Miért ilyen gyenge a forint, mikor jöhet a fordulat?
ElemzésekA háború, az amerikai jegybank kamatemelései, a régiós viszonylatban magas államadósságunk, az uniós források körüli bizonytalanság és a gyengébb egyensúlyi mutatóink egyaránt a forint gyengülését okozták. A kockázatok mérséklődésével, illetve a régiós szinten magas reálkamat környezetünknek köszönhetően ugyanakkor az év végéig jelentősebb forinterősödés is kibontakozhat. A magyar gazdaság fundamentumai nem indokolnak ennyire gyenge fizetőeszközt.
Az orosz-ukrán háború miatt jelentősen felerősödött az általános kockázatkerülés. Egy ilyen környezetben a régiós devizák, így a forint is jellemzően gyengülnek.
Emellett a szankciós politikákkal és az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság szintén nyomás alatt tartja hazai fizetőeszközt.
Fed
Az Egyesült Államokban 8,6 százalékra gyorsult az infláció májusban. Erre 1981 decembere óta nem volt példa. Az energiaárak több mint harmadával emelkedtek a világ legnagyobb gazdaságában.
Válaszul a 41 éves csúcson járó inflációra, az amerikai jegybank szigorítási ciklusba kezdett. A Fed az irányadó kamatot a legutóbbi kamatdöntő ülésén a vártnál nagyobb mértékben, 0,75 százalékponttal megemelte. A kamatemelések tovább folytatódhatnak, miután az amerikai jegybank megemelte az inflációs előrejelzéseit és a kamatpályára vonatkozó prognózisát.
Az amerikai szigorítási ciklus folytatása és a kamatkörnyezet megemelkedése rendkívül komoly kockázatot jelent a régiós devizákra és a forintra nézve.
Egyensúlyi mutatók
A koronavírus-járvány után elromlottak a Magyarország egyensúlyi mutatói.
Három éve közel évi 10 százalékos ikerdeficitet futunk. 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is 10 százalék körül alakul együttesen a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában. Ez a folyamat sérülékenyebbé teszi a hazai devizát.
A magasabb költségvetési hiány a koronavírus-válságra és a gazdaságvédelmi intézkedésekre vezethető vissza.
A nagyobb folyó fizetési mérleg hiány pedig többek között a lendületesen bővülő import eredménye. Ez a magasabb energiaárakkal és az erős belső kereslettel van összefüggésben. Emellett a gyengébb exportpiaci teljesítmény szintén rontja a külső egyensúlyunkat. Az alapanyaghiány és a chiphiány miatt az autógyárak csökkentett műszakok mellett működnek, miközben külső kereslet is gyengébb.
Államadósság
Eleve hátrányosabb helyzetből indul a forint a régiós devizákhoz képest. 2009 magasságában államcsőd közeli helyzetbe került hazánk: a GDP arányos államadósság drasztikusan mértékben, 80 százalék közelébe emelkedett.
A 2010 utáni 10 évben érdemi adósságleépítés történt, de a koronavírus-válság miatt az államadósság ráta visszaugrott a bő egy évtizeddel ezelőtti szintekre.
Viszonyításképpen a cseheknél fele akkora a GDP arányos államadósság. A lengyeleknél is alacsonyabb a mutató, mely alig magasabb 50 százaléknál. Ez egy rendkívül fontos oka, hogy a magyar deviza sérülékenyebb és gyengébben teljesít a cseh koronánál és a lengyel zlotynál.
A gyengébb egyensúlyi helyzet miatt ráadásul jobban megtalálják Magyarországot a spekulánsok, akik forint-ellenes úgynevezett short devizapiaci pozíciókkal gyengítik a hazai fizetőeszközt.
Uniós források
Számottevő kockázatot jelent az unióval való megállapodás és a jogállamisági kérdéskör alakulása. A bizonytalanság forintgyengítő hatású. A befektetők ráadásul beárazhatták a legrosszabb forgatókönyveket.
Emiatt nem mindegy, hogy mikor és milyen feltételek mellett sikerül hazánknak megállapodnia Brüsszellel. Az uniós pénzek alapjaiban befolyásolják a beruházási és GDP növekedési pályát, és közvetetten az államadósság alakulását.
Extraprofit-adó
Az extraprofit adókból idén bő 800 milliárd forint többlet bevételre tesz szert az állam. Ennek köszönhetően fenntarthatóvá vált a rezsicsökkentés politikája.
A lakosság számára ugyanis a piaci árnál lényegesen olcsóbban biztosítja az állam a földgázt. Ez az idén durván 1000 milliárd forintos veszteséget okozhat a gázárak alakulásától függően.
Az extraprofit adóknak azonban vannak kockázatai. Egyrészről csökkentik a bankok, vállalatok nyereségét, aminek tükrében például tőzsdei eladói hullám bontakozott ki. A befektetők egy része kiviheti a befektetéseit Magyarországról, ami forintgyengülést okozhat.
Másfelől hosszú távon a külföldi nagyvállalatok óvatosabban allokálhatják Magyarországra a beruházásra szánt összegeket. Ez a jelenség fékezheti hosszabb távon a potenciális GDP növekedési pályánkat.
Fundamentumok
A 400 forint körüli euró/forint árfolyam nem áll összhangban a magyar fundamentumokkal. A magyar gazdaság teljesítőképessége alapján nem indokolt ennyire gyenge forint.
A fent felsorolt kockázatok későbbi mérséklődése, illetve megszűnése akár jelentősebb forinterősödéshez is vezethet.
Forinterősítő hatások
A háború lezárása, illetve a geopolitikai kockázatok csökkenése számottevő forinterősítő hatással járna.
A Brüsszellel történő megállapodás kormányzati jelzések alapján létrejöhet. Az uniós források és a helyreállítási alapból befolyó összegek szintén megnyugtathatják a befektetőket, aminek az eredménye erősebb forint lenne.
Az MNB hajtotta végre a régióban a legdinamikusabban kamatemelési ciklust. Ezzel szemben a régióban Magyarországon a legalacsonyabb az infláció többek között az árstop intézkedéseknek és a rögzített rezsidíjaknak köszönhetően.
Következésképpen a régióban hazánkban a legmagasabbak a reálkamatlábak. Ez pedig az egyik legfontosabb szempont, amikor egy befektető egy-egy deviza vonzerejét értékeli.
Az egyensúlyi mutatóink is újra javulni fognak. A költségvetési hiány 2024-re már 3 százalék alá mérséklődik, amivel párhuzamosan 70 százalék közelébe süllyed a GDP arányos államadósság. Ez szintén erősebb forint mellett szóló érv.
A chiphiány oldódásával és a külső kereslet erősödésével pedig az export-szektor teljesítménye is felpörög, ami kedvezően hat a forintra.
A növekedés.hu által megkérdezett bankok forinterősödést várnak a 400-as szintekről: az év vége felé a 370-380-as sávban mozoghat az euró/forint kurzus.A fenti kockázatok kedvező irányú változása esetén a forint valóban látványosan erősödni kezdhet.
