Mennyivel esnek vissza az európai gazdaságok?

Rendkívül érdekes képet mutatnak az egyes nemzetgazdaságok idei GDP-előrejelzései. A különbségeket sokféle szempont határozza meg, de öt fontos tényezőt érdemes kiemelni.

1. Mekkora az adott országban az idegenforgalom súlya a GDP-ben.

2. Milyen az ipar strukturális szerkezete, az építőipar és a csomagolóipar például alig esett vissza, az autóipar és a gumiipar sokkal jobban.

3. Milyen volt az eredeti növekedési kilátás.

4. Mennyire volt erőteljes a gazdaság leállítása egészségügyi okokból.

5. Mekkora mentőcsomagot mozgósítottak az adott országok a kereslet fenntartására.

Az összevetést nehezíti, hogy szinte minden országban többféle prognózis él egymás mellett. 

Nálunk is így van ez. A magyar gazdaság 2020-as évére az IMF a többi európai országhoz képest lényegesen kisebb, 3,1 százalékos visszaesést jósol, a Pénzügyminisztérium közlései is valami hasonlót sejtetnek, a Magyar Nemzeti Bank azonban ennél optimistább.

Mielőtt rátérnénk az egyes országok adataira, pár gondolat a fő meghatározó tényezőről. A legfontosabbnak egyértelműen az idegenforgalom aránya tűnik.

A három legnagyobb visszaeséssel kalkuláló államban (Görögország, Horvátország és Olaszország) nagyon magas a turizmus súlya a GDP-ben, Horvátországban 25, Görögországban 21, Olaszországban 13 százalék, de magas Spanyolországban, Szlovéniában, Franciaországban is.

Látni fogjuk, hogy mi magyarok szerethetjük Krakkót, Erdélyt, vagy egy felvidéki vártúrát, de Lengyelország, Románia és Szlovákia azok az államok, amelyek az EU-n belül a legkevésbé élnek turizmusból, náluk a szektor csak 4-6 százalékot jelent, ez most könnyebbség a gazdaságnak.

A többi paraméternek is fontos a szerepe, Németország például nagyon komoly mentőcsomagot is bejelentett, nem is idegenforgalmi célpont, mégis erős visszaesés várható, mert nagyon erős az ipara (autóipar, gépipar), amely eleve válságban volt, de a járvány is jobban sújtotta.

A válság miatt bevezetett korlátozó intézkedések Európában nem igazán különböznek, ez inkább az ázsiai és az európai nemzetgazdaságok között jelent mind időbeli, mind intenzitásbeli differenciát, összességében az ázsiai leállások korábban és drasztikusabban jelentkeztek, de ott már elindult a visszarendeződés.

Végül nagy különbséget jelent a mentőcsomagok mérete is. Aki most nyakon önti a piacot pénzzel, az lehet, hogy 2020-ban kisebb visszaesést szenved el a GDP-ben, de ennek természetesen ára van (eladósodás, hiány, strukturális nehézségek).

A csomagok elsősorban Németországban és Franciaországban képesek a 2020-as hatásokat tompítani. Más országokban a helyzetet súlyosbítja, hogy eleve volt valamilyen válságuk (Nagy-Britannia: brexit, Olaszország: politikai és adósságválság, Németország: az említett autóipari visszaesés).

Lássuk ezek után néhány klönösen érdekes európai országban a várható trendeket!

Egyesült Királyság: pesszimizmus, brexittel fűszerezve

A brit előrejelzések meglepően borúlátóak, a második negyedévre 13 százalékos GDP-visszaesést és 35 százalékos ipari termelés apadást posztoló britek 2020 egészére 6,8 százalékos visszaesést várnak, amit 2021-ben 4,5 százalékos növekedés követhet.

Ennek az előrejelzésnek az az érdekessége, hogy a koronavírus megfordította a britek „völgyét” egy „dombra” formálta, hiszen korábban a prognózisok arról szóltak, hogy a brexit valódi gazdasági hatásai 2021. január 1-e után fognak sokkot okozni, most ez az év lesz a fellendülés.

Az IMF mindkét előrejelzésben mérsékeltebb egyébként (kisebb visszaesést és jövőre kisebb emelkedést vár). A tőzsdék is igazolni látszanak a britek pesszimizmusát, mert a nagyobb indexek közül a három déli index (olasz, francia, spanyol) után a brit esett a legtöbbet az elmúlt három hónapban.

Igazán erős egyedi oka nincs a britek pesszimizmusának, a lakossági fogyasztás tartós visszaesésével és a vendéglátás szörnyű évével számolnak az elemzők, ami 4 százalékról akár 6,8 százalékig emelheti a munkanélküliséget.

Franciaország: intenzív állami költekezés

Franciaország leginkább abban egyedi, hogy hatalmas költekezést vállalt be a terhek enyhítése érdekében.

Bruno LeMaire pénzügyminiszter azzal állt ki a közvélemény elé, hogy 6 százalékos 2020-as GDP-visszaesést jósol,

pedig 100-ól, 200 milliárd euróra emelte a pénzügyi csomag összegét, az ország GDP-arányos eladósodottságát 99 százalékról, 112 százalékra, míg a 2020-as hiányt a 3 százalékos limit helyett 7,2 százalékra engedné el a járvány miatt.

