Miért félünk a 13-as számtól?

A 13-as számtól olyan sokan félnek, hogy erre a fóbiára még külön szakszó is létezik. Ez a magyar embernek szinte kimondhatatlan „triszkaidekafóbia”.

Amerikában legalább az emberek 10 százalékára süthető rá ez a kifejezés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden hónap 13-dik napján tömegek nem mernek üzletet kötni vagy utazni,

ami a becslések szerint az Egyesült Államok gazdaságának évente akár 800 millió dolláros kárt is okozhat.

Az USA-ban a magas épületekben rendszerint nincs is 13-dik emelet. Ezt a szintet általában 12A-val, vagy a latin ábécé 13-dik betűjével az M-el jelölik. De épp így sokszor a repülőkön sincs 13-ik sor, ahogy a New York-i Islip reptérnek sincs 13-dik kapuja.

Itthon a szállásadók 25 százaléka direkt elvetette a 13-as használatát, például az ajtók számozásánál.

De vajon miként alakult ki ez a babona? Nos, a miértekre nincs egyértelmű válasz. Az egyik legnépszerűbb magyarázat mindenesetre a következőképp hangzik. A 12-es szám sok kultúrában a tökéletességet jelképezi.

Már a babiloni naptár is 12 hónappal számolt egy évben, az időmérésnél pedig azóta is komoly jelentősége van a 12-es számnak, hisz még a napok is kétszer 12 órából állnak. A görög mitológiában is pont ennyi főisten szerepel.

Ahogy Jézusnak is 12 tanítványa van. A skandináv hitvilágban pedig a hatalmas Odinnak épp egy tucat fia van.

Minden bizonnyal az a szám, amely épp hogy csak túlcsordul a tökéletességen, negatív gondolatokat ébresztett az emberekben. A félelmeket tovább erősítették a vallási történetek. Hisz Jézus utolsó vacsoráján is tizenhárman vannak összesen, úgy hogy köztük ott ül Júdás is, aki elárulja a Megváltót.

A skandináv mitológiában egy alkalommal pedig 12 isten tart vacsorát, amikor a rendet megbontja egy 13-dik vendég, Loki, aki nem volt meghívva az eseményre.

De a történelemben volt, hogy a gyakorlatban is gondot okozott a 13-as szám. Egy évben ugyanis általában 12 telihold van, de akadnak olyan esztendők, amikor eggyel többször látni a hold egészét. Ez a jelenség az európai középkorban volt, ahol nehézségeket okozott a kalendáriumok vezetésénél.

Péntek 13-a története

A hét utolsó munkanapját, a pénteket ma már szeretjük, hisz ez a várva várt hétvége előszobája. A történelmi időkben az emberek azonban nem voltak ennyire oda a péntekért,

mivel a halálra ítélteket rendszerint a hét ötödik napján végezték ki.

Még 1307-ben a templomos lovagrend tagjait is egy pénteki napon vetették tömlöcbe, méghozzá nem is akármilyen pénteken: a nagy befolyású szervezet felszámolása ugyanis épp péntek 13-ára esett. Egy népszerű elmélet szerint ez volt azaz esemény, amely miatt a péntek 13 úgy vonult be a köztudatba, mint a legszerencsétlenebb nap.