Az árak, különösen az élelmiszerárak gyors növekedése figyelhető meg az EU-ban. Az okok között legyakrabban az energia és az alapanyag árak emelkedését szokták említeni. Azonban az infláció mértéke az EU egyes országaiban jelentős eltéréseket mutat. Ráadásul a jelentős energiaáremelkedés és a háborús szankciók ellenére éppen a nyugat-európai országok esetén alacsonyabb az élelmiszer árnövekedés.
Az Eurostat augusztus 18-i adatai szerint az élelmiszerárak 2022. áprilisban Litvániában nőttek a legjobban, éves összehasonlításban 22,1 százalékkal.
A magyar 17,3 százalékos élelmiszerár növekedés, a 4. legmagasabb.
A legalacsonyabb, 3,6 százalékos növekedés Írországban volt. A szóródás tehát nagyon nagy. Néhány ország adatát az 1. ábrán látjuk
1. ábra. Élelmiszerár növekedés 2022. április (Zárójelben a százalékpont változás 2021 novemberről 2022 áprilisra) Forrás: Eurostat
Amint látjuk, a legmagasabb a litván 22,1 százalékos és a legalacsonyabb az ír 3,6 százalékos áremelkedés között 18,5 százalékpontos különbség van.
Ha pedig a növekedés dinamikáját is megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy 2021 novemberről 2022 áprilisra a vizsgált országok esetén a litván és a bolgár 13,7 százalékpontos emelkedés után a magyar 11,5 százalékpontos növekedés a második legmagasabb. Érdemes kiemelni néhány, a magyar családok étrendjében fontos szerepet játszó terméket, a kenyeret, a húst, a tej, sajt, tojás és étolaj termékcsoportot, és megvizsgálni ezek árváltozását. Ez azért is indokolt, mert ezen termékcsoportok esetén vannak olyan termékek, amelyek árát a kormány maximálta.
2. ábra. A kenyér árának növekedése 2022 áprilisban (Zárójelben a százalékpont változás 2021 novemberről 2022 áprilisra) Forrás: Eurostat
A kenyér tekintetében azt látjuk, hogy a magyar áremelkedés a harmadik legmagasabb, az áremelkedés dinamizmusa pedig az 5. legnagyobb. Igaz, a kenyér ára nem, csak egyes lisztfajtáké maximált Magyarországon. A legmagasabb 23,8 százalékos bolgár áremelkedés 19,8 százalékponttal magasabb, mint a legalacsonyabb francia érték.
3. ábra. A hús árának növekedése 2022 áprilisban éves összevetésben (Zárójelben a százalékpont változás 2021 novemberről 2022 áprilisra) Forrás: Eurostat
A húsok árváltozása, Lengyelország és Bulgária után Magyarországra a 3. legmagasabb (15,8 százalék). A dinamikája a 2. leggyorsabb. A legmagasabb, 15,9 százalékos bulgár érték 11,7 százalékponttal magasabb, mint a legalacsonyabb francia érték.
4. ábra. A tej, sajt, tojás árucsoport árának növekedése 2022. áprilisban éves összevetésben, (Zárójelben: a százalékpont változás 2021 novemberről 2022 áprilisra) Forrás: Eurostat
A tej, sajt és tojás termékcsalád esetén a magyar áremelkedés a 3. legmagasabb, dinamikája pedig a 3. leggyorsabb. A legmagasabb, 25,7 százalékos lett érték 22,4 százalékponttal magasabb, mint a legalacsonyabb francia érték.
Magyarország esetén azért is figyelemre érdemes ez az adat, mivel magyar termékekről van szó, amelyek ára részben maximált. (Például a 2,8 %-os tej.)
5. ábra. Az étolaj és egyéb zsiradék árának növekedése 2022. áprilisban éves összevetésben (Zárójelben: a százalékpont változás 2021 novemberről 2022 áprilisra) Forrás Eurostat
Az étolaj és zsiradék termékcsaládra a magyar áremelkedés a 8. legmagasabb. Dinamikája, a Csehország és Dánia után a 3. leglassabb (2,6 százalékpont). A magyar érték az EU-s átlagnál is alacsonyabb. Dániában árcsökkenést figyelhetünk meg. Az étolaj egyes fajtáira is maximált ár van érvényben Magyarországon. Az árkorlátozás inflációcsökkentő hatását csak ennél a termékcsaládnál tapasztaljuk.
