Orbán Viktor: Merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni!

Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan, az európai kultúrát próbálják sok helyen meghonosítani, de nem érhetnek fel az eredetihez.

Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök -mondta Orbán Viktor A magyar függetlenség napja című szombati konferencián.

Az Európai Unió viszont egy ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre országok, hogy megvédjék a gazdasági és katonai érdekeiket, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a második világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másikat pedig a szovjetek foglalták el.

Csökkenő gazdasági erő 

A kormányfő beszélt az EU csökkenő gazdasági erejéről is. Az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2019-ben viszont csak a 18 százalékát, 2008-ban a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta, 2019-ben a 15 százalékát - közölte. Hozzátette: a világ 50 legnagyobb cége között 14 európai volt 2001-ben, ma csak hét, ráadásul a világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín -tette hozzá.

Az EU 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína tizennégyszer annyit, mint az EU – húzta alá.

Kihangsúlyozta, hogy az EU a katonai kiadások terén is le van maradva, és hogy az európai polgárok mindössze negyede gondolja úgy, hogy a jövő generációja jobban fog élni.

Ma is tenni kell a sikerért

Kiemelete, hogy ma van a magyar szabadság napja, hiszen harminc éve, hogy a hidegháborút megnyertük, és bebizonyosodott: a szocialista tábort összetartó egyetlen eszközt, a hadsereget és az erőszakot már nincs erejük bevetni a szovjeteknek. A közép-európai népek megnyerték a hidegháború utolsó csatáját - tette hozzá.

Akkor a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük, a berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük, a szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket.

-hangsúlyozta

Ahogy akkor kivívtuk a függetlenségünket, most úgy kell megjavítanunk, a helyes útra terelnünk Európát - fogalmazott.

A kormány hét tézise

A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy a kormánynak hét tézise van.

Első tézisükként szeretnék, ha nem egy egy birodalmi jellegű Európai Unió felé robognánk, hanem a demokráciák demokráciáját építenénk, amelynek alapját az európai nemzetek adják -mondta.

Második tézisük alapja, hogy a Brüsszelt irányítók az integrációt öncélúan használják és felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket, úgy mint a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok.

A harmadik tézis, hogy Brüsszel a hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak. 

A kormány negyedik téziseként azt közölte: közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni.

Az ötödik tézis, hogy meg kell teremtenünk a biztonságot a jövő veszélyes kihívási közepette, úgy mint a migráció, vagy éppen a járványok – sorolta.

A hatodik tézisük, hogy az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. Azt javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára, valamint a nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

Hetedik tézisként leszögezte: Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.

A miniszterelnök rámutatott: megkezdődött a vita az Európai Unió jövőjéről, végre nyíltan beszélhetnek a bajokról, mindenről, ami sérelmes és bántja a tagállamok polgárait.

Merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz

– fogalmazott.