Mi vár a forintra 2023-ban? – Ezeken a tényezőkön múlik az irány!

Az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív fejlemények, az enyhe téli időjárás, az európai gáztározók magas töltöttsége és a nemzetközi földgázárak mérséklődése egyaránt kedvezőek a forintra nézve.

Az orosz-ukrán háború jelen formájában már be van árazva a forintárfolyamba. Ebből kifolyólag a háború enyhülése, illetve lezárása komoly forinterősödést válthatna ki.

Békekötés esetén jó eséllyel puhulnának a nemzetközi szankciós politikák is, amivel párhuzamosan csökkenhetnének az orosz energiaellátással kapcsolatos aggodalmak.

Oroszország ráadásul a napokban jelezte, hogy kész a Fehéroroszországon és Lengyelországon áthaladó Yamal vezetéken újra földgázt exportálni Németországnak, illetve az Európai Uniónak.

A geopolitikai kockázatok enyhülése javítana az inflációs kilátásokon és a befektetői hangulaton, amiből a hazai állampapírpiac és a forint is profitálhatna.

Külső egyensúly

A folyó fizetési mérleg hiányában elértük a mélypontot. Innentől kezdve fokozatos javulás várható az egyenlegben. Ez egyértelműen forinterősítő hatású.

A folyó fizetési mérleg tételei jellemzően többletesek, a jelentős deficit az energiaegyenleg hatalmas hiányára vezethető vissza.

Utóbbi miatt komoly eladói nyomás alatt volt a forint, azonban az MNB célzott devizapiaci intervenciót jelentett be, amit még a következő hónapokban is fenntart.

A jegybank lényegében a devizatartalék terhére biztosítja az energiaimporthoz szükséges devizalikviditást. Ennek köszönhetően pedig érdemben csökken a hazai fizetőeszközön az eladói nyomás.

Monetáris politika

Az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. A lépéssel jelentősen megdrágította a forint ellenes spekulatív eladói (úgynevezett short) pozíciókat.

Másrészről a magasabb kamatkörnyezet magasabb reálkamatokat is takar, ami kulcsfontosságú az egyes devizák megítélése szempontjából. A reálkamatlábak jelenleg messze hazánkban a legmagasabbak a régiós országok közül. Az infláció fokozódásával és lassabb lecsengésével ez az előny ugyan némileg elolvadhat az uniós országokkal szemben.

A jegybanki szigorítás a bankközi likviditás csökkentésével tovább folytatódik az MNB aktuális kommunikációja szerint.

A szigorú hazai pénzpolitika összességében forinterősítő hatású.

Költségvetés és államadósság

A jövő évi költségvetési hiány a korábban tervezett 3,5 százalék helyett 3,9 százalékot tehet ki.

A GDP arányos államadósság ugyanakkor a magas infláció és a középtávon gyors nominális GDP növekedés következtében 65 százalék közelébe csökkenhet 2025 végére. Ez szintén javítja hazánk kockázati megítélését.

A gyors béremelkedés növeli az állami személyi jövedelemadó bevételeket, míg a nagyobb infláció az áfa bevételeket emeli meg. Mindkettő javítja a költségvetés egyenlegét, mely 2024-ben újra 2,5 százalék közelében alakulhat az MNB decemberi inflációs jelentése alapján.

Kockázatok

Az energiaválság kiújulása és elmélyülése kedvezőtlen lenne az inflációra, a gazdasági teljesítményre és a kockázatvállalási hajlandóságra, így ilyen esetben a régiós devizák is eladói nyomás alá kerülhetnének.

A háború intenzívebbé és szélesebb körűvé válása szintén negatív lenne a nemzetközi kockázati étvágyra és ezáltal a forintra is. Fehéroroszország belépése a háborúba hasonlóképpen kedvezőtlen fejlemény lenne a hazai fizetőeszköz szempontjából.

Emellett az amerikai Fed és az Európai Központi Bank vártnál lendületesebb kamatemelései is kedvezőtlenek lennének a feltörekvő régiós devizákra és a forintra nézve. Egyelőre azonban mindkét jegybank igyekszik elkerülni a túlszigorítás kockázatát.

Kilátások

Az euró/forint árfolyam lényegesen magasabb szinteken mozog a fundamentálisan indokolt értékektől. A geopolitikai kockázatok és a nemzetközi energiaválság enyhülése, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos pozitív hírek egyaránt a forint erősödését okoznák az euróval szemben.

2023 közepére kedvező esetben akár 380 forint alá is visszasüllyedhet az euró/forint árfolyam.