Miért ne lehetne jog szerint életkort változtatni?

Tegyük fel, hogy ön, aki ezt a cikket olvassa 50-es éveiben jár. Viszont jól tartja magát, rendszeresen sportol, életerős, munkabíró, fitt és vidám. Így mondjuk 53 helyett 43 évesnek érzi magát, jóval fiatalabbnak, mint a hivatalos életkora. Ám minden fiatalos életerő és teherbírás ellenére a valós életkor egy csomó hátránnyal jár. Például nem szívesen veszik fel egy új munkahelyre - csupán a kora miatt, be se hívják az állásinterjúra. Ha mégis megkapja az állást, azt veszi észre, hogy ugyanolyan beosztású fiatalabb kollégái többet keresnek, mint ön - a munkáltató egyszerűen csak azt feltételezi, hogy mivel fiatalabbak, jobban bírják a terhelést, tehát többet és hatékonyabban képesek dolgozni.

Adódik tehát a felvetés. Miért ne lehetne hivatalosan is megváltoztatni az életkort az ilyesfajta diszkriminációk elkerülése végett, (vagy akár csak azért, hogy jobban érezzük magunkat) ha egyszer valaki valóban fiatalabb a valós koránál.

A kérdés egyébként valós, egy 69 éves holland úriember, Emile Ralband a bíróságon kérvényezte, hogy hivatalosan nyilvánítsák 20 évvel fiatalabbnak. Indoklásul azt hozta fel, hogy hátrányos diszkrimináció éri, mert az internetes társkereső oldalakon nem állnak vele szóba a fiatalabb hölgyek.

Persze mindenkinek szíve-joga, hogy ezt a motivációt megkérdőjelezze, az viszont biztos, hogy a problémafelvetés jogos és valós. Mint ahogy a fordítottja is - tegyük hozzá, de Joona Räsänen, az oslói egyetem bioetikusa aktuálisabbnak érzi a fiatalítás kérdését. Teljesen jogosan, hiszen nap mint nap ömlik a médiából, hogy a nyugati, az európai társadalom elöregedőben van. Ebben a helyzetben minden államnak az lenne az érdeke, hogy idős polgárai minél hosszabb ideig tolják ki aktív időszakukat. Vidáman, egészségesen, fitten dolgozzanak amíg csak akarnak, vagy amíg tudnak.

A bioetikus szerint három feltételnek kellene teljesülnie ahhoz, hogy valaki hivatalosan is fiatalabb lehessen, mint valós kora.

Elsőként fennt kell állnia a kockázatnak, hogy életkora miatt hátrányos diszkrimináció éri. Másodsorban az illető testének és elméjének jobb formában kell lennie, mint az az életkora alapján elvárható lenne, vagyis biológiai életkora fiatalabb kell, hogy legyen, mint a valós kora. Harmadszor pedig az illető személy számára zavaró kell legyen ez a valós kor.

Az ötlettel szemben persze számos ellenvetést lehet tenni. Például azt, hogy az életkor megváltoztatása lehetetlen, a társadalom pedig nem engedhet meg lehetetlen dolgokat. Ez az ellenvetés kétféle módon is érthető. Az egyik szerint az életkor szükségszerűen és mindig a kronologikus, valós életkort jelenti. Vagyis definíció szerint annak mértékegysége, hogy valaki milyen régóta él - semmi többet. Mivel az időben nem mehetünk vissza, ezért az életkort sem lehet megváltoztatni.

A második értelmezés szerint az ellenvetés annyi lenne, hogy a korváltoztatással meg kellene változtatni a személyazonosításra alkalmas igazolványokban (személyi, jogosítvány, útlevél) is a kort, vagy a születési évet. Márpedig ezek így hamis információkat tartalmaznának. Hivatalos dokumentumoknál azonban ez megengedhetetlen.

Az első értelemben vett ellenvetés nem túl meggyőző. Az életkor nem mindig egyezik azzal az időszakkal, amióta az aktuális személy, vagy az adott dolog létezik. A whiskey esetében a “kor”, a címkén az “év” nem palackban eltöltött időt jelzi, hanem a lepárlás és a palackozás között eltelt időtartamot.

