Mély zuhanást jósol a közgazdász, aki előre látta a 2008-as válságot

Elemzések2020. ápr 5.Sz.A.

12 évvel ezelőtt három év alatt teljesedett ki a válság, és zuhant tizedével a bruttó hazai termék, addig most ugyanez három hét alatt végbement - figyelmeztet Nouriel Roubini, vagyis Mr. Balsors, aki a 2008-as válságot időben megjósolta.

A legjobb esetben is a 2008-as válságnál nagyobb visszaesésre számíthat a világgazdaság, mert a koronavírus-járványt sokkal kevésbé képesek kontrollálni az országok – írja a Project Syndicate-n megjelent írásában Nouriel Roubini. A Nobel-díjas közgazdász szerint további aggodalomra ad okot, hogy míg

2008-ban három év alatt teljesedett ki a krach, azaz került sor a részvénypiacok 50 százalékos esésére, a hitelpiac befagyására, a hatalmas csődhullámra, illetve nőtt 10 százalék fölé a munkanélküliek aránya, és zuhant tizedével a bruttó hazai termék, addig most ugyanez három hét alatt végbement. 

Más szavakkal, az aggregált kereslet minden alkotóeleme – fogyasztás, tőkeköltségek, export – példátlan szabadesésbe csapott át. Sok elemző arra számít, hogy a drasztikus esést követően visszapattan a gazdaság, és minden a régi mederben folyik tovább. Roubini azonban felhívja a figyelmet arra, a világban ugyan háromféle  – V-alakú, U-alakú, illetve L-alakú – válság-forgatókönyvről beszélnek, de erről szó sincs. Érvelése szerint

inkább I-alakú lehet a mostani válság, hiszen még az 1933-as világválság és a második világháború alatt sem állt le teljesen a gazdaság úgy, ahogy most Kínában, az Egyesült Államokban és Európában.

Több feltétel kell az újrainduláshoz

Azonban még a legkedvezőbb forgatókönyv – amely szerint  az év végére már látszik a fény az alagút végében, és növekedni kezdenek a piacok  – csak több feltétel együttes teljesülése esetén válhat valósággá. 

  • Először is, az Egyesült Államokban, Európában és más, súlyosan érintett gazdaságokban széles körben kellene tesztelni, illetve szorosan nyomon követni a fertőzötteket, és a szükséges ideig nagyon szigorú karantént fenntartani. Addig pedig, amíg egy-másfél év alatt megszületik az oltóanyag, antivirális és más gyógyszerekkel kell enyhíteni a betegségen. 
  • Másodszor, a monetáris politikai döntéshozóknak mindent eszközt be kell vetni a gazdaság megsegítésére. Így nullaszázalékos vagy negatív kamatlábakat kell alkalmazni, mennyiségi enyhítésre is szükség lesz, illetve jelentősen könnyíteni kell a hitelnyújtási feltételeken. 
  • A közgazdász szerint fontos harmadik feltétel, hogy a kormányok megtegyék a gazdaság életben tartásához feltétlenül szükséges fiskális lépéseket, beleértve ebbe a háztartásokhoz eljuttatott közvetlen támogatásokat is. A sokk olyan mértékű lesz, hogy annak kezeléséhez a költségvetési hiányt a jelenleg általánosan jellemző 2-3 százalékról legkevesebb tíz százalékra nő majd. Ekkora összeg felett pedig csak a kormányok rendelkeznek. 

A kormányzati beavatkozás kizárólag monetizálás (pénzteremtés) segítségével történhet, amennyiben ugyanis hagyományos eszközöket alkalmaznának a kormányok, vagyis az államadósságot növelnék, akkor a kamatszintek olyan mértékben emelkednének, amelyek megölnék a gazdasági növekedést. 

Nagyobb lehet a válság, mint 1929-33-ban?

Jelenleg azonban úgy fest a helyzet, hogy a legjobb forgatókönyv nem tud megvalósulni, mert az egészségügy kapacitása nem elegendő a járvány kezeléséhez, a kormányzati intézkedések pedig nem elég gyorsak és nem elég széles körűek ahhoz, hogy minden visszarázódjon a régi kerékvágásba. Ezért napról-napra nagyobb az esély arra, hogy a mostani válság nagyobb lesz az 1929-33-as nagy gazdasági válságnál. 

