Mi hajtotta 20 éves csúcsra az inflációt?

A járványügyi intézkedések feloldásával és a gazdaságok újraindulásával világszerte jelentősen megnőtt a lakossági fogyasztás és a beruházási aktivitás.  Az élénkülő kereslet sok esetben korlátozott kínálattal találkozott, ami lendületes áremelkedéshez vezetett. Az ellátási láncok akadozása pedig a hiánygazdaság jelenségét erősítette nemzetközi szinten.

Az infláció 2021 egészében 5,1 százalékra gyorsult hazánkban a KSH adatai alapján. Az élelmiszerárak 4,1 százalékkal emelkedtek átlagosan. Egyes termékek, például az étolaj, a margarin és a liszt ára azonban 10 százalék feletti ütemben nőtt.

Mindez beleilleszkedett a globális folyamatokba. A Magyarországon is kibontakozó inflációs sokk háromnegyed részben külső tényezőkre vezethető vissza.

A pénzromlás ütemét az idén Európa-szerte megemelte az orosz-ukrán háború, a szankciós politikák és az elszabaduló energiaárak.

Üzemanyagárak

A kőolajárak lényegében megduplázódtak egy év alatt, amely az üzemanyagárak érdemi megugrásához vezetett. Mindez végeredményben a termékek széles körében okozott drágulást.

2021-ben történelmi csúcsot döntöttek az üzemanyagárak Magyarországon. A járműüzemanyagokért 2021-ben közel negyedével fizettünk többet, mint 2020-ban.

Forrás: KSH

Az üzemanyagárstop 2021 november 15. és 2022 május 15. között literenként 480 forintban maximalizálja az árakat. A piaci árak azonban ennél lényegesen magasabb, 600 forint körüli benzinárakat indokolnának. Egy átlagos autós tankolásonként 4-5 ezer forinttal is többet fizethetne az intézkedés nélkül.

Nyersanyagok

A tavalyi évben a fa és a vas ára is jelentősen emelkedett, de érezhetően drágult az alumínium és a réz is éves alapon. Az orosz-ukrán háború következtében az említett nyersanyagok ára lendületesen tovább emelkedik. A magasabb alapanyagárak többek között a feldolgozóipari végtermékek árát is megemeli.

Forrás: KSH

Búza, kukorica

Oroszország és Ukrajna együttesen felelős a globális búzakereskedelem több mint negyedéért, illetve a globális kukoricakereskedelem egyötödéért.

Az orosz-ukrán háború következtében a búza és a kukorica ára meredeken tovább emelkedett. Az említett termények ára napjainkban kétszer olyan magas, mint egy éve.

Munkaerőhiány

A gazdasági újraindulással párhuzamosan ismét megnőtt a munkaerőhiány. A munkaerőért folytatott egyre erősebb verseny következtében tavaly közel kétszámjegyű, míg az idén 12-14 százalék körüli átlagbéremelkedés bontakozhat ki. Utóbbihoz természetesen a minimálbér 20 százalékos megemelése is hozzájárul.

A munkaerőhiányos állapotot jól mutatja, hogy a nagyobb élőmunka-igényű szolgáltatásoknál magas, akár 10 százalékot is meghaladó árdinamika volt megfigyelhető.

A lakásjavítás és – karbantartás, a háztartási berendezések javítása, a testápolási szolgáltatás, valamint a járműjavítás és -karbantartás díja egyaránt jelentősen emelkedett.

Forrás: KSH

Vendéglátó szektor

A munkaerőhiány a járvány által megtépázott vendéglátószektort különösen erősen érinti. A koronavírus miatti bizonytalanság következtében még mindig nehéz visszacsábítani a pályaváltókat a szektorba.

A járványügyi intézkedések feloldásával ráadásul óriási elhalasztott kereslet zúdult rá a kapacitáshiánnyal küszködő éttermekre és szállodákra. A végeredmény kiugró áremelkedés lett.

Forrás: KSH

Dohánytermékek

Az uniós előírásoknak megfelelően a dohánytermékek jövedéki adótartalma megemelkedett. Ez a dohányáruk esetében 21 százalékos dráguláshoz vezetetett a tavalyi évben.

Chiphiány

A megrendeléstől számítva kétszer annyi ideig kell várni egy-egy mikrochipre, mint a járvány előtt. Ez a várakozási idő 2022 elején elérte a 26 hetet.

Forrás: MNB

A chiphiány világpiaci jelenség, mely az autóipart, a számítástechnikai, az elektronikai és a háztartási termékek piacát is sújtja. Egy-egy chip hiánya miatt nem tudnak komplett autókat vagy például mosógépeket leszállítani. A chiphiány legkorábban az idei év második felétől kezdhet oldódni.

Tartós fogyasztási cikkek

A KSH kiadványa rávilágít, hogy az alapanyagköltségek emelkedése mellett a végső fogyasztói ár közel 3 százalékát kitevő szállítási költségek is jelentősen nőttek.

A 2021-ben hirtelen felfutó keresletet nemcsak az ipari szektor, hanem a globális értékláncok ütőerét adó tengeri szállítási szektor sem tudta lekövetni.

A járvány miatt csökkentek a kapacitások, és a kikötői munkaerőhiány következtében jelentősen nőttek a rakodási idők. Ez a szoros menetrend mellett működő hajók számára jelentős késéseket okozott.

A következő hajó kipakolásának szüksége miatt a hajóknak nincs lehetőségük megvárni az üres konténerek visszapakolását. Így azok az európai és az amerikai kikötőkben maradtak ahelyett, hogy visszajutottak volna a kiindulópontot jelentő Kelet-Ázsiába.

Ennek következtében viszont Kínában konténerhiány alakult ki, ami jelentős drágulást okozott az onnan elszállítandó áruk szállítási díjában.

Míg 2020 júniusában egy Sanghajból Európába tartó hajón lévő sztenderd méretű (20 láb hosszú) konténer bérlése 1000 dollárba került, ennek díja 2021 júliusára 7000 dollár fölé emelkedett – mutat rá a KSH kiadványa, a Review of Maritime Transport 2021, UNCTAD-ra hivatkozva.

A magasabb árakon beszerezhető nyersanyagok, valamint a megemelkedett szállítási díjak együttesen akkora költségemelkedést okoztak, hogy a termékeket importáló vállalatok még a kiélezett piaci verseny mellett is kénytelenek voltak azok egy részét a fogyasztói árakban érvényesíteni.

Ennek következtében a tartós fogyasztási cikkek hazai inflációja az 1990-es évek óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2021-ben.

Az elmúlt két évtizedben jellemzően stagnáló vagy enyhén csökkenő árak helyett a fogyasztói kosár mintegy 9 százalékát kitevő termékfőcsoport ára átlagosan 4,5 százalékkal drágult tavaly a KSH kiadványa alapján.