Míg a válság elején nálunk csökkent, most nálunk nőtt a legnagyobbat a benzinár

Legnagyobb kilengés

A válság tavaszi kibontakozásakor soha nem látott jelenségek zajlottak az olajpiacon: a nemzetközi olajár átmenetileg összeomlott, egy-két napig még negatív ár is kialakult, így természetesen a gépjármű üzemanyagok ára is csökkent. Nem egyformán: akkor örömmel állapíthattuk meg, hogy környezetünkben nálunk volt a legnagyobb benzinárcsökkenés február és április között, mégpedig 26 százalékos, míg voltak olyan szomszédos országok, ahol a mérték 10 százalék alatti volt.

Ha megnézzük, mi történt azóta, azt láthatjuk, hogy nem maradt meg a kialakult különbözet, az árban, hanem ismét nálunk is emelkedett a legnagyobb, 27 százalékos mértékben, míg a többieknél ennél jóval kisebb volt a változás ( a visegrádiak közül Lengyelország 11, Csehország 6, Szlovákia 5 százalék), sőt volt, ahol még tovább is csökkent az ár: Ausztriában 3, Ukrajnában 9 százalékkal. Mi indokolhat ilyen eltéréseket?

Olajár, devizaárfolyam

Április óta ugyan a válság nem múlt el teljesen, de az olajár stabilizálódott a növekvő fogyasztásnak és az olajtermelők kitermelés-korlátozási megállapodásainak következtében. Az olajár persze dollárban alakul ki a fő piacokon: immár 40 dollár fölött van (a mélyponton 25 dollár alá csak rövid ideig csúszott, így ez a hatás nemigen jutott el a benzinárakig), csakhogy időközben a dollár is gyengült (az euró 1,10-ről 1,18 dollár fölé került), így euróban jóval kisebb volt az olajár emelkedése.

Ez már önmagában indokolja, hogy térségünkben, ahol a nem eurót használó országok valutáinak árfolyama is erősen kötődik az euróhoz, kisebb volt az olajár emelkedésének hatása, vagyis egyelőre jóval olcsóbb az olaj, mint közvetlenül a válság előtt volt. Az egyedi eltérésekben ugyanakkor már más okok játszhatnak szerepet.

Egyéb tényezők

Közülük a legfontosabb, és ez magyarázhatja, hogy miért nálunk volt a legnagyobb az áresés és az áremelkedés egyaránt, hogy az egyes országok gyakorlatában mi a gyakorlat  mind nagykereskedői, mind kiskereskedői oldalról: mennyire gyorsan követi a benzinár az olajárat. Úgy tűnik, nálunk a leggyorsabb a folyamat, azaz leghatékonyabb a piac.

Természetesen az olajár és a valutaárfolyam mellett más tényezők is szerepet játszanak az áralakulásban: a finomítói árrés, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés is. Ezek pedig a válság kezdete óta nyomás alatt vannak, hisz a korábbi kereslet még messze nem térhetett vissza, már csak az országok közti turizmus alacsony szintje miatt sem, hisz az újabb járványhullám miatt sok a korlátozás, mint a kötelező teszt vagy a karantén.

A különösen nagy eltéréseket az egyes országok adópolitikája is befolyásolhatja: az üzemanyagokra Európában általában rendkívül magas adókat vetnek ki, azonban a válságból való kilábalás érdekében átmenetileg csökkenthetik őket, így előfordulhat, hogy magasabb olajár mellett alacsonyabb üzemanyagár adódik.

Gázolaj

Ami a gázolajat illeti, jóval kisebbek voltak a mozgások. Ez érthető annak fényében, hogy a közúti szállítási tevékenység nem szünetelt, sőt, a visszaesés sem volt olyan nagy mértékű, a lezárásokat követően rövid időn belül akadálytalanná vált a közúti fuvarozás. A gázolaj iráni kereslet így sokkal kiegyensúlyozottabb volt, ráadásul a gázolaj adótartalma is magasabb helyenként környezetvédelmi szempontok miatt, így emiatt is kevéssé árrugalmas termék, mint a benzin.

Az olajár csökkenő szerepe

Összességében az látszik, hogy az üzemanyagárak viszonylag kis mértékben mozogtak ahhoz képest, hogy az olajárban milyen heves mozgások voltak. Ez mutatja, hogy ma már a legtöbb európai országban milyen kis mértékben határozza meg a nyersolaj ára a jármű-üzemanyagokét. Ez leginkább dráguló olajáraknál jön jól az autósoknak, hisz akkor igencsak tompítja a benzinár drágulását, ugyanakkor a mostani eset bizonyította, hogy ha szinte ingyen van a nyersolaj, még akkor is viszonylag sokat kell fizetni az üzemanyagért, ki is számoljuk, mennyit.

Az elméleti minimum

Ami nálunk a konkrét számokat illeti: a jövedéki adó a benzin esetében literenként 125 forint (nemrég emelkedett 120-ról, mivel a szabály szerint,  ha a Brent típusú kőolaj világpiaci ára 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adójának mértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal emelkedik), ezt kiegészíti egy kis, jelenleg 1,47 forintos tétel, a kőolaj-készletezési díj. Minderre jön a 27 százalékos áfa, így csak az adókból összeáll 155 forint. 

A jelenlegi olajár és dollár-árfolyam mellett jelenleg nagyjából 80 forint egy liter benzin, áfával 103 forint. 370 forintos benzinárral számolva így 112 forint marad a többi tételre (finomítás, szállítás, nagy-, és kiskereskedelmi árrés, mindezek áfával). Mindezek alapján, ha nulla lenne az olajár, akkor sem nagyon csökkenhetne 250 forint alá a literenkénti benzinár.