Honnan jön a földgáz Európába? – térképen mutatjuk a gázszállítási útvonalakat

Kiszolgáltatott helyzetben

Amióta február 24-én kitört Ukrajnában a háború, egyre égetőbb kérdés, honnan lesz elegendő gáz Európában. A háború kitörése kiszolgáltatott helyzetben érte a kontinens országait. A gáztározók alacsony töltöttségi szinten álltak, miközben a fűtési szezon, habár a vége felé járt de még nem ért véget.

Habár Oroszország többször is a szokásosnál kevesebb földgázt szállított Európába a háborút megelőzően (ezzel gyakorolt nyomást és elérte a tározók kiürítését), de alapvetően nem állította le a gáztranzitokat az Európai Unió országai felé.

Ám hiába érkezik ezekben a percekben is orosz gáz az Unióba, mégis egy egyre inkább elmélyülő energiaválsággal kell szembenéznie a közösségnek. (Az energiaválság valójában már a háború előtt elkezdődött.)

Kockázatos földgáz embargó

Ennek az egyik oka, hogy a háborút kirobbantó Oroszországgal szemben bevezetett szankciók elérték az orosz energiahordozókat is. Először az orosz szén behozatalára vezetett be embargót az Európai Unió, de az nem rengette meg különösebben sem Oroszországot, sem pedig az európai gazdaságot. Második körben viszont az orosz földgáz importjának a betiltása is napirendre került. Ennek azonban hatalmas kockázata van.

A földgázra bevezetendő embargó célja nyilvánvalóan az volna, hogy Oroszország ne jusson bevételhez az Európai Unióból, így átvitten ne finanszírozzák a nyugati országok a háborút, illetve nyomás alá helyezzék az oroszokat azáltal, hogy megroppantják az orosz gazdaságot, annak érdekében, hogy fejezzék be a háborút.

A földgáz embargónak azonban van egy másik oldala is. Az orosz mellett az Európai Unió tagállamainak a gazdaságát is megroppantaná. Különösen negatívan érintené ez az orosz földgáznak egyszerű földrajzi és történelmi okokból kitett országokat, mint például Magyarországot, vagy akár Szlovákiát.

Nem sokra elég az uniós termelés

Az Európai Unió egyébként a fosszilis energia hordozók, így a földgáz szempontjából rendkívül kiszolgáltatott. Az EU 394 milliárd köbméteres éves fogyasztásából az EU saját kitermelése mindössze 54 milliárd köbmétert tett ki 2020-ban. Az import ebben az évben 326 milliárd köbméter volt, ami az összfogyasztás 82,7 százalékának felel meg.

Habár megindult az uniós energiaszektor, valamint a háztartások és az ipar energiaellátásának a zöldítése, de az évtizedes munka lesz, mire valóban jelentős mértékben ki lehet váltani a földgázt (nemrég ideiglenesen még zöld minősítést is kapott a földgáz épp a fenti okokból).

Az tehát egyértelmű, hogy szükség van a földgázra, viszont az unió területén nem lehet annyi földgázt termelni, amennyi kiszolgálja a tagországok igényeit, így marad az import.

Oroszországból jön az import fele

A legfőbb kérdés viszont, hogy honnan érkezik ez az import.

Jelen pillanatban az a nyomasztó helyzet, hogy a földgáz közel fele részben (48 százalékban) Oroszországból. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as adatok alapján nagyságrendileg 156 milliárd köbmétert importál az EU Oroszországból.

A fontosabb európai földgázvezetékek és LNG terminálok

Testvériség

Ez a gáz több irányból érkezik. Jelentős részben épp a háború sújtotta Ukrajnán keresztül, az úgynevezett Testvériség vezetéken, aminek a fő ága Szlovákiában lép be az EU-ba. Ez a vezeték biztosítja az uniós orosz gáz behozatal felét. Korábban Magyarország is elsősorban ebből az irányból oldotta meg az importját, de 2021 ősze óta már a Balkáni Áramlat biztosítja az orosz gáz importjának a nagyrészét hazánk számára.

Északi Áramlat-1

Fontos csatornája az EU földgáz importjának az Északi Áramlat-1 vezeték is. Az orosz földgáz tranzit 30 százalékát bonyolítják ezen a vezetéken keresztül. Az Északi-Áramlat, ahogy a neve is mutatja északon, a Balti-tengeren keresztül fut Németországba.

Jamal

A harmadik helyen a Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba vezető Jamal vezeték áll. Az orosz földgáz behozatal 20 százalékáért felel a Jamal vezeték, amin keresztül egyébként nemrég leállította Lengyelország részére a gázszállítást az orosz fél.

Balkáni Áramlat

Magyarország számára jó hír, hogy immár a Balkáni Áramlat is a rendelkezésünkre áll. Ez a vezeték Ukrajnát kikerülve a Fekete-tengeren keresztül, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át jut el Magyarországra. A Balkáni Áramlat egyébként évi 31,5 milliárd köbméter szállítására alkalmas. Ez a mennyiség körülbelül az uniós orosz földgázimport 20 százalékát lenne képes fedezni. Bulgáriába egyébként nemrég szintén leállította a szállításokat Oroszország, de ez a magyar importot nem fogja veszélyeztetni. Nagyon kicsi rá az esély, hogy Bulgária megcsapolná a gázt.