Franciaország az egész világon a legnagyobb idegenforgalmi bevételű ország (Párizzsal, Cote d’Azurral, Loire menti kastélyokkal), viszont arányaiban a szektor nem annyira extra magas súlyú, mint például Görögországban., vagy Horvátországban, mert a francia ipar is erős.

A francia jegybank márciusról elmondta, 32 százalékkal csökkent az ország gazdasági kibocsátása, ilyen rossz hónap a második világháború óta nem volt.

Olaszország: pocsék makrogazdaság, súlyos járvány

Bár az Egyesült Államok, vagy Spanyolország adatai mára elhomályosították, de azért alighanem a legtöbb emberben Olaszország rögzült, mint a járványt legjobban megszenvedő fejlett állam.

Ráadásul az olasz idegenforgalom kimagasló, a francia és a spanyol szintet ostromolja, emellett az olasz gazdaság sikerszektorai (autógyártás, borászatok, gasztronómiai termékek) is szenvednek a világkereskedelem akadozásától.

Amióta az Eurostat méri az olasz GDP-t, azóta 2020 első negyedéve volt a legrosszabb (4,7 százalékos visszaesés), de a második borítékolhatóan még sokkal rosszabb lesz. Az olasz hivatalos várakozások (6 százalékos csökkenés) érdemben optimistábbak annál, amit például az IMF vár (mínusz 9).

A legtöbb elemző szerint az eleve adóssággondokkal küzdő, így a magángazdaságnak is nehezebben segítő Olaszország lehet a legnagyobb vesztese a koronavírusnak (a kiemelkedően nagy turisztikai aránnyal rendelkező Görögország és Horvátország esetében ugyan akár kétszámjegyű is lehet a visszaesés, de ez még azon múlik, hogy a nyári szezon egy az egyben megy-e a levesbe, vagy meg lehet belőle menteni valamit).

Ausztria: belföldi optimizmus

Lehet, hogy nem ez jut róla elsőként eszünkbe, de Ausztria is kifejezetten erős turisztikai desztináció, professzionális idegenforgalmi szektorral. Nagy szerencséje, hogy a rendkívül erős téli időszakban (sípályák) nagyjából még tudták hozni a szezont, január és február alapvetően még nyugodt volt, más kérdés, hogy ennek volt szerepe a járvány elterjedésében.

Az Osztrák Nemzeti Bank egyelőre abban bízik, hogy a GDP-visszaesése megáll 3,2 százaléknál, a kormány pedig bejelentette, hogy 5,4 százalékig engedi el a gazdaságélénkítő segítségek miatt a hiányt.

Az IMF sokkal pesszimistább, miközben a vírus előtt 1,7 százalékos növekedést várt nyugati szomszédunknál, most már 7 százalékos visszaesés szerepel a prognózisban.

A többi V4-állam

Talán meglepő lehet, ha a turistáktól hemzsegő Prága, Krakkó, vagy Pozsony belvárosában sétálgatunk, de a V4-ek turisztikai érdekessége szinte itt ki is fújt, visegrádi társaink érdemben kisebb idegenforgalmi szektorral rendelkeznek, mint például Magyarország.

Meglepő módon ez nem jelenti azt, hogy a járvány kevésbé csapná meg a gazdaságaikat, sőt. Valamennyi államra igaz, hogy a hivatalos előrejelzések lassan frissülnek, minden ország elismeri már, hogy visszaesés lesz 2020-ban, de csak

moderált, 2 százalék körüli GDP-csökkenéssel számolnak.

Minden érintett állam azonnal kormányzati és jegybanki lépéseket (kamatcsökkentések) jelentett be, amelyeknek valóban lehet pozitív hatása.

A gondok eltérőek,

Csehországban az ipar magas aránya és a német gazdaság gyengeségei gyűrűznek át,

Szlovákiában kimagasló (nálunk is sokkal magasabb) az autóipar aránya a gazdaságban, az egész világon itt gyártják egy főre vetítve a legtöbb gépjárművet,

Lengyelországban még a legjobb a helyzet, itt a külföldön dolgozó vendégmunkások hazatérése és szociális problémái jelentenek extra kihívást.

A banki elemzések és az IMF prognózisa szerint ezért

a cseh és a szlovák gazdaság 6 százalék feletti mértékben eshet vissza, Lengyelország (amely az egész Európai Unióban a legkisebb idegenforgalmi aránnyal bír) megállhat mínusz 4-nél.

Svédország: a különutas állam

Végül a svéd számok annyiban érdekesek, hogy az északi ország elég sokáig kifejezetten más utat választott a járvány kezelésében, mint az amúgy eléggé egységesen korlátozó európai államok.

A kormány március végén közölt egy részletes prezentációt, Magdalena Andersson pénzügyminiszter ebben

4 százalékos (a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonlított) visszaesést jelentett be, 9 százalékra emelkedő munkanélküliséggel.

Az északi államok legnagyobb erőssége a magas munkaerőpiaci aktivitási ráta, a svédek ezt is mindig elemzik, a mostani előadás szerint az adat az idén 68,3 százalékról, 67 százalékra apadhat. A hiány moderált, 3,8 százalékos lehet.

Talán már mondani sem kell, hogy kívülről semmi sem olyan szép, mint a belső optimizmus szemüvegén át.

A külső elemzők 6-7 százalékos visszaesést jósolnak az iparosodott és rendkívül nyitott, vagyis nagyon nagy arányban a globális piacra szállító svéd gazdaságtól.