Megjegyzendő, hogy a Magyarországon megtermelhető zöldségek ára is drámaian, 18,9 százalékkal nőtt 2022 áprilisban.
A növekedés 2021 novemberről 2022 áprilisra pedig 10,3 százalékpont volt. Az adatok azt mutatják, hogy a kelet-európai élelmiszerinfláció jelentősen magasabb, mint a nyugat-európai.
Egyes országok pozíciói az EU-n belül 2022 áprilisi inflációs adatok alapján az egyes termékcsoportok esetén
|
Ország |
Élelmiszer |
Kenyér |
Hús |
Tej, sajt, tojás |
Étolaj, zsíradék |
Átlagos helyezkedés |
|
Magyarország |
4 |
3 |
3 |
3 |
16 |
6 |
|
Csehország |
12 |
8 |
12 |
8 |
11 |
10 |
|
Lettország |
9 |
8 |
1 |
12 |
6 |
7 |
|
Szlovákia |
7 |
7 |
7 |
9 |
5 |
7 |
(Forrás: Eurostat alapján saját számítás)
Ha csak a V4-eket tekintjük, akkor azt látjuk, hogy Csehország kivételével, amely a középmezőnyben helyezkedik el, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia az élelmiszerinfláció tekintetében az élen van.
A német statisztikai hivatal elemzése is felhívja a figyelmet arra, hogy a legnagyobb élelmiszeráremelkedés Kelet-Európa tapasztalható. Arra is figyelmeztet, hogy ez azért gond, mert ezekben az országokban az emberek eleve kiadásaik nagyobb részét költik élelmiszerre. A magyar érték a negyedik legmagasabb.
7. ábra. A háztartások kiadásaiban az élelmiszerkiadások aránya. Forrás: Eurostat
Természetesen az egyes családok esetén eltérhet az, hogy kiadásaik mekkora hányadát költik élelmiszerre.
De, ha az átlagból indulunk ki, és azt feltételezzük, hogy ezen az arányon egy átlagos család nem változtat, akkor Magyarországon a 19,3 százalékos arány az élelmiszerinfláció következtében 23 százalékra nő, vagyis más termékekre és szolgáltatásokra a teljes kiadásból közel 4 százalékkal kevesebb jut.
Viszont például a német családok átlagosan kiadásaik csupán 11,1, az írek 10,8 és az osztrákok 12,0 százalékát költik élelmiszerre. Vagyis a magasabb élelmiszerárak mellett is többet tudnak másra költeni.
Végül egy további lényeges különbség a nyugat-európai és a kelet-európai országokat ért inflációs sokkhatással kapcsolatban, hogy jelentős bérkülönbségek is vannak a két régió között. A bérkülönbségek vizsgálatához, közelítésként használhatjuk a munkaadók bérköltségeit (euro/óra, 2021). Ezek az értékek az üzleti szektorban a vizsgált országok esetén nagy szórást mutatnak.
8. ábra. Munkabér költségek az üzleti szektorban, euro/óra, 2021
A magyar órabér a harmadik legalacsonyabb, az EU-s átlag 41,3, az osztrák 32,6, a német 30 és a dán 21,6 százaléka.
Nyilvánvaló, hogy a magasabb élelmiszerárakat, de még a magasabb rezsiköltségeket is könnyebb kigazdálkodni a jelentősen magasabb jövedelmekből.
Öszefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az élelmiszertermelésben általában jól teljesítő Magyarországon a élelmiszerárak emelkedése a legnagyobbak között van az EU-ban annak ellenére, hogy bizonyos termékek árát a kormány maximálta.
Ennek hatása, igaz minimális mértékben, csak az étolajnál látható. Ez nyilvánvalóan amiatt van, hogy az árcsökkentést a kereskedők más termékeknél áremeléssel kompenzálták. Gondolnunk kell arra, hogy a magyar bérek illetve a kiadásokon belül az élelmiszerkiadások magas aránya miatt ez a magas élelmiszer áremelkedés - és tegyük hozzá, hogy áprilisi adatokat elemeztünk, azóta pedig valószínüleg további áremelkedés is történhetett - társadalmi feszültségekhez is vezethet.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
