Miért hozhat nekünk a 16+1 kezdeményezés?

Első látásra inkább Kína érdeke az öt évvel ezelőtt életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezés, amely 16 közép-kelet-európai állammal fonja szorosabbra a gazdasági kapcsolatokat, ám a Pekingből érkező befektetések és az épülő Új Selyemút jó lehetőséget is teremthet a térség, így Magyarország számára is. Pozitívumként hozható fel, hogy

Peking számára a régiónk, különösen a V4 formáció gazdasági szempontból felértékelődött az utóbbi években.

Ennek egyik oka a 2013-ban meghirdetett Egy Övezet Egy Út (OBOR) kezdeményezés, más néven az Új Selyemút számára a visegrádiak geopolitikai elhelyezkedése, mivel megkerülhetetlenek a nyugat-európai piacokhoz jutáshoz.

A kínai exportőrök által eddig leginkább kihasznált átjáró az EU-ba jelenleg a Lengyelország és Fehéroroszország határán lévő Breszt, de a már korábban kínai kézbe került Pireusz kikötőjéből induló Észak-Dél szállítási útvonal kiépítésekor Magyarország szerepe kulcsfontosságú lehet. forrás: PAIGEO, Csizmadia Norbert

Az általában hosszú távú projektekben gondolkozó és tervező kínaiaknál sokat számít az is, hogy

a térségünk 2012 után az uniós átlagnál jóval gyorsabb gazdasági fejlődést mutat, miközben a pénzügyi egyensúly fenntartható.

A 16 tagállamból 11 uniós tag: a V4-eken kívül Horvátország, Szlovénia, Észország, Lettország, Litvánia, Románia, és Bulgária. Továbbá Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Makedónia, és Albánia tartozik a kezdeményezéshez, ezeknek az államoknak leginkább az Észak-Dél irányú kereskedelmi útvonalak miatt van jelentőségük Peking számára.

Nem véletlen az sem, hogy a 16+1-et Peking pont az Új Selyemút bejelentése előtti évben hozta tető alá, azóta minden évben egy tagállam fővárosában tartottak csúcstalálkozót a kezdeményezéshez tartozó országok miniszterelnökei, tavaly Budapest adott otthont a találkozónak.

Az alábbi infografikán láthatóak az országcsoport fő gazdasági adatai: