról, Joseph Stiglitz a Columbiáról és James Heckman a chicagoi egyetemről. 

Andrei Shleifer

Hármójuk közül talán Stiglitz neve a legismertebb. A Nobel-díjas közgazdász heves kritikusa a globalizációnak, baloldali-liberális álláspontját több, a szélesebb közönség számára íródott cikkben is kifejti. Heckman a szegénység gyökereinek kutatásával szerzett nevet, Shleifer pedig az intézmények közgazdaságtanát, valamint a jog és a gazdaság összefonódását kutatja. 

Zimmermann listáiból mi egyet választottunk ki, ez az elmúlt 10 év legtöbbet publikáló és legtöbbször hivatkozott szerzőit állítja sorrendbe, a 2019. októberi állapotot tükrözve.