Egy 21 éves whiskey akkor is 21 éves lesz, ha a palackozás után még 10 évet pihen. Így hiába 31 év az ital valós kora, akkor is 21 éves marad.

Képzeljük el, hogy lehetséges az ember hibernálása, vagyis extrém-alacsony hőmérsékleten való mélyhűtése. Ha valaki hibernálásban tölt el pár tucat évet, akkor mondjuk biológiai életkorának mindössze 10 százalékát öregszi. Ha valakit 40 évesen hibernálnak, és 100 év múlva felébresztik, akkor egy jó karban lévő 50-esként tér majd magához. Valójában 140 éve jött a világra, de vajon a jognak is ennyi idősnek kellene őt kezelnie?

Erre persze lehet mondani, hogy sci-fi és azt is, hogy lefagyasztani a zöldségeket szokás, nem pedig az embereket vagy az élő állatokat. Ugyanakkor az is igaz, hogy a valóságban ez csak fokozati és nem lényegi különbséget jelent. A valóságban is különböző mértékben öregednek az emberek - függetlenül a hibernálás realitásától.

Az, hogy fizikai és mentális funkcióink milyen ütemben hanyatlanak, hogy ilyen mértékben öregednek el setjeink számtalan tényezőtől függ. Genetika, életmód, étkezés, edzés, környezeti tényezők. A genetikában a “biológiai életkor” általánosan használt és elfogadott kifejezés - annak ellenére, hogy egyelőre nem alakult ki a szakmában konszenzus arról, hogy pontosan, szabványszerűen hogyan is kellene meghatározni.

Ugyanakkor a genetikusok elég jó becsléseket képesek adni arra, hogy az adott személy meddig is fog élni. Ezek sokkal jobb becslések, mintha egyszerűen csak a valós életkor alapján jósolnák meg a halál bekövetkeztének időpontját.

Két 80 éves korban elhunyt ember között óriási különbség is lehet fizikai és mentális állapotukban. Ha biológiai koruk ennyire eltér egymástól, akkor ezt miért ne tükrözhetné hivatalos, jog szerinti életkoruk is?

A valós életkortól eltérő, jog szerinti életkor elleni másik érv a születési dokumentumok, a hivatalos iratok “meghamisítására” vonatkozott, mondván ez megengedhetetlen. Valójában azonban meglehetősen ritkán fordul elő, hogy fontos lenne az, ki mikor született valójában. Például ilyen amikor egy fiatal alkoholt vagy dohányterméket szeretne vásárolni. De ez esetben sem arról van szó, hogy az eladó valóban érdeklődne afelől, hogy az ifjú hány éves - pusztán információt kell szereznie az életkorról, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak.

A digitális világban egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy életkorunk igazolására egy okostelefonos applikációt használunk, ami nem a születési dátumunkat, hanem életkorunkat mutatja. Az előzőekben a bioetikus a mellett érvelt, hogy a kronológiai értelemben vett életkornál sokkal fontosabb a biológiai kor.

Márpedig ha így van, akkor miért ne lehetne ezt megváltoztatni a hivatalos iratokban is? Semmiféle hazugság, hamisítás nem lenne ebben. Egy emberen több-kevesebb pontossággal úgyis látszik a kora. Tényleg az lenne a fontos, hogy életkorunkat egy dátummal, a születési dátumunkkal igazoljuk

Az életkor változtatásból persze adódhatnak abszurd, adott esetben visszatetsző szituációk. Képzeljük el, hogy egy 70 éves ember 50 évesre változtatja a korát. Tegyük fel, hogy emberünknek született egy lánya, amikor 18 éves volt. Így jog szerint fiatalabb lenne, mint a saját lánya.

A helyzet valóban abszurd, de az, hogy szokatlan nem feltétlenül jelenti egyben azt is, hogy rossz, vagy morálisan elítélendő.

A bioetikus szerint az életkor legális megváltoztatása segíthet a diszkrimináció okozta károk elkerülésében, ugyanakkor maga nem okoz semmilyen kárt. Az öregséggel, az öregedéssel kapcsolatos kulturális, társadalmi attitűdök valószínűleg nem változnak meg gyorsan, lévén évszázadok alatt alakultak ki. Az ezekből eredő diszkriminációra gyors és hatékony válasz lenne az életkor hivatalos megváltoztatása.