Amennyiben nem sikerül megállítani a járványt, a gazdaság, illetve a piacok szabadesésbe váltanak. De még ha többé-kevésbé csitulna is a járvány, az idei év végéig akkor sem csaphat növekedésbe a világgazdaság. További aggodalomra ad okot, hogy járványügyi szakértők szerint

a következő vírusidőszakban újabb koronavírus-mutációk jelenhetnek majd meg, és így a járványügyi beavatkozások hatékonysága is csökkenni fog. Ez pedig egy újabb recessziós ciklust indíthat el. 

Azt is számításba kell venni, hogy a fiskális beavatkozások falakba fognak ütközni, a monetizálás okozta infláció miatt, különösen ha a vírus okozta sokk visszafogja a potenciális növekedési lehetőségeket. Sok ország képtelen lesz a fentieket végrehajtani. 

De még ha sikerül is kezelni a járványt, illetve a gazdasági zuhanást, a világgazdaságnak akkor is sok nehézséggel kellene megbirkóznia. Az amerikai elnökválasztás,  illetve a vírusjárvány együttesen felerősíthetik az ellentéteket a Nyugat valamint a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea alkotta négyes között.

Ugyanakkor az Egyesült Államok és Irán közötti háború kockázata is növekszik ebben az évben, a kínai-amerikai viszony pedig tovább romolhat, mert a két állam egymást vádolja a koronavírus-járvány kirobbantásával. A jelenlegi válság valószínűleg felgyorsíthatja a globális gazdaság folyamatban lévő szétesését az elkövetkező hónapokban.

A kockázatoknak ez a sokfélesége – a kezelhetetlen világjárvány, az elégtelen gazdaságpolitikai arzenál és a geopolitikai konfliktusok – elegendő ahhoz, hogy a globális gazdaságot tartós depresszióba vezesse, ami a pénzügyi piacok gyors összeomlásához vezethet. A 2008-as összeomlás után egy erőteljes (bár késleltetett) válasz visszahúzta a globális gazdaságot a szakadékból. Lehet, hogy ezúttal nem leszünk olyan szerencsések.

OECD: havonta két százalékponttal mélyebb recesszió

Miközben nehéz lenne megjósolni, hogyan befolyásolja majd a járvány a munkaerőpiacot vagy az egyes cégek veszteségeit, az OECD főtitkára szerint az már bizonyosnak látszik, hogy a világ legfejlettebb és legbiztosabb lábakon álló gazdaságai is beleroppannak majd a járványba, és a recesszióból hónapokig, évekig nem fognak tudni kilábalni. A fejlett gazdaságokban minden hónap, amit a válság miatt elszigeteltségben töltenek, 2 százalékpontos csökkenést eredményez a GDP-ben. Az idegenforgalom teljesítménye pedig egyenesen 70 százalékkal eshet. Az amúgy is bizonytalan gazdaságokban pedig nagyobb válság jöhet, mint amely a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után vagy a 2008-as recesszióban tapasztalható volt.

IMF: a 2008-as válságnál is nagyobb lesz a mostani visszaesés

Csak összehangolt intézkedéssel lehet úrrá lenni a helyzeten, teljesen át kell szabni az idei és jövő évi költségvetéseket. 

A hitelfelvételi költségek emelkedhetnek és a pénzügyi feltételek is szigorodhatnak, ha a bankok azt érzékelik, hogy a lakossági és a céges ügyfelek által felvett hitelek visszafizetése bizonytalanná válik. A magas hitelfelvételi költségek viszont felszínre fogják hozni azokat a sérülékenységeket, amelyek az elmúlt évek alacsony kamatkörnyezetében kialakultak, ez pedig növelni fogja annak a kockázatát, hogy az adósságokat nem lehet majd átütemezni.

A hitelfelvételi források beszűkülése felerősítheti a kínálati és keresleti sokkból következő negatív spirált. Az eddigiek azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány a szolgáltatói szektort sokkal erőteljesebben érinti, mint a 2008-as válság. 

Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és kutatási részlegének igazgatója ennek kapcsán arra mutat rá, hogy ha ezek a sokkok több országban jelennek meg, akkor a fent említett negatív hatásokat a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi összekapcsoltság tovább erősítheti, amelynek következtében a globális gazdasági aktivitás összezuhan, lenyomva ezzel a nyersanyagárakat.

Akár 40 százalékos zuhanás jöhet Európában

Goldman Sachs elemzői legfrissebb előrejelzésükben úgy vélik, hogy a második negyedéves amerikai GDP akár 35 százalékkal is eshet éves szinten, az európai pedig 40 százalékkal zuhanhat. A harmadik negyedévben azonban már 19 százalékos növekedéssel kalkulálnak negyedéves összehasonlításban.