Miért költözik Magyarországra sok külföldi nyugdíjas?

A HUN-REN és az ELTE-KRTK Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében végzett kutatása feltárta, hogy a költözés mögött több, gyakran egymással összefonódó tényező áll: a nyugalom és a biztonság keresése mellett a megélhetési szempontok, a családi kötelékek, az orosz–ukrán háború és a politikai közérzet is szerepet játszik a döntésben - írja a HUN-REN.

Magyarországnak ugyan nincs tengerpartja, a statisztikák szerint mégis egyre több külföldi idős választja új otthonául: míg 2011-ben mintegy 22 ezer, 2022-ben már 38 ezer 60 év feletti külföldi állampolgár élt hazánkban.A hazai híradásokban leginkább a német nyugdíjasok letelepedése kapott figyelmet. Ők elsősorban a Balaton környékét részesítik előnyben, de egyre többen költöznek Somogy és Zala megyébe.

Előtérben a Balaton

A Balaton régiója az elmúlt évtizedben a német nyugdíjasok valóságos paradicsomává vált. Az alacsonyabb megélhetési költségek, a biztonság, a pezsgő kulturális élet és a prémium ingatlanok elérhetősége miatt ezrével költöznek idős német állampolgárok a „magyar tenger” partjára.

Számukra egy átlagos német munkáscsaládi nyugdíj is olyan vásárlóerőt biztosít, amellyel Magyarországon a felső-középosztály, sőt, bizonyos szempontból a luxus szintjén élhetnek. Ez a makrogazdasági és demográfiai trend nemcsak a helyi ingatlanpiacot rajzolta át gyökeresen, hanem komoly tőkebeáramlást és szerkezeti változásokat is hozott a Balaton környéki szolgáltatói szektora.

A Balatonhoz érkező német nyugdíjasok földrajzi és társadalmi összetétele jól kirajzolható mintázatot követ. Elsősorban Németország nyugati és déli tartományaiból (Észak-Rajna-Vesztfália, Baden-Württemberg, Bajorország), valamint a korábbi Kelet-Németország (NDK) területéről érkeznek.Sok egykori kelet- és nyugatnémet nyugdíjas számára a Balaton nosztalgikus helyszín. A vasfüggöny leomlása előtt ez a régió volt az egyetlen olyan semleges találkozási pont, ahol a megosztott német családok tagjai találkozhattak. Ez az érzelmi beágyazottság a mai napig erős bizalmat és vonzerőt jelent.

Németországban az infláció, az energiaárak drasztikus növekedése és a lakhatási krízis miatt az idősek fix járadékának reálértéke folyamatosan csökken. Ezzel szemben a Balaton stabil klímát, kiemelkedő közbiztonságot, és a német egészségbiztosítási kártyával (EU-kártya) is hozzáférhető magánorvosi ellátást kínál. Becslések szerint jelenleg mintegy 15–22 ezer állandó vagy életvitelszerűen ott tartózkodó német állampolgár él a tó közvetlen vonzáskörzetében, főként a somogyi és zalai kistelepüléseken. Többségük nyugdíjas.

Kárpátaljai nyugdíjasok

Az időskori bevándorlás azonban nemcsak nyugatról, hanem keletről is jelentős. Az elmúlt évtizedben sok ukrajnai, elsősorban kárpátaljai magyar telepedett le Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti falvaiban. Az Ukrajnában született, Magyarországon élő 60 év felettiek száma 2001 és 2022 között csaknem megháromszorozódott, több mint 18 ezerre nőtt.A mostani projekt elsőként vállalkozott a költözés okainak és körülményeinek átfogó társadalomtudományi vizsgálatára. Somogyban a Németországból, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig az Ukrajnából érkezők álltak a kutatás középpontjában.

Befolyásolta az eredményeket (és nem csak a keleti határ mentén), hogy nem sokkal a projekt indulása után Oroszország elindított a teljeskörű háborút Ukrajna ellen.

Mást jelent a biztonság nyugaton és keleten

Az interjúk és a terepkutatás során kiderült, hogy bár a két bevándorlócsoport tagjai egészen eltérő körülmények közül érkeztek, közös bennük, hogy korábbi, megszokott életük valamilyen módon kizökkent.

A nyugat-európai idősek közül sokan elégedetlenek voltak hazájuk politikai légkörével, a koronavírus-járványra adott válaszlépésekkel vagy a bevándorlás kezelésével, és attól is tartottak, hogy romlani fog az anyagi és társadalmi helyzetük. Magyarországon ezzel szemben nyugodt légkörről, jó közbiztonságról és összetartó közösségről számoltak be.

Elmondásuk szerint itt nem kell bezárni a kaput, este is biztonságosan lehet sétálni, és az emberek köszönnek egymásnak. Egy holland beköltöző úgy fogalmazott: Magyarország „olyan, mint Hollandia a hatvanas években”.A kárpátaljai magyarokat elsősorban a háború, a romló megélhetési körülmények és a kisebbségi jogok szűkülése nyugtalanította. Egyes családok már 2014-ben, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetén házat vásároltak a határ magyar oldalán. Ezekre eleinte leginkább másodlagos otthonként, egyfajta „B tervként” tekintettek, a koronavírus-járvány és a 2022-es orosz invázió után azonban végleg Magyarországra költöztek.

Sokan azóta is rendszeresen, akár naponta visszajárnak Ukrajnába; számukra a költözés így nem a korábbi otthonukkal való szakítást, hanem az életük határon túli kiterjesztését jelenti. Fontos szempontnak tekintik azt is, hogy Magyarországon akár háromszor-négyszer magasabb nyugdíjat kaphatnak, mint Ukrajnában, melyből gyakran az egész Kárpátalján maradt családot támogatni tudják.

Közös logika, eltérő stratégia

A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a keletről és nyugatról érkezők is kihasználják a származási és a célország közötti gazdasági különbségeket. A nyugat-európaiak a költözéssel a kiadásaikat csökkentik, a kárpátaljaiak a jövedelmüket növelik.

A bevándorlás hátterében azonban eltérő tényezők állnak. Míg a nyugati nyugdíjasok többnyire egyénileg döntenek úgy, hogy új életet kezdenek egy másik országban, a kárpátaljaiaknál a költözés sokszor egy átfogóbb családi stratégia része. Több generáció megélhetését igyekeznek összehangolni, és biztonságos körülményeket teremteni az egész család számára.

A négyéves projekt eredményeit a kutatók 4 magyar és 8 angol nyelvű folyóiratcikkben és könyvfejezetben, továbbá 59 konferencia-előadásban mutatták be. A kutatásról és a témában megjelent publikációkról bővebb információ a projekt honlapján olvasható.