Miért lett gazdasági csoda ez a kis ázsiai ország?

Kínáról köztudott, hogy gazdasági ereje óriási, egyes mutatók tekintetében már le is előzte a világelső Egyesült Államokat és trónkövetelőként közel áll hozzá, hogy a világ legnagyobb gazdaságává váljon. A más rendszerrel működő tajvani gazdaság felépítése azonban kevésbé közismert, pedig a orosz-ukrán háború árnyákában újra kiéleződött kínai-tajvani konfliktus szempontjából lényeges, hogy a szemben álló felek milyen gazdasági eredményeket tudtak felmutatni.

Egy rendkívül fejlett, csúcstechnológiát alkalmazó gazdaságról van szó, amely elkerülte a közepes fejlettség csapdáját, és töretlen növekedést produlál 50 éve. A 2020-as járvány idején sem került recesszióba a diverzifikált, nagy hozzáadott értékre épülő gazdaság ütésállóságát.

Az apró alig egyharmad magyarországnyi méretű szigetország lakossága meghaladja a 23 millió főt, az egy főre jutó GDP pedig megközelíti a magyar dupláját. Az ország gazdasága a 70-es évektől indult komoly fejlődésnek. Gyors iparosodás kezdődött meg az országban, ám az olcsó munkaerővel való gyártást viszonylag rövid idő alatt háttérbe szorították, és a technológiai vállalatok kerültek előtérbe.

Mindezt úgy hajtották végre, hogy magas szinten maradt a személyi jövedelemadó (40%), és a társasági adó is 20 százalék.

A tajvani GDP növekedése 1980-2021 (milliárd dollár)

Ennek köszönhetően mostanra a világ egyik legjelentősebb szereplője lett az informatikai és kommunikáció technológiai iparág területén, ezen belül pedig a manapság oly kritikus fontosságú chip-gyártás terén az elsőséget is megszerezte.

A világ tíz legnagyobb vállalata közül az egyik tajvani

Tajvan súlyát a chip gyártásban jól mutatja, hogy a világ legnagyobb chip gyártója egy tajvani cég, a Taiwan Seminductor Manufacturing Company (TSMC), melynek a világpiaci részesedése önmagában 55 százalék.

A TSMC már a járvány előtt is szárnyalt, de 2020 közepétől az árfolyama majdnem megduplázódott, ahogy a gazdasági nyitások után felfutott a kereslet a csipek iránt.

Mindez már önmagában gyakorlatilag megkerülhetetlenné teszi az országot, hiszen az autóipartól a fegyvergyártáson keresztül a háztartási gépeken át, az informatikai és kommunikációs eszközökig ma már mindenhol használnak chipeket és a világ óriási chip éhségben szenved. Mindemellett számos ipari terméket előállít Tajvan, többek közt erős a textiliparban, a szerszám és gép gyártásban, de az autóiparban is jelen van, sőt a fegyveripar is kiemelkedőnek számít.

Az ipar azonban mostanra egyértelműen háttérbe szorult a szolgáltató szektorral szemben, ami jól mutatja, az ország gazdaságának a fejlettségét. Pontos arányokat tekintve 2020-ban Tajvan gazdasági teljesítményének több mint 60 százalékát a szolgáltató szektor adta, míg az ipar csupán 36 százalékért felelt. A mezőgazdaság szerepe elenyésző, mindössze 1,56 százalékát teszi ki a gazdaságnak.

Ezen belül jelentős a halászat. Fontos azonban kiemelni, hogy Tajvan élelmiszer szempontjából közel sem önellátó, alapvető élelmiszerekből is behozatalra szorul. Ez egyébként egy esetleges háborús konfliktusban komoly kockázatokat jelent, mert egy blokáddal gyakorlatilag kiéheztethető a sziget.

Gazdagabbak, mint sok uniós ország

Az ország nominális GDP-je 690 milliárd amerikai dollár volt szintén tavaly. Összehasonlításképp a magyar nominális GDP ugyanebben az évben 182 milliárd amerikai dollár volt. Ha az egy főre eső GDP értékét nézzük akkor Tajvan a világ jómódú országai közé tartozik. A 33 700 amerikai dollár/fő GDP értékkel valamivel jobban áll mint Spanyolország, Csehország, vagy Szlovénia. Tajvan gazdasága egyébként 2016 óta folyamatosan növekvő pályán áll. A 2008-2009-es pénzügyi válság után némileg megbicsaklott a tajvani gazdaság, a helyreállás 2015-2016-ig tartott. 2016-ot követően 2-4 százalékos éves növekedést tudott produkálni Tajvan, ami egy ilyen fejlett gazdaságnál jelentős teljesítmény.

