Több mint 4000 milliárd forintot veszíthet a lakosság - elképesztő pénzek égnek el a magas infláció miatt
ElemzésekKét év alatt közel 30 százalék lehet az infláció Magyarországon. A lakosság tulajdonában lévő készpénz- és betétállományon több mint 4000 milliárd forintos veszteség keletkezhet reálértéken két év távlatában. Ennyivel fognak kevesebbet érni a nem megfelelően lekötött megtakarítások. Megoldás pedig lenne, például az inflációt meghaladó kamatozású Prémium Magyar Állampapír formájában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megtakarítások egész Európában veszítenek reálértékükből a háborús infláció miatt.
A háztartások birtokában lévő készpénz- és betétállomány 2022 harmadik negyedévében megközelítette a 22000 milliárd forintot az MNB statisztikái alapján. Ez az összeg a magyar GDP egyharmada.
A forgalomban lévő készpénzállomány meghaladja a 8300 milliárd forintot az MNB adatai szerint. Ennek az összegnek a nagyja a háztartásoknál koncentrálódik. Ehhez jön még hozzá durván 15000 milliárd forintnyi bankbetét.
A készpénzen egy az egyben elszenvedi az infláció okozta veszteséget a lakosság. A kisebb összegű bankbetétek esetében szintén nagy a veszteség reálértéken a jelenleg elérhető nulla százalékos betéti kamatok miatt.
A 20 millió forintnál nagyobb összegű bankbetétekre az állam kamatplafont hirdetett meg. Így feltételezhetően a nagyobb ügyfelek magasabb betéti kamatot kapnak. A kamatplafon felső határa az előző 3 hónapos diszkontkincstájegy aukción kialakult átlaghozam, amely jelenleg szűk 13 százalék.
Azt azonban nem tudni a banktitok miatt, hogy mennyi ügyfél tart 20 millió forintnál nagyobb összeget bankbetétben, illetve, hogy ők mekkora betéti kamatot kapnak. Nem nyilvános továbbá a lakossági betétállományon realizált átlagos betéti kamatláb sem.
A 15000 milliárd forintos lakossági betétállomány jelentős része a kisbetétesek befizetéseiből tevődik össze. Az alacsony betéti kamatok miatt a kisebb méretű bankbetéteken is lényegében kompenzáció nélkül pusztít az infláció.
Megtakarítások reálértéke
Az idén és jövőre a piaci várakozások szerint átlagosan 14-14 százalék közelében alakulhat az árdinamika. Ez két év alatt közel 30 százalékos pénzromlást takar.
Nagyon durva becslés alapján két év távlatában alsóhangon 4000 milliárd forintnyi veszteség keletkezhet a lakosság birtokában lévő készpénzen és bankbetéteken reálértéken.
Ebben a kalkulációban ráadásul még nincsenek benne azon lakossági megtakarítások (például kötvények), melyek infláció alatti kamat mellett vannak lekötve.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a megtakarítások egész Európában veszítenek reálértékükből a háborús infláció miatt.
Kézenfekvő megoldás
Az állam hatékony, kockázatmentes és kamatadómentes alternatívát nyújt a háztartásoknak a lakossági állampapírok formájában.
Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) infláció feletti kamatot fizet a megtakarítóknak. Ilyen befektetési termék egyedülálló egész Európában.
A 4 éves futamidejű PMÁP konstrukció előző évi infláció plusz 0,75 százlakos kamatprémiumot fizet évente. Ez a következő két év során megközelítőleg 30 százalékos hozamot jelent.