Miért szálltak el a globális kötvényhozamok, és mi hozhat fordulatot?
ElemzésekA növekvő államadósságok, a magas költségvetési hiányok és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások finanszírozási igénye egyaránt a magasabb hozamok irányába nyomják a globális piacokat. Mivel az inflációs kockázatok továbbra is fennállnak, a jegybankok részéről egyelőre nem várható érdemi beavatkozás a folyamat megfékezésére.
Jelentősen emelkedtek a kötvényhozamok az elmúlt hónapokban: a hozamgörbék felfelé tolódtak, miközben a legjobb minősítésű kötvények hozamgörbéjének meredeksége csökkent, a kockázatosabb papíroké viszont emelkedett - derül ki az Equilor Befektetési Zrt. elemzéséből.
A kiváltó okok közöttt szerepel, hogy egyszerre emelkedett a várható rövid kamatpálya a tartós inflációs kockázatok hatására, valamint a hosszú lejáratú kötvények prémiuma. Utóbbi nagyobb részét a fiskális eredetű prémium teszi ki: a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a globális államadósság a tavalyi, GDP-arányosan 94 százalékos szintről 2030-ra 100 százalék közelébe emelkedhet.
A magas adósságállomány és a globális növekedés lassulása miatt a piaci szereplők magasabb kamatot kérnek a hosszú oldalon. Emellett az Egyesült Államok gazdasága egyelőre meglepően ellenállónak bizonyul az energiaválsággal szemben, a növekedést pedig a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások segítik, ami önmagában is magasabb amerikai kötvénypiaci hozamokat indokol.
Kínálati oldalon a német fiskális élénkítés, illetve az Egyesült Államok magas költségvetési hiánya is emelte a hozamokat, míg keresleti oldalon a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások finanszírozási igénye gyakorolt erőteljes elszívó hatást.
A hazai helyzet
A globális folyamatoktól jelentősen eltért a hazai kötvényhozamok alakulása, ami a belpolitikai változásokkal függött össze. A 10 éves hozamszint az április–júniusi időszakban 7,5 százalékról 5 százalék közelébe zuhant, majd júliustól a nemzetközi trendekkel együtt mozgott. A német–magyar hozamkülönbözet ugyanakkor a korábbi 380–450 bázispontról 200–250 bázispontra szűkült.
A hazai kötvényhozamok alakulását a következő időszakban a nemzetközi trendek mellett az euróbevezetés feltételeinek teljesítése, elsősorban a költségvetési hiány fenntartható csökkenése határozhatja meg.
Részvénypiaci hatások
Elméletben a magasabb kötvényhozamoknak alacsonyabb részvényárfolyamokat kellene eredményezniük, ugyanakkor nem mindegy, milyen okok állnak a hozamemelkedés hátterében. Az Egyesült Államokban a magas költségvetési hiány mellett a javuló növekedési kilátások is segítették a hozamok emelkedését, így a vállalatok várható profitnövekedése kompenzálhatja a magasabb diszkontrátát.
Franciaországban ezzel szemben a költségvetési problémák és a belpolitikai bizonytalanság indította el az intenzív hozamemelkedést. Itt értelemszerűen negatív volt a részvénypiaci reakció: a CAC 40 index 10 százalékot esett az elmúlt hónapokban. Ez a széttartás a következő hónapokban is fennmaradhat.
Szektorbontásban a növekedési és technológiai részvények a legérzékenyebbek a kötvényhozamok változására, a mesterséges intelligencia körül kialakult rendkívül pozitív befektetői hangulat azonban ellensúlyozza ezt a hatást.
Mi lehet a megoldás?
A hozamokat a fegyelmezett költségvetési politika és a fiskális konszolidáció tudná érdemben leszorítani, ugyanakkor ez jelenleg sem az Egyesült Államokban, sem az Európai Unió számos tagállamában nem valósul meg. A következő években a védelmi kiadások növelése, illetve a magas kamatterhek miatt nem várható, hogy a GDP-arányos államadósságok csökkenő pályára állnak.
A jegybankoknak megvannak az eszközeik a hozamok csökkentésére, ugyanakkor ezeket csak szigorú feltételek mellett alkalmazzák. Az amerikai jegybank jelenleg csak a rövid oldalon avatkozik be, ennek célja a likviditás biztosítása, nem pedig a hozamok csökkentése. Klasszikus mennyiségi lazítási (QE-) programot csak gazdasági visszaesés és/vagy tartósan a cél alatti infláció esetén indítanak, de ezt általában kamatvágási ciklus előzi meg.
A Japánban alkalmazott hozamgörbe-kontroll (YCC) program elvileg megoldást jelenthetne: egy bizonyos hozamszint felett a jegybank korlátlan vásárlóként lépne fel a piacon. A jelenlegi inflációs környezetben azonban ez kockázatos lépés lenne, mivel lazítaná a pénzügyi feltételeket.
Az Európai Központi Bank 2022-ben célzott programot dolgozott ki a kötvényhozamok szabályozására, amely lehetővé teszi egyes tagállamok kötvényeinek másodpiaci vásárlását, de szigorú feltételek mellett. A TPI-programot akkor aktiválják, ha a hozamemelkedés rendezetlen és fundamentálisan indokolatlan, illetve az adott tagállam nem áll túlzottdeficit- vagy egyensúlytalansági eljárás alatt.
Amennyiben mégis ilyen eljárás folyik ellene, teljesítenie kell az Európai Bizottság ajánlásait. Emellett biztosítani kell az adott tagállam költségvetésének fenntarthatóságát.
Franciaország esetében több feltétel sem teljesül, így egyelőre nem valószínű az EKB beavatkozása. Összességében kijelenthető, hogy amíg a jelenlegi inflációs kockázatok fennállnak, nem várható érdemi jegybanki beavatkozás. Legfeljebb átmeneti, célzott, likviditásnövelő intézkedések jöhetnek szóba, amelyek a rövid távú piaci volatilitás csökkentésére lehetnek elegendők.