Mi zajlik valójában Fehéroroszországban?

Fehéroroszországban az elnökválasztás óta - több mint három hete - zajlanak ellenzéki tüntetések. A választás hivatalos végeredménye szerint Lukasenko megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Lukasenko szerint ezeket a tüntetéseket országában külföldről irányítják, az ellenzék ezt tagadja.

A belbiztonsági erők tüntetők elleni brutális fellépésének eddig legalább három halálos áldozata volt, és a hatóságok ezreket vettek őrizetbe, hogy megtörjék a Lukasenko rendszerével szemben kibontakozott békés ellenállást.

Európa legutolsó szocialista "piacgazdasága" a Szovjetunióban közel 70 évet eltöltő Fehéroroszország vagy Belorusz, amely az augusztus 9-i elnökválasztás eredményeit meghamisító, 1994 óta hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenko elnök és a tüntetők közötti állóháború miatt került a címoldalakra.

Maradt a zárt, szocialista gazdaság, de épül a Selyemút

A rendkívül összetett és sokrétű helyzetet alapja, hogy Belorusz - a nagyon erős moszkvai kapcsolatai ellenére is - a kiválás után megpróbált egy bizonyos hintapolitikát folytatni a nyugati országok és Oroszország között, sőt, évek óta Kínával is kifejezetten baráti kapcsolatokat ápol. Ennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy itt, egész pontosan a breszti határátkelőnél épült ki a kínai termékek egyik legnagyobb elosztóközpontja az Európai Unió felé, Belorusz pedg fontos szerepet tölt be az Új Selyemút kínai állami projektben.

A 9,5 milliós lakosságú ország az egy főre eső GDP-t tekintve a szomszédos Lengyelországgal és a Baltikummal összemérve kifejezetten szegénynek számít (40-70 százalékos lemaradással), sőt, még Oroszországhoz képest is sokkal gyengébb az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (mintegy 30 százalékos lemaradással).

A kínai szárazföldi Selyemút eurázsiai északi folyosója (forrás: Paigeo)

Nagyjából Szerbia szintjén állhat, körülbelül a magyar szintnél 30-40 százalékkal lejjebb, de a hivatalos statisztikákat erős fenntartással kell kezelni.

Ugyanakkor, ha a szintén posztszovjet Ukrajnát nézzük, Minszk helyzete szinte minden mutatóban sokkal jobb: az egy főre jutó GDP az ukrán kétszerese, és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is sokkal kisebb.

Lukasenko egy nagyon zárt, a belorusz állami vállalatok és bankok által uralt szocialista "piacgazdasága" tehát megvédte az ukrán tipusú államcsődtől az országot,

sőt, a hivatalos adatok szerint a szociális háló is sokkal erősebb, a munkanélküliség például egy százalék környékén mozog -legalábbis papíron.

Ha ebből a szempontból nézzük, akkor ez a viszonylagos szociális védelem és stabilitás adta sokáig az elnök támogató bázisát, és bár eddig is sokan kétségbe vonták a 80 százalék feletti győzelmi eredményeket, magát a szűk többséget azonban vélelmezni lehetett.

Ez a támogatottság azonban mára elolvadt, aminek egyik oka a szegénység, a fehérorosz rúbel árfolyamának esése, a magas infláció, a hiányzó üzleti bizalom, a nagy arányú korrupció, aminek következtében a kisvállalkozások aránya nagyon alacsony, 20 százalék körüli.

Erre tett rá egy lapáttal idén a koronavírus járvány, amely a John Hopkins Egyetem adatai szerint mintegy 70 ezer fertőzöttet és 652 elhunytat okozott, és idén már az első negyedévben gazdasági visszaesést hozott, a második negyedéves adatok egyelőre nem láttak napvilágot. 

Nagyon erős az orosz függés, de Moszkva leépíti a támogatást

Az ország legnagyobb vállalatai egyébként szinte kivétel nélkül fehérorosz, illetve orosz kézben vannak, mindent egybevetve 70 százalékos az állam befolyása a gazdaságban. A legtöbb külföldi befektetők Oroszországból (pl. a Gazprom), Lengyelországból és - kis részben - Kínából érkeztek.

Az orosz befolyás egyébként az export és az import GDP-hez mért nagyon magas arányában (140 százalék) és az ország-összetételében is jól megmutatkozik. A behozatal 60 százalékban Oroszországból származik.

Belarusz 2015-től tagja a Moszkva által dominált Eurázsiai Gazdasági Uniónak is, és mivel Belarusz szegény ásványanyagokban, a legerősebb a függése az energiahordozók orosz importjában.

