Mi a dél-koreai gazdasági csoda titka?

Alig több mint 50 milliós lakossága ellenére Dél-Korea a világ 13. legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát az elmúlt fél évszázadban.

A rendkívül gyors GDP bővülési pálya a kedvező földrajzi elhelyezkedés és a társadalmi kultúra mellett számos egyéb tényezővel is magyarázható.

A gazdasági transzformáció egyik kulcsa az exportszektor támogatása volt. Dél-Korea jelenleg benne van a világ TOP 10 exportáló országában. Az export súlya a GDP arányában 56,3 százalékra növekedett 2012-re. Ez az érték még 1995-ben csupán 25,9 százalékon állt.

Emellett egy barátságos üzleti környezet létrehozása és a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások felfutása is rendkívül fontos szerepet játszott.

Dél-Koreában a K+F ráfordítások ugrásszerűen emelkedtek az elmúlt évtizedekben, melyek napjainkra elérik a GDP 4 százalékát. Ez a német vagy az amerikai szintnek több mint másfélszerese.

Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP arányában (százalék)

Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis

A kutatás-fejlesztés mellett azonban más faktorok is közrejátszottak. A Fed adatai alapján Dél-Koreában világszinten is kimagaslóan kedvező feltételek mellett lehet vállalkozást létrehozni és üzemeltetni.

Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis, Világbank

A kedvező üzleti környezet hatására pedig az ország külföldi tőkevonzó képessége is meglehetősen magasan alakult, amely hozzájárult a beruházások felfutásához és az újszerű külföldi technológiák megtelepedéséhez.

Samsung és társai

Dél-Korea több multinacionális technológiai vállalatnak ad otthont. Ezek közül messze menően a legnagyobb a Samsung Electronics. A Samsung árbevétel szempontjából a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és félvezető gyártója. A társaság egyben 2006 óta a világ legnagyobb televízió gyártója és 2011 óta a világ legnagyobb mobiltelefongyártója is.

A szöuli székhelyű multinacionális elektronikai vállalat árbevétele 2018-ben nagyságrendileg 210 milliárd dollárt tett ki. A nettó profit meghaladta a 38 milliárd dollárt.

A befizetett adók értéke 2018-ban elérte a 14 milliárd dollárt. Ez durván a magyar GDP tizede.

Az alkalmazottak létszáma 320 ezer főre tehető.  A vállalatcsoport piaci értéke június elején elérte a 260 milliárd dollárt. Összehasonlításképpen a dél-koreai GDP tavaly 1690 milliárd dollár volt.

A Samsung piaci kapitalizációja, értéke tehát eléri a dél-koreai gazdaság 15 százalékát.

A Samsung mellett Dél-Koreában más globálisan is aktív vállalatcsoportok is fellelhetők. Ilyen például az 75 ezer munkavállalót foglalkoztató LG Electronics. Nemzetközileg híres autógyártója is van az országnak. A Hyundai Motor Company 130 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Mennyit érnek az egyes márkanevek?

A dél-koreai márkanevek piaci értékét az alábbi táblázat összegzi. Ez a példa is jól mutatja, hogy igencsak kifizetődő dolog márkanevet építeni.

A legértékesebb dél-koreai márkák 2019-ben (millió dollár)

Forrás: Statista

Mit tanulhatunk Dél-Koreától?

Magyarországon a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások 2017-ben a GDP 1,4 százalékát tették ki, ami 0,7 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól és 1,8 százalékponttal az osztrák értéktől.

Az MNB 330 pontos versenyképességi programja alapján 2030-ig szükséges a K+F kiadásokat a GDP 2 százalékára növelni. Ez nagyban segítené hazánk innovációs képességét és termelékenységének javulását.

Hosszú távon azonban nem elég itt megállni. Ahhoz, hogy Magyarország egy innovációs központtá váljon, a dél-koreai példán okulva, szükséges a K+F kiadások még további fokozása és az üzleti környezet fejlesztése is.

A nemzetközi igényektől és trendektől függően állami támogatással le kellene fektetni egy magas hozzáadott értékkel rendelkező magyar technológiai, elektronikai vállalat alapjait.

Egy magyar multinacionális szórakoztató elektronikai vállalat kinevelése jelentősen növelhetné hazánk tőkevonzó képességét, a foglalkoztatottsági szintet, de támogatná a korábban stratégiai célként megfogalmazott kifektetési exportstratégiát is. Hosszú távon pedig a GDP növekedési pályát és az adóbevételeket is megemelné, így bőségesen megtérülnének egy ilyen vállalat létrehozásának kezdeti költségei.

Az exportpiaci részesedésünk további jelentős növelése lehetne tehát az egyik kulcsa a jövőbeni gyors hazai növekedésnek. Ehhez elengedhetetlen a versenyképesség számottevő javítása és az innovációs aktivitás fokozása.

Eltolódhat a fókusz

A koronavírus járvány és a munkanélküliségi ráta átmeneti megugrásának hatására az elkövetkezendő egy-két évben újra lehetővé válik a „mennyiségi” növekedés. Ez többek között a foglalkoztatottság újbóli növekedését takarja.

A hangsúly azonban hamarosan ismét áttevődhet a „minőségi” növekedésre. A munkaerőpiaci kapacitások majdani kimerülésével a versenyképesség és a termelékenység fokozásán keresztül tartható fenn ugyanis a 2 százalékos növekedési többlet az unióhoz képest. Ehhez pedig elengedhetetlenek lesznek magasabb kutatás-fejlesztési ráfordítások és az üzleti környezet fejlesztése.