MNB: Jövőre is lesz növekedés, de szerény ütemű
ElemzésekAz infláció 20 százalék fölé emelkedett hazánkban. Ez részben az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedésére, részben a költségek feletti vállalati áremelésekre vezethető vissza. Utóbbi a vállalati profitok jelentős növekedésében is tetten érhető. A globális hatások, valamint a belső kereslet csökkenése ugyanakkor fokozatosan mérsékli az árdinamikát 2023 első felében, majd jövő év közepétől egyre markánsabban csökken az infláció – mutatott rá Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank sajtótájékoztatóján.
Balatoni András elmondása alapján a gazdasági növekedés üteme a következő negyedévekben tovább lassul, azonban éves átlagban jövőre is pozitív tartományban marad. A gazdasági aktivitás 2024-ben élénkül ismételten.
A hazai GDP az idén megközelítőleg 4,8, jövőre 1,0 százalékkal növekedhet. 2023-ban a nettó exportnak köszönhetően pozitív marad a gazdasági növekedés.
A lassuló gazdasági teljesítmény, valamint a romló várakozások ellenére a munkaerőpiac eddig ellenállónak bizonyul. A jövő évben a munkanélküliség enyhe, átmeneti emelkedése várható csupán.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben a korábban vártnál kedvezőbben alakul, majd a normalizálódó világgazdasági környezet, valamint az új exportkapacitások termelésbe állásával folyamatosan javuló trendet mutat.
Infláció
A hazai infláció 20 százalék fölé emelkedett, amihez az élelmiszerárak és energiaárak jelentős emelkedése járult hozzá döntően.
Uniós szinten jelenleg Magyarországon a legmagasabb a fogyasztó árak emelkedésének üteme. Emellett hazánkban a legmagasabb az élelmiszerinfláció, miközben a hazai fogyasztói kosárban is kifejezetten magas az élelmiszerek súlya – mutatott rá Balatoni András.
A HICP inflációs felbontása az Európai Unióban (2022. november)
Forrás: MNB, eurostat, KSH
Élelmiszeripar mélyelemzése
A megugró energiaárak és a magas szállítási költségek közvetetten járulnak hozzá az élelmiszerárak emelkedéséhez.
A dinamikus béremelkedés az élelmiszeripari vállalatok munkaerőköltségét is nagymértékben fokozta.
Az importált termékek esetében a vállalatok meglehetősen gyorsan áthárították a fogyasztói árakba a forintgyengülésből fakadó hatást.
A NETA és jövedékiadó emelés árnövelő hatása az őszi hónapokra begyűrűzött az érintett élelmiszerek árába.
A fogyasztás növekedése teret adott a vállalatoknak a nagyobb áremelésre.
Az élelmiszer-árstopok miatt a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt. Az élelmiszerárstop kifutásával a kereskedők várhatóan nem csökkentik vissza ezen helyettesítő termékek árát. Emiatt ez a fajta inflációs többlet sokkal jobban kitapintható lesz a következő időszakban – mondta el Balatoni András.
A hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége szintén hozzájárult az élelmiszerárak gyorsabb emelkedéséhez. Az EU-ban a hazai élelmiszeripar termelékenysége a második leggyengébb Bulgária után.
Az átlagos élelmiszeripari munkatermelékenység (2017-2020) és az élelmiszerinfláció
Forrás: MNB, eurostat
Egyes élelmiszerek árváltozása
Az élelmiszer főcsoportok többségében kiugróan magas áremelkedést figyelhetünk meg, ami messze elszakadt a régió átlagától – mondta el Balatoni András.
Élelmiszer főcsoportok árainak alakulása hazánkban és az Európai Unióban (2022. november)
Forrás: MNB, eurostat
Az élelmiszeripar egyes szegmenseiben tartós zavarok alakultak ki, további jelentős árnyomást okozva.
Magyarországon a kereslet is sokkal erősebb, ami szintén árfelhajtó hatású. Az árstopos termékek esetében a megnövekedett kereslet szakadásokat okozott a termelési láncban.
Egy példával élve, Lengyelországból Magyarországra szállítani és értékesíteni a trappista sajtot 25 százalékkal olcsóbb, mint a magyar trappista sajtot értékesíteni. Az élelmiszerárstop intézkedés anomáliák kialakulását okozta többek között a tejtermékek piacán - mondta el Balatoni András.
Emellett az elmúlt 10 évben komoly kínálati strukturális problémák alakultak ki, amire szintén felhívja az MNB a figyelmet.
Élelmiszerek inflációja hazánkban és az Európai Unióban (2022. november)
Forrás: MNB, eurostat
Másodkörös hatások
Az élelmiszerár-emelkedés másodkörös hatásai erősek a szolgáltató szektorban. Az éttermi és munkahelyi étkezés, valamint a büféáruk lendületesen drágulnak Magyarországon. Ez a drágulási ütem uniós szinten is kiemelkedő.
Élelmiszerekhez köthető piaci szolgáltatások inflációja hazánkban és az Európai Unióban (2022. november)
Forrás: MNB, eurostat
Élelmiszeripar termelékenysége
Az élelmiszeripar gyenge termelékenységére utal, hogy a feldolgozott élelmiszereknél nagyobb az inflációs többletünk, mint más országnak – fejtette ki Balatoni András.
A feldolgozatlan és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztói árának változása
Forrás: MNB, eurostat
Emellett a hazai szükségleteket meghaladó termelés nem jár alacsonyabb élelmiszer inflációval. Ez szintén hatékonysági problémára utal.
A mezőgazdasági nettó export és az élelmiszerinfláció közötti kapcsolat
Forrás: MNB, eurostat
Árstop intézkedések
Az ársapkák kivezetését követően körülbelül 3-4 százalékpontos inflációs hatás maradhat fenn, ami ellen küzdeni kell – világított rá Balatoni András.
A jövedelmi statisztikák alapján a kiskereskedelmi láncok kompenzálták magukat az árstop intézkedésekkel szemben. Az ágazat jövedelmezősége jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. A kereskedők jellemzően áthárították a költségeiket az árstopos termékek helyettesítő termékeire.
Árkorlátozó intézkedések becsült közvetlen és közvetett hatásai (százalékpont)
Forrás: MNB-számítás
Profit-húzta infláció
A költségek emelkedésénél lényegesen nagyobb mértékű áremeléseket hajt végre a hazai vállalati szektor, ami a vállalatok megugró jövedelmezőségén is látható.
Bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem
Forrás: MNB
Kilátások
2023 során egyre markánsabban jelentkeznek a dezinflációs hatások. Ezt az MNB ábrája is jól szemlélteti.
További inflációcsökkentős hatások
Emellett a gazdaság ciklikus pozíciója és a szűkülő belső kereslet előretekintve mérsékli az inflációt. A hazai kibocsátási rés átfordul negatívba, ami infláció-csökkentő hatású.
A gáz ára az augusztusi csúcsérték harmadára, míg a kőolaj ára tartósan 80 dollár köré csökkent az utóbbi hónapokban. Ez szintén infláció-mérséklő hatású.
A globális értékláncokban lévő súrlódás jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, vagyis csökkent a kereslet-kínálat közötti szakadás. Globálisan kínálati oldalon egyre több termék tudja kielégíteni a keresletet.
A Kínából Európába irányuló szállítások költsége szeptember óta további érdemi csökkenést mutatott – tette hozzá Balatoni András.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megugrott továbbá az ukrán búzaimport, mely mérsékli a globális élelmiszerárakat.