Moszkva azonban már korábban bejelentette, hogy az eddigi nagyvonalú energiaár-támogatást 2024-ig folymatosan leépíti, ami korábban Ukrajnában is komoly társadalmi feszültséget okozott.

A fehérorosz export országok szerint (Forrás: tradingeconomics.com)

A fehérorosz import országok szerint (Forrás: tradingeconomics.com)

A nyugati vállalatok aránya kifejezetten alacsony, ami a rossz üzleti bizalmi indexeknek köszönhető: ennek ellenére találunk spanyol (Inditex), dán (JYSK), német (Henkel), és osztrák (A1 Telecom) vállalatokat, és az informatikai szektorban is több nyugati cég (pl. Intel, Microsoft) vetette meg a lábát.

A pénzügyi szektorban az állami bankok aránya döntő, a legnagyobb bank a Beloruszbank, amely 98 százalékban állami tulajdonú. 

Az országban egyébként a személyi jövedelemadó 13 százalék, a vállalatok nyereségadója 18 százalék, az állam adóssága pedig viszonylag alacsony, 48 százalék körül alakul, a Heritage országjelentése szerint.

Mi áll a mostani patthelyzet mögött?

A vádak szerint hatalmát csalással  meghosszabbító fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenko elleni tüntetések a brutális bántalmazások és a négy halott ellenére folyamatosak. 

Ismert, hogy Aljakszandr Lukasenko elnök a leadott szavazatok 80 százalékos többségével győztesnek hirdette ki magát, a választásokat követően, de Szvetlana Tyihanovszkaja – aki börtönbe zárt férje, Szergej Tyihanovszkíj helyett indult a választáson – is úgy érzi, övé volt a szavazatok többsége, csalásról beszél, és új tisztességes választásokat követel. Ennek ellenőrzésére létre is hozott egy 70 tagú ellenzéki bizottságot. Ennek ét tagját éppen a napokban tartóztatták le engedély nélküli tüntetés szervezés vádjával.

Az Európai Unió is megszólalt az ügyben. A tagállamok közös álláspontja szerint nem ismerik el a választások eredményét, és független ellenőrzés alatt tiszta választásokat szeretnének. 

A hatóságok külföldre, Litvániába kényszerítették Tyihanovszkajat, az emberek viszont – akiknek a jelek szerint elegük van a 26 éve uralkodó diktátorból – az elcsalt választások miatt az utcára vonultak, és azóta is napi rendszerességgel hatalmas tömeg követeli békésen Lukasenko távozását.

Tüntetés Minszkben (Forrás: MTI)

Három-négyezer tüntetőt letartóztattak, közülük sokakat brutálisan megkínoztak, miután azonban nem csitultak a tüntetések, kénytelenek voltak szabadon bocsátani őket. Legkevesebb négy tüntető életét vesztette. Az is előfordult, hogy a rendőrök nem voltak hajlandóak a tüntetéseket feloszlatni.

A hatalomhoz ragaszkodó elnök egyelőre populista ígéretekkel igyekszik a lakosság bizalmát megnyerni, de még az általa hűségesnek vélt munkások előtt tartott egyik beszédét is lemondására felszólító bekiabálások zavarták meg. A gyárakban sztrájkot hirdettek, az állami televízió munkatársai egymás után mondtak fel, mostanára már csak kormányzati propaganda látható az adón.

Ugyanakkor elemzők megjegyzik azt is, hogy nem alakult ki erős, kormányzóképes ellenzéki egyesülés, amely egy stabil B opciót jelentene az elnök esetleges lemondásával, vagy hátrébb lépésével.

A járvány rossz kezelése volt az utolsó csepp

Nem is csoda az emberek elégedetlensége, hiszen az amúgy sem túl fényes fehérorosz gazdaságnak komoly gondot okoz a koronavírus-járvány. Lukasenko pedig márciusban az egész járványt elintézte azzal, hogy az „abszolút hülyeség”, 

vodkával kell kezet mosni és tömény alkoholt fogyasztani. Az egykori TSZ-elnök azt is hozzátette, azoknak nincs félnivalójuk  a fertőzéstől, akik kint a földeken dolgoznak a traktorokkal.

Most viszont, hogy elterelje felelősségéről a figyelmet, illetve hogy leszerelje a tüntetőket, már az ország elleni támadásról beszél. A hadsereget pedig maximális készültségbe helyezte, mert NATO-fenyegetést vél felfedezni az ország nyugati határánál. Ő maga pedig rendszeresen egyenruhában, gépfegyverrel a kezében jelenik meg a nyilvánosság előtt. 
A tüntetők azonban nem hátrálnak, minden nap hatalmas tömegek követelik az elnök távozását, és melletti is szerveznek szimpátiatüntetéseket, így egyelőre nincs nyugalom az országban.