Mérlegen Trump és Biden első száz napja

Az amerikai elnökök rendszerint a hivatalba lépésük utáni első pár hónapban a legnépszerűbbek. Nem véletlen, hogy a nagyszabású terveikbe hamar bele szoktak vágni.

Trump és Biden is nagy lendülettel kezdett el kormányozni. Ám a két elnök merőben más helyzetben vette át az ország vezetését.

Négy éve az USA épp ereje teljében volt. A gazdaság valósággal hasított, amikor a különc milliomos beköltözött a Fehér Házba.

Most viszont az egész világot gúzsba köti a pandémia. Emiatt Joe Biden a beiktatása után kénytelen volt a válságkezeléssel foglalkozni. Ezért az egyik első dolga volt, hogy felpörgette az oltási programokat.

Hogy a gödörből kihozza az Egyesült Államokat, két óriási horderejű mentőcsomagot is bejelentett.

Az amerikai sajtó ezeket előszeretettel hasonlítja a „New Deal”-hez, vagyis Roosevelt reformjaihoz, amelyekkel az elnök az 1929-ben indult válságot kezelte.

De ez a hasonlat egyelőre túlzó.

Az kétségtelen tény, hogy Biden óriási pénzhegyeket mozgatna meg, hisz az egyik élénkítő csomagja nyolc év alatt 2000 milliárd dollárt költene el a gazdaság élénkítésére.

Ebből a keretből nagyszabású infrastrukturális beruházások indulnának. Csak hidakból tízezret korszerűsítenének. A különféle gyártási folyamatok fejlesztésére is százmilliárdok mennének el. Emellett az ivóhálózat fejlesztését, illetve új iskolák és lakások felhúzását is tartalmazza a program, amely mindezeken túl a szélessávú internetet is eljuttatná az ország minden szegletébe.

Közben elkészült egy 1800 milliárdos családtámogatási program terve is, amely egyebek mellett Amerikában a fizetett szülési szabadságot is bevezetné, növelné az ösztöndíjakat és díjmentessé tenné a kisgyerekek óvodai ellátását.

Biden nem fél komoly átalakításokba fogni, de egyelőre túlzás Roosevelthez hasonlítani. Hisz van pár kritikus terület, amelyhez úgy tűnik még nem mer hozzányúlni. Pedig az egészségügyre például alaposan ráférne egy finomhangolás. A tengerentúlon ugyanis az orvosi ellátás akár csődbe is juttathatja az átlagembereket.

Évente egész pontosan 530 ezer család megy tönkre a borsos egészségügyi számlák miatt. Biden ugyan komoly lépéseket tett azért, hogy többen hozzáférhessenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, de egyelőre úgy tűnik, hogy még csak nem is cél, hogy az összes amerikai kaphasson megfizethető ellátást.

A diákhitel-tartozásokból ugyan 2,3 milliárdot elengedett,

de mivel az összes diákhitel tartozás együtt 1700 milliárd dollárt tesz ki, ez túl sokat nem javított a helyzeten.

Biden egyelőre nem az új Roosevelt, de azt el kell ismerni, hogy kellően komolyan vette a válságot és a programja sokat segíthet az amerikai gazdaságon. Már ha nem fogja elszabadítani az inflációt.

Azt is a javára kell írni, hogy jövő évtől megemelné a kormányzattal szerződő cégeknél a minimálbért és tető alá hozott egy olyan mentőcsomagot, amely 1400 dollárt adott minden olyan amerikainak, aki évi 75 ezer dollárnál kevesebbet keres.

Ez még úgy is szép, hogy a „segély” összege 600 dollárral kevesebb, mint amennyit Biden a választási kampányban ígért.

Mivel Trumpnak az első 100 napja alatt nem kellett válságot kezelnie, ezért a gazdasági átalakításoknak jóval kisebb elánnal esett neki. De még így is sikerült nagy viharokat kavarnia. Hisz kilépett az egyik legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodásból a Trans-Pacific Partnership-ből, amely a Csendes-óceán menti államokat fogja össze. Az indoklás szerint az USA nem volt eléggé előnyös helyzetben az egyezményen belül.

