MÍG MI ÓDZKODUNK TŐLÜK, ÁZSIÁBAN GOMBAMÓD NŐNEK A FELHŐKARCOLÓK
ElemzésekA kiugróan magasnak számító irodaházak alig több mint 100 éve kezdtek a magasba törni, majd egy idő után Amerika és főleg New York jelképei lettek. Most már változik a helyzet: rengeteg városban vannak ilyenek, és a legmagasabb épületek 63 százaléka már Ázsiában található. Nálunk a szabályozás korlátozza ezeket, jó, ha a 120 méter magas Mol-székház megépül.
Mi a magas?
Nehéz meghatározni, hogy mi számít igazán magas épületnek: sokszor a 100 méteres építmények is bekerülnek a csoportba, de ezek nem tekinthetőek kiugrónak, pláne hogy ezt a magasságot még a középkorban épült nagyobb székesegyházak is el tudták érni, melyek a maguk korában építészeti bravúrnak minősültek. A 150 méteres magasság már általánosan elfogadottabb, a 300 méter fölé törőket szupermagasnak nevezik. Utóbbiakból eddig 130 épült világszerte, és jó néhány építés alatt áll.Kína az élen
Ami a 150 méternél magasabb épületeket illeti, ezekből Ázsiában 3600 van, közülük 2300 Kínában található. Az Amerikai Egyesült Államokban 943 magas épület van, ezek 20 százaléka haladja meg a 200 métert, és csak 3 százalékuk a 300 métert. A jelenlegi legmagasabb épület a Dubajban található Burdzs Kalifa, és Szaúd Arábiában épül a Dzsidda-torony, amely a tervek szerint meghaladja majd az egy kilométeres magasságot is, ha elkészül.Történetük
A különleges magas lakó-, és irodaépületek építésére a 19. század végéig még nem volt mód, a technikai fejlődés nem tette lehetővé bizonyos magasság meghaladását. Az addig megépült székesegyházak óriási területet foglalnak el, így hatalmas boltívekkel sikerült megoldani lefedésüket, ezeket akár több méter vastag kőfalak tartották. Egy iroda-, vagy lakóháznak praktikusan keskenyebbnek kell lennie, ráadásul liftre és folyóvízre is szükség van bennük. A 19. század végére sikerült olyan acélt gyártani, amely alkalmas lett arra, hogy szinte bármilyen magas épületet felhúzzanak belőle. Ennek ikonikus első példánya az Eiffel-torony lett, majd amikor sikerült megoldani az elektromos liftek biztonságos működését és a víz magasba juttatását, indulhatott a felhőkarcolók építése, először Amerikában. Azért ott, mert az amerikai városokban, azok között is leginkább New Yorkban, alakult ki helyhiány és így csillagászati telekárak, és ezekre a magas házak építése lett a megoldás.New York
New York helyzete különleges: belvárosa egy nagy sziget, ami eleve limitálja a helyet, de miután a város a világ egyik gazdasági és pénzügyi központja lett, rengetegen akartak ott irodát. Így amint a technikai fejlődés lehetővé tette, megindult az egyre magasabb házak felhúzása. 1931-ben elkészült az ikonikus Empire State Building 381 méteres magasságával, és egészen 1972-ig világcsúcstartó is maradt, amíg meg nem előzte az ugyancsak New Yorkban épített World Trade Center ikertornyai. Ezeket 2001-ben a terrorista merényletekben lerombolták, de azóta újjáépült One World Trade Center néven, és 541 méteres magasságával ismét a város legmagasabb épülete (jóllehet ebből csak 417 méter maga a tényleges épület, a többi az antenna).Ázsia
Időközben más amerikai városokban is épülni kezdtek a felhőkarcolók, a legfontosabb New York után Chicago lett, sokáig ez a város büszkélkedhetett a legmagasabb épülettel, amely a Sears Tower (mai nevén Willis Tower) volt. A 80-as években aztán, ahogy Ázsia gazdasági fejlődése felgyorsult, a felhőkarcolók építésében is átvette a kontinens a szerepet. 1998-ban a Kuala Lumpurban épített Petronas Tower lett a legmagasabb épület, így a cím egy évszázad után kikerült Amerikából. Ezután következett a Taipei 101, majd a máig is legmagasabb Burdzs Kalifa.Ázsiában és különösen Kínában teljesen érthető a magas épületek ilyen tömegű építése, hisz nagy a népsűrűség, az ipari fejlődés során óriási