Mennyire bőkezű a hazai bértámogatás a többi visegrádi országéhoz képest?

Elemzések2020. máj 20.Sz.A.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás miatt a visegrádi országokban is megjelent az adókedvezmények, a hitelmoratórium, és a rövidített munkavégzés támogatásának valamilyen formája. A munkahely-megőrző csomagok nagyságát nehéz összehasonlítani, de a magyar úgynevezett Kurzarbeitnél nagyvonalúbbnak tűnnek a cseh, a szlovák és a lengyel csomagok.

A V4 országok közül Magyarországon mérték a legjobb GDP adatot az első negyedévben: míg nálunk két százalékos volt a növekedés éves alapon, addig az autógyártástól még nálu k is jobban függő Szlovákiában 4,1 százalékos recesszió, Csehországban pedig 2,2 százalékos visszaesés volt, Lengyelországban ugyanakkor 1,6 százalékos növekedést regisztráltak. Az eddig bejelentett bértámogatási programok közül a V4 országban hozzáférhető támogatások erősen eltérnek.

Magyarország

Az április 10-én bejelentett, bértámogatás néven ismertté vált – német minta alapján elkészült – magyar Kurzarbeit-program igencsak bürokratikussá sikerült, és csak kevesen tudták igénybe venni. A szabály szerint azon munkavállalók után igényelhettek a munkáltatók a kieső munkabér 70 százalékáig, de legfeljebb 75 ezer forintos támogatást, akiknek munkaideje legfeljebb 50 százalékkal csökkent. A támogatást legfeljebb három hónapig kaphatja munkáltató.
Miután igencsak lanyha volt az érdeklődés, a kormány több lépcsőben módosított a programon.

Egyrészt jelentősen egyszerűsítette az igénylés rendjét, másrészt növelte az igénylők körét azzal, hogy a 15-75 százalékkal csökkent munkaidőben foglalkoztatottak után is lehetett igényelni a 70 százalékos támogatást.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a korábbi négy órával szemben már a napi két órában foglalkoztatottak után is igénybe lehetett venni a támogatást. A többszöri módosítások eredményeként a maximálisan igényelhetó összeg is megemelkedett, egészen 112 418 forintig. 
Lényeges változtatás volt az is, hogy már nem kellett igazolni, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú termelésről van szó, illetve hogy távmunka és otthoni munkavégzés esetén is jogosult a munkáltató igényelni a támogatást, amennyiben az egyéb feltételeknek megfelel. 

Mindezen változtatások hatására felpörgött a program, és május közepéig 6800 vállalkozás közel 90 ezer alkalmazott után kapta meg a támogatást, összesen 15 milliárd forint értékben. 
A bértámogatás egy speciális fajtáját igényelhették a kutatás-fejlesztés területén dolgozó vállalkozások, ahol a támogatás maximális összege 318 ezer forint. Mostanáig 8300 munkavállaló után igényelték az állami segítséget, összesen 6 milliárd forint értékben. 

Csehország

A cseh csomagot április 1-én fogadták el. Érdekessége, hogy egy munkavállaló akkor is kaphat állami támogatást, ha megbetegszik a vírustól. Emellett még akkor  jogosult állami bértámogatásra, ha az állami járványkezelés miatt nem működhet a cége, vagy ha a vállalatának a válság miatt gazdasági nehézségei vannak.
Ez utóbbin belül háromféle esetet különböztet meg a szabályozás: az egyik az, ha egy cégnél a dolgozók legalább 30 százaléka nem tud dolgozni, mert karanténban van, a gyerekeire kell vigyáznia otthon és nem tud távmunkát végezni. Ebben az esetben a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak.

A második esetben a munkáltató az, amely nem tud munkát adni a járvány miatt, ilyenkor a munkavállalók a kieső időre a bérük 80 százalékára jogosultak.

A harmadik esetben a munkaadó azért nem tud munkát adni, mert csökkent a cég szolgáltatásai vagy termékei iránti kereslet. Ebben az esetben is a munkavállalók a bérük 60-100 százalékára jogosultak. Az állam minden esetben a kieső bér 60 százalékát, de legfeljebb fejenként 29 ezer koronát (nagyjából 294 ezer forintot) térít meg. 
A magyar rendszertől eltérően az egyéni vállalkozók egyszeri 25 ezer koronás (325-330 ezer forintos) segélyre voltak jogosultak.

Szlovákia

Szlovákiában április 14-én jelentették be az új szabályokat. Lényegük, hogy a kijárási korlátozások miatt kinyitni nem tudó vállalkozások alkalmazottainak bérét 80 százalékban átvállalta a kormány.

Ennek felső határa 880 euró (több mint 300 ezer forint). A 40 százaléknál nagyobb bevételkiesést elszenvedő cégek a járulékfizetések elhalasztására is lehetőséget kaptak.Ha egy munkavállaló tud dolgozni, de a járvány miatt az eredeti munkaidejének felénél kevesebbet, akkor az állam a cég árbevételének csökkenése mértékében támogatja a cégeket a bérköltségek átvállalásában. A támogatás felső határa alkalmazottanként 540 euró (csaknem 200 ezer forint).
Szlovákiában márciusra 105 (37 ezer forint), áprilisra pedig 210 euró (74 ezer forint) támogatást kaphattak azok az egyéni vállalkozók, akiknek március 13-a óta nem volt semmilyen bevételük.

Lengyelország

Lengyelországban csak a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek, tehát a nagyvállalatok kaphatnak bértámogatást, ha nem bocsátják el a munkavállalóikat, és csak a munkaidejüket csökkentik. Érdekesség, hogy olyan cégek nem kaphatnak állami pénzt, amelyeknek 25 százaléknál kisebb arányban esett vissza a forgalmuk. 

Ha a cég teljesen leállt, és a munkaadó az eredeti bér legalább 50 százalékát fizeti ki, a kifizetett összeg nem lehet kevesebb a 2600 zlotys (mintegy 204 ezer forintos) minimálbérnél, és ekkor a kormány legfeljebb a minimálbér és az erre rájövő járulékok 50 százalékát állja.

Ha a cég nem állt le, csak a munkavállalók munkaidejét csökkentik, akkor btzonyos feltételek mellett a bér 40 százalékát állja az állam. A támogatás legfeljebb három hónapig jár.
Mindemellett egy olyan mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető állami hitelprogramot is létrehoztak, amely a hitelezett összeg 60 százalékát elengedi bizonyos feltételek (csökkenő bevétel és foglalkoztatás fenntartása) megléte esetén.