MI VÁRHATÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN A KÖVETKEZŐ NÉGY ÉVBEN?
ElemzésekA választások lezárultával érdemes megnézni, mire számíthatunk a következő kormányzati ciklusban gazdasági kilátásainkat illetően. Mekkora növekedés lehet, milyen lesz a béremelkedés, mekkora lehet az adócsökkentés, hol fog tartani a felzárkózási folyamat, mely országokat érhetjük utol? Lesz-e eurónk, és ha nem, milyen forint árfolyam várható?
Marad az irány
Eldőlt, hogy az eddigi kormánypártok irányítanak tovább, így érdemes megnézni, mi történhet a magyar gazdaságban a következő ciklusban, 2022-ig. A jelenlegi helyzet kedvező: 9-10 évvel a válság után világszerte gazdasági fellendülés zajlik, és ami nekünk a leglényegesebb, Európa-szerte dübörög a gazdaság. Ez számunkra is komoly húzóerő, ami meg is látszik hatalmas exporttöbbletünkön, ugyanakkor részben ennek köszönhető egy folyamat, ami súlyos munkaerőhiányt idézett elő: a munkaerő elvándorlása. Az európai fokozott munkaerő szükséglet mellett ennek legfőbb oka természetesen, hogy nominálisan még mindig igen alacsonyak a hazai bérek a fejlett nyugat-európaiakhoz képest, jóllehet az elmúlt 1-2 évben már megindult a nagymértékű közeledés. Ez lényegében meg is határozza a további irányt:a következő időszakban a legtöbb ágazatban elkerülhetetlen lesz a további erőteljes béremelés, ugyanakkor ezt követnie kell a költségvetési szférának is.
Gazdasági növekedés
Ami nehezen becsülhető, az éves gazdasági növekedés mértéke. Kedvező esetben ez évi 4 százalék körül alakulhat, bár azt egyelőre kevesen feltételezik, hogy ez az ütem akár négy éven át is kitarthat. Az viszont már reálisabb várakozás lehet, hogy a legfejlettebb gazdaságoknál, például a németnél több éven át 2 százalékkal nagyobb mértékben növekedhetünk, vagyis ilyen ütemű lehet éves szinten a tényleges gazdasági felzárkózás.Bérnövekedés
Ami ennél a lakosság számára sokkal érzékletesebb, az a bérnövekedés várható mértéke, és az viszont sokkal nagyobb lesz, mint a tényleges GDP növekedés, a nagy bérlemaradás és az ebből adódó munkaerőhiány miatt.A tavalyi 12-13 százalék ugyan sok éven át nem tartható fenn, de idén jó eséllyel hasonló lesz az ütem, 6 százalék alá pedig 2021-ben sem fog csökkennilegalábbis így számolt a kormányzati politika, amikor meghatározta a 6 éves járulékcsökkentési programot.
Adócsökkentés
Ebből még épp négy év van hátra: a tervek szerint a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó évente 2-2 százalékponttal, azaz összesen 8 százalékponttal csökken.Ha ez megvalósul, de más, a munkát terhelő adók és járulékok nem változnak, akkor a teljes bérköltség és a nettó bér hányadosa 1,7 lesz, amivel az európai uniós középmezőnybe kerülünk, így a korábbi túlzott elvonás, ami versenyképességünk hátráltatta, teljesen megszűnik. Időről időre felvetődik a jelenleg 15 százalékos személyi jövedelemadó további csökkentése, sőt egyszámjegyűvé tétele. Kérdés, hogy ez megvalósítható-e a szociális hozzájárulási adó csökkentésével egyidejűleg, mivel a kettő együtt erősen lecsökkentené az állami újraelosztó rendszerek (költségvetés, egészségügy, nyugdíj) bevételeit, ami vagy más bevételi forrásokkal, vagy erőteljes költségcsökkentéssel lenne csak megoldható. Egyik sem túl valószínű, pláne, hogy az erős béremelkedés mellett óriási összegeket fog igényelni az egészségügy és az oktatási szektor bérfelzárkóztatása.
Felzárkózás
Nézzük ezek után, milyen bérszínvonal-növekedés várható, és meddig juthatunk a felzárkózásban. A KSH utolsó adatai szerinti, közmunka nélkül és a családi kedvezmény figyelembe vételével számolt nettó átlagkereset az év elején 720-730 euró volt, ami nagyjából harmada a német és osztrák hasonló adatoknak.Ha az európai gazdasági környezet változatlan marad, a következő négy évben a piac kikényszerítheti, hogy az említett országok szintjének harmadáról feljöjjünk a felére, ami 50 százalékos, euróban mért béremelkedést jelentene.Ha ezt kizárólag a forintban történő béremelkedésnek kellene összehozni, akkor négy éven át szükség lenne a 10 százalék fölötti növekedésre, ami a munkaadók egy részét már nehéz helyzetbe hozhatja. Az euróban való felzárkózásra viszont van még egy lehetőség: a forint felértékelődése. Ez rövidtávon nem tűnik valószínűnek, mivel a jegybank eddigi jelzései szerint minél tovább fenn szeretné tartani a laza monetáris politikát, ugyanakkor hatalmas exporttöbbletünk (csak februárban 840 millió euró) előbb utóbb a forint erősödésének irányába fog hatni.
Forinterősödés és az euró
A jegybank vélhetően akkor látna szívesebben erősödő forintot, ha az infláció már eléri, esetleg kissé meg is haladja a jegybanki célt, 3 százalékot.Erre már akár jövőre sor kerülhet a gyorsan növekvő bérek és fogyasztás hatására, ami már lehetővé tenné jövőre, de inkább 2020-ban a forint felértékelődését. Ha ez összesen 10 százalék lenne, máris egy éves jelenlegi bérnövekedést jelentene euróban, így ha a ciklus utolsó két évben a becsült 6 százalék körül alakulna a béremelkedés, euróban mégis összejöhetne 4évre az 50 százalék. Ezzel a régi EU-tagok közül megelőznénk Görögországot és Portugáliát, de ami a lényeges, hogy elérnénk a munkaerőnket most leginkább felvevő országok bérszintjének felét, ami feltehetően minimálisra csökkentené az elvándorlást. Ami az euró bevezetését illeti, a kormány eddig nem tartotta sürgetőnek, ezért nem valószínű, hogy a következő ciklusban sor kerülhetne rá, ugyanakkor nem kizárt, hogy egy céldátumot már meghatároznak, különösen, ha közben Románia is a csatlakozás mellett dönt. Ami az árfolyamot illeti, vélhetően jóval 300 alatt lesz az euróhoz képest, szemben a mostani 310 körülivel.