Ezzel pedig mintha Biden is egyetértene, mert egyelőre nincs jele, hogy vissza akarna lépni.

Trump azt is egyértelművé tette, hogy a környezetvédelemnél jobban érdekli az olajipar sorsa, ezért egy sor olyan zöld intézkedést visszavont, amely gátat szabott a kitermeléseknek.

Viszont a választási ígéretek megvalósításával sokszor ő is hadilábon állt. Hamar bejelentette, hogy a mexikói határnál egy határfalat fog emelni. Az építésről szóló rendeletet azonban hiába írta alá már a beiktatása után öt nappal, végül az eredeti tervek nem valósultak meg teljesen. A 3145 kilométeres határszakasz mentén csak 732 kilométernyi új fal épült.

Ami az adópolitikát illeti: ezt a kérdést merőben másként látja az előző és a mostani elnök. Trump az adók leszállítása mellett állt ki, míg Biden inkább emelne a terheken.

Pont azokból fizetné az ambiciózus programjait.

Krízis a határon

Trump annak idején igazán akkor csapta ki a biztosítékot a politikai elemzőknél, amikor a beiktatása után nem sokkal hét muszlim országgal szemben beutazási tilalmat rendelt el.

Trump teljesen egyértelművé tette, hogy a bevándorlás-politikában roppant szigorúan fog eljárni. Hogy mit akar a Biden-kormányzat ezen a téren az minden csak nem világos. A választások előtt a demokraták úgy nyilatkoztak, hogy fel fogják számolni azokat a táborokat, ahol kifejezetten kiskorú bevándorlókat tartanak fogva a mexikói határon.

Ehhez képest az elmúlt egy hónapban nem hogy becsukták volna őket, de több ilyen létesítményt is nyitottak.

Erre azért volt szükség, mert az illegális bevándorlás üteme január óta megnőtt. Ezzel a jelenséggel úgy tűnik, hogy Biden nem tud mit kezdeni.

Viszont a külpolitika terén már nincs ilyen bizonytalanság. Míg Trump több íratlan szabályt is felrúgott, amikor elkezdett barátkozni Oroszországgal és kritizálta a NATO tagokat, addig Biden alatt minden visszaállt a régi kerékvágásba. A nyugat-európai szövetségesekkel helyreállt a baráti viszony, Oroszországgal szemben pedig az USA megint bekeményített. Vlagyimir Putyin orosz államfőt Biden egyenesen egy gyilkosnak nevezte.

Bár az amerikai elnök sok téren szembefordult az elődjével, Kínát úgy tűnik hasonlóan fogják kezelni.

Azokat a büntetővámokat, amelyeket még a Trump-kormányzat vetett ki az ázsiai óriásra, Biden is megtartotta.

A többség támogatja

Ha Trump és Biden teljesítményét egymás mellé tesszük, akkor papíron Biden kiütéssel győz a látványos gazdasági csomagok miatt. Csakhogy a mostani kormányzat grandiózus elképzelései egyelőre várnak a megvalósításra. Ha 2022-ben elvesztik a demokraták az időközi választásokat,

akkor a korunk „New Deal”-jeként beharangozott programok nem lesznek hosszú életűek.

Biden népszerűsége mindenesetre egész jól áll.

A Gallup szerint valamivel több mint a választók fele, az amerikaiak 57 százaléka elégedett az elnökségével. Trumpot ezen a ponton csak 41 százalék támogatta.

Viszont, ha nem az elmúlt évszázad legmegosztóbb amerikai elnökéhez mérjük Bident, akkor az eredménye már nem tűnik annyira kiugrónak. Mind Barack Obama, mind George Bush nagyobb népszerűségnek örvendett az első 100 nap után: előbbit 65, utóbbit 62 százalék támogatta.