Mi lesz a nagyobb koncertekkel? Óriási a bizonytalanság a hazai komolyzenei életben

A nyár végén Salzburgban mindig dugig vannak az éttermek és a szállodák, hisz az osztrák városban ilyenkor tartják Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválját, a Salzburgi Ünnepi Játékokat. Volt olyan év, amikor az öthetes rendezvény-sorozatot több mint 250 ezer ember kereste fel. Idén új rekordot akartak beállítani, hisz a fesztivál ebben az évben ünnepli a fennállása századik évfordulóját.

A járvány azonban közbeszólt. Az Ünnepi Játékokat két héttel meg kellett kurtítani, az előadások jó részét pedig le kellett mondani. A több százezer jegy helyett csak 80 ezret adhattak el, hisz ahhoz, hogy az előírt távolságot be tudják tartani, a széksorokat meg kellett ritkítani. A szervezők pedig még így is örülhetnek, mert legalább nem kellett lemondani az egész fesztivált. A komolyzenei előadások körül most rengeteg a kérdőjel. Németországban, ahol a több mint 500 zenei fesztiválnak a harmada a klasszikus zenére helyezi a hangsúlyt, egymás után mondják le a nagy eseményeket.

Néhány szervező ebben az új helyzetben megpróbálja újraértelmezni a saját fesztiválját az interneten.

Például a közönség nélkül megtartott koncertekről videófelvételeket töltenek fel a világhálóra. Van, hogy a netes megosztással a zenészek is jól járnak. A lipcsei Bachfest egyik elmaradt hangversenyét a különböző online platformokon több mint 500 ezer ember nézte meg. Bár a fellépést meg lehetett nézni ingyen is, végül 20 ezer euró vagyis 6,9 millió forint adomány gyűlt össze az előadóknak.

Hogy itthon mi lesz a sorsa a komolyzenei szcénának ősszel, azt még maguk a zenészek se tudják. Az egyik nagy zenekar előadója név nélkül elárulta: egyelőre sűrű szeptemberre készülnek. A terv az, hogy az összes elmaradt koncertre sort fognak keríteni az ősz folyamán. Viszont még mindig nem tudni, hogy az év végén miként fognak alakulni a járványügyi intézkedések. Ha 500 főnél nagyobb zenei eseményeket továbbra se lehet tartani, akkor az egész év borulhat. A MÜPA-ban – ahol a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nézőterének teljes befogadóképessége 1656 fő - a legtöbb fellépést ezek mellett a korlátozások mellett nem is érné meg megtartani.

Teljesen ugyan így sem maradnak munka nélkül a nagyzenekarok: hisz kisebb fesztiválokon és lemezfelvételeken így is dolgozhatnak.

Magyarországon a nagyzenekarok tagjai egyébként általában kétféle rendszerben kapják a fizetésüket. Vannak, akik fix bért keresnek, amit a fellépések hiányában is átutalnak. Ám a klasszikus zenészek jó része a fizetése jelentős részét afféle bónuszként kapja meg, amelynek a mértéke attól függ, hogy az adott hónapban mennyi volt a munka. De ahogy a forrásunk elárulta: szakmailag is visszaveti őket, ha nincsenek fellépések. A komolyzenei előadások egyik lelke pont az, hogy a sokat játszott darabok interpretálását is igyekeznek folyamatosan újragondolni. Ennek a hiányában „a zenészek csak lógnak a levegőben”.