A tajvani GDP erős növekedést mutatott a járvány alatt is (%, év/év)

A koronavírus járvány idején is csupán némileg lassult nagyon rövid időre a gazdasági növekedés. A mélypont 2020 harmadik negyedéve volt, amikor csupán 6 tized százalékot nőtt a tajvani gazdaság. Az egész évet tekintve azonban még így is jelentősen 3,3 százalékkal nőtt az ország GDP-je, miközben a fejlett világ mély recesszióval küszködött. Ezt követően pedig kiugró 6 és fél százalékos GDP növekedést ért el tavaly.

Erős, stabil fizetőeszköz

Az ország valutája a tajvani új dollár. Jelenleg körülbelül 30 tajvani új dollár ér egy amerikai dollárt. Az elmúlt 5 évet nézve ez az árfolyam stabilnak mondható. A tajvani új dollár tavaly kifejezetten erős volt és az árfolyam leesett 27-28 tajvani új dollár/ 1 amerikai dollárra. Idén ez visszaállt a 29-30 tajvani új dollár/1 amerikai dollárra, ami hasonló a 2017-2018-as árfolyamhoz.

Tajvan méretéből és a gazdaság szerkezetéből fakadóan kifejezetten nyitott gazdaságnak számit. Tajvan elsősorban exportra termel, miközben számos termékből importra szorul. Többek közt nyersanyagokból, energiahordozókból és élelmiszerekből. Világszinten 2020-ban a világ 15. legnagyobb exportőre volt és a 18. legnagyobb importőre, ami az ország méretét figyelembe véve jelentős teljesítmény. Az ország külkereskedelmi mérlege rendre jelentősen pozitív. Tajvan legfontosabb export célpontja Kína. Oda irányult a kivitel 44 százaléka.

Tajvan külkereskedelmi egyenlege ( millió dollár)

Ezt követik az ASEAN országok, együtt 15,46 százalékkal, az USA 14,6 százalékos részesedéssel, Japán 6,8 százalékkal. Az Európai Unió országa együttesen a tajvani exportnak mindössze 6,6 százalékát adják. Az import szerkezete is hasonló. A legfőbb partner ebből a szempontból is Kína, 23 százalékos részesedéssel, ám a második helyen Japán áll, 16 százalékkal, ezt követik az ASEAN országok, majd sorban az Egyesült Államok és az EU.

Kordában tartott pénzügyek

Az államháztartási hiány többnyire alacsony 1-2 százalék körül alakul, egyedül 2020-ban a pandémia alatt ugrott fel 4,5 százalékra. Tajvan államadóssága is alacsony és folyamatos csökkenő tendenciát mutat. A járvány előtt 2019-ben az ország GDP arányos államadóssága mindössze 28,2 százalék volt. Az infláció is többnyire alacsony Tajvanban, a járvány előtti években általában 2 százalék alatt alakult, 2020-ban pedig deflációba csapott át. Idén némileg ’’megugrott’’ a tajvani infláció és a nyári hónapokra 7 százalék felé emelkedett.

Tajvan államadóssága 2012-2021 (GDP arányában,%)

A munkanélküliség is alacsony 3-4 százalék körüli az országban, a járvány alatt enyhén ez az érték is nőtt de azóta újra helyre állt. A bérek is viszonylag magasak, de az európai bérekhez viszonyítva nem kiugróak az országban. Jelenleg a minimálbér 25 250 TWD azaz tajvani új dollár, ami valamivel több mint 330 ezer forintnak felel meg. Az elmúlt években az országban folyamatosan jelentősen emelkedtek a bérek.

Összességében egy esetleges konfliktusba tehát egy kifejezetten jómódú ország vágna bele. (Érdekes párhuzam, hogy gazdasági értelemben Ukrajna éppúgy teljes ellentéte Tajvannak, mint Oroszország Kínának.) Kockázatot jelent azonban, hogy nagyon nyitott a tajvani gazdaság és jelentős mennyiségű importra szorulnak olyan stratégiai fontosságú cikkekből, mint az élelmiszer, vagy az energiahordozók, ráadásul épp Kína az ország legfőbb kereskedelmi partnere.

Épp ezért jelenleg egyik fél érdekében sem áll háborúig kiélezni a konfliktust.