Ukrajnán át fut a legnagyobb vezeték

A jelenlegi helyzetben, ha nem számolunk az embargóval, akkor is komoly kockázatot jelent a vezetékek eloszlása. Látható ugyanis, hogy az import nagy része Ukrajnán keresztül érkezik az EU-ba és annak a felét sem tudja kiváltani a Balkáni Áramlat. A háború sújtotta országban kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni a következő napon. Eddig nem volt fennakadás a gázszállításban, de ebben a speciális helyzetben szó szerint bármi megtörténhet. Ebből a szempontból szerencsés lett volna, ha engedélyezik a sokak által támadott Északi Áramlat-2 vezeték megnyitását.

A Gazprom egyébként kedden értesítést kapott Ukrajnától, hogy május 11-én leállítja a gázszállítást az (orosz ellenőrzés alá került) ukrajnai szohranivkai mérőállomáson keresztül, de nem látja akadályát a tranzit folytatásának - jelentette be Szergej Kuprijanov, az orosz gázipari holding szóvivője.

Szerinte a Gazprom maradéktalanul eleget tesz az európai fogyasztókkal szembeni valamennyi kötelezettségének, és a szerződésnek megfelelően szállít tranzitgázt, a tranzitszolgáltatásokért pedig maradéktalanul fizet. 

Alternatív források

Mindezt azonban bonyolítja, hogy a fenti vezetékeken érkező földgázimportra az Unió szeretne embargót bevezetni. Ebben az esetben azonban valahonnan pótolni kell a kieső kapacitásokat különben összeomlik az egész európai uniós gazdaság.

A gázvezetékeket szemléltető térképen is jól látszik, hogy az Európai Unió földgázhálózata mindössze két ponton kapcsolódik Afrikához, illetve északon Norvégiából lehet még földgázt behozni. A Norvég import 2020-ban 78 milliárd köbméter volt, ami nem kis mennyiség, de a teljes uniós importnak csupán 24 százalékát tette ki.

Az afrikai vezetékeken (Líbia-Olaszország; Algéria-Marokkó-Spanyolország) együttesen csupán 39 milliárd köbméter érkezett két éve. Ez a teljes behozatal csupán 10 százaléka.

Mindez jól mutatja, hogy alternatív vezetékeken keresztül jelenleg nem megoldható az orosz gáz kiváltása. Még ha lehetne is bővíteni a kapacitásokat, esetleg új vezetékeket kiépíteni, például Azerbajdzsán irányába az akkor sem oldaná meg a jelenlegi problémát, hiszen egy ilyen infrastrukturális beruházás hosszú időt vesz igénybe.

Cseppfolyós földgáz - LNG

Alternatívaként így csak az LNG maradhat, ami viszont kifejezetten drága és egyáltalán nem biztos hogy fedezni tudja az EU igényeit. Az elmúlt években egyébként gomba mód nőttek ki az egész kontinensen az LNG terminálok, azaz a folyékony földgáz fogadására alkalmas terminálok és drasztikusan megnőtt az EU-ba érkező LNG import mértéke. Csak tavaly egyetlen év alatt például megháromszorozódott az USA-ból érkező LNG mennyisége. Tavaly így 22,2 milliárd köbméter cseppfolyós földgáz érkezett az Unióba. Ez a mennyiség sajnos az orosz importhoz képest továbbra is elenyésző.

Egy a növekedés.hu által megkérdezett iparági szakértő szerint elméletileg lehetséges az LNG kapacitások olyan fokú növelése, ami kiválthatja az orosz gázt, de abban az esetben nagyon ki lenne téve az amerikai szállításoknak az EU és nagyon magasra szökhetnek a gázárak.

Magyarország gázellátása

Hazánkban jelenleg 1,5-2 milliárd köbméter földgázt tudnak éves szinten kitermelni, ennyi tehát a belföldi termelési kapacitás. Ehhez képest 2020-ban a belföldi földgáz felhasználás 10,44 milliárd köbmétert tett ki. Így a hazai kitermelési kapacitás legjobb esetben is csak a belföldi igények 15-20 százalékára elég.

A magyar földgázhasználat (forrás: fgsz.hu)

A maradékot importból kell fedezni. Magyarország az elmúlt években sokat tett a függősége csökkentésének az érdekében. Mostanra interkonnektor kötötti össze a hazai hálózatot egy kivételével az összes környező országgal, azaz Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Ausztriával, Szlovákiával és Ukrajnával.

A szerb hálózat különösen fontos, hiszen most már elsősorban onnan érkezik hazánkba az orosz földgáz. Szlovéniával jelenleg épp tervezés alatt áll az interkonnektor létrehozása. Ebben az esetben esetleg lehetne lehetőségünk kapcsolódni a TransMed vezetékre is. A horvát kapcsolatot érdemes még kiemelni. A horvát KrK-i LNG terminálban Magyarország is kötött le jelentős kapacitásokat, az azonban szintén csak az igényeink egy részének a kielégítésére elég. Magyarország egyébként exportál is földgázt más országokba és tranzit országként is szállít gázt a környező államokba.

Hiába azonban az LNG terminál és a jól kiépített gázhálózat Magyarország nagyon függ az orosz gáztól. A magyar földgáz felhasználás 75-80 százaléka ugyanis mindenképp Oroszországból származik. Ezt a mennyiséget pedig gyakorlatilag lehetetlen máshonnan kiváltani.