Miért hiszik emberek tízmilliói ma is, hogy a Hold-landolás fake news volt?

Ötven éve szállt le az első földi űrhajó amerikai asztronautákkal a Hold felszínére. Aztán 1972-ig további öt amerikai űrjármű landolt a sápadt égitesten, amely embereket vitt oda, akik hazatértek. Azóta tartják magukat a konspirációs elméletek, amelyek szerint az egészet a NASA és más amerikai kormányszervezetek (CIA) rendezték meg. Szerzőik azt hirdetik, hogy valójában a tizenkét amerikai űrhajós (akik az egymást követő Hold-missziók során a Föld kísérőjére tették a lábukat) csak valamelyik stúdióban, esetleg Arizona, vagy Colorado egyik kősivatagában pózoltak a kamerák előtt. A konspirációs elméletek a legprimitívebbtől a legravaszabb áltudományos magyarázatcsokorig többtucatnyi változattal jöttek elő.

Talán a legkezdetlegesebb, de a legismertebb közülük: miért látszik lobogni az amerikai zászló a Holdon, amikor ott nincs szél? A válasz roppant egyszerű: ezt a NASA mérnökei is tudták, ezért különleges merevítővel stabilizálták a nylonszövet zászlót.

Az egyik legmeggyőzőbb cáfolatot, egyben a Hold-utazások igazolását a 2009-ben Hold körüli pályára állított, különlegesen nagy felbontású képeket készítő kamerával felszerelt LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) nevű űrszerkezet adta.

Képein még a 16, Holdon járt amerikai űrhajós csizmáinak a nyomát, a magyar származású tervező, Pavlics Ferenc Holdjárója jellegzetes kerékbarázdáit is fel lehet ismerni. És mind a hat, a Holdon hagyott amerikai zászló is jól látszik.

Öt közülük még ott áll, ahova letették, csak a hatodik, a legelső, az 1969-es Holdra szálláskor felállított zászló borult fel, a visszatéréskor a közelből induló űrjármű rakétáinak tolósugara elsodorta. Hogy a Hold-utazásra ez idő szerint technikailag képes és a Hold felszínét folyamatosan ellenőrző, fényképező másik két ország, Kína és Oroszország sem vonja kétségbe az amerikaiak 1969-1972 között tett ottani látogatásait, hasonlóképpen bizonyító erejű.

Hiába magyarázták ezeket az érveket a legkiválóbb szakemberek, az amerikaiak közül a becslések szerint ma is legalább 25 millióan meg vannak győződve róla, hogy a Hold-utazás fake news, hamis hír volt.

Oroszországban, a VTCiOM nevű közvéleménykutató intézet felmérése szerint a lakosság csaknem a fele nem hiszi, hogy az amerikaiak 1969-1972 között többször jártak a Holdon és csak 24 százalék fogadja el, hogy tényleg leszálltak a Föld kísérője felszínére. Maga Vlagyimir Putyin elnök többször elmondta, igenis az amerikaiaknak többször is sikerült a Holdra szállás. „

Ilyesmit nem lehet megrendezni

hangoztatta. Ami a legérdekesebb, a hidegháborús, szovjet időkben gyakorlatilag senki sem vonta kétségbe az amerikai Holdra szállás tényét.

A konspirációs elméletek csak a Szovjetunió 1991-es összeomlása után terjedtek el az Orosz Föderációban

mondta a moszkvai űrhajózási intézet elnöke, Igor Mojszejev. 

Pedig, ha valakiknek, a szovjeteknek lett volna okuk kétségbe vonni az amerikai űrsikereket. A két amerikai Holdra lépése gyakorlatilag lenullázta a Szovjetunió addig elért előnyét az űrkutatásban.

Pedig a Szovjetunió bocsátotta fel 1957-ben az első szputnyikot, Jurij Gagarin volt az első ember, aki a világűrben körül repülte a földet. Szovjet űrhajós, Alekszej Leonov tett először űrsétát és a szovjet Valentyina Tyereskova volt az első női űrhajós.

Alekszej Leonov a The Guardiannak a napokban elmondta:

A 32103-as szovjet katonai bázison ültünk 1969-ben, onnan követtük az eseményeket. Összekulcsolt kézzel szurkoltunk az amerikaiaknak, hogy sikerüljön nekik. Személyesen ismertük azokat, akik a Holdra indultak és ők is ismertek bennünket.

A Hold-utazások meghamisításáról terjesztett hírek legfőbb forrása az Egyesült Államok, ahol 1976-ban a másodrangú, volt űripari alkalmazott, Bill Kaysing publikált egy írást:

Sosem jártunk a Holdon – Amerika harminc milliárd dolláros svindlije

címmel. Ez indította el, vagy legalábbis drámai módon felgyorsította a kétkedéshullámot. Hozzájárult a Hold-utazások hivatalos magyarázata kétségbe vonásához egy amerikai film is. Szaturnusz-díjra, a tudományos-fantasztikus filmek legtekintélyesebb elismerésére is jelölték 1978-ban a Capricorn One (magyar címe: Földi űrutazás) című filmet, amely egy szimulált űrutazásról szól. Amerikában szekták működtek-működnek, amelyek a központi kormány ellen hangolják a közvéleményt. És jó néhány történelmi esemény, például John F. Kennedy amerikai elnök, a Holdra szállás támogatója 1963-as meggyilkolása körüli, máig tartó homály is hozzájárult az összeesküvés elméletek elfogadftatásához.

Magyar vonatkozása is van az amerikai Hold-landolásokkal kapcsolatos összeesküvés-teóriáknak, pontosabban cáfolatuknak.

Dégh-Vázsonyi Linda neves amerikai-magyar folklór-kutató, az Indianai Egyetem professzora (1920-2014) szerint a vietnami háborút, a kormányzat szavahihetőségét romba döntő Watergate-botrányt követően a múlt század hetvenes éveitől kezdve sok amerikai gyanakodva fogadta a Fehér Ház bejelentéseit.

Ez adhatott táptalajt a Hold-utazást, mint csalást emlegető elméleteknek, mondta. Dégh-Vázsonyi Linda egyike volt a legelsőknek, akik felismerték, hogy még a fejlett demokráciákban is a tömegtájékoztatási eszközök milyen hatalmas hatást gyakorolhatnak a tévelygő, megtévesztett, tudatlan tömegekre. 

Dégh-Vázsonyi és más vezető értelmiségiek, szakemberek fellépése, amellyel a Holdra szállással kapcsolatos összeesküvés-elméleteket cáfolták, sok emberre semmilyen hatást sem gyakoroltak. Mára a konspirációs elméletek terjesztése, a róluk készülő média-filmipari alkotások komoly üzleti vállalkozássá nőtték ki magukat. Egy Bart Sibrel nevű nashville-i (Tennessee állam) média-vállalkozó 2004-ben egyórás videofilmet készített, amelyben valós elemeket hamisításokkal kevert, a Holdon járt űrhajósokat kérdezett, majd a felvett anyagot manipulálta. Médiajelentések szerint Kubában a gyerekeknek azt tanítják az iskolában, hogy az USA technikailag fejletlen, emiatt a Hold-utazást csak kitalálták. A harmadik világban a legtöbb ember nem hallott róla, hogy valaha is ember járt a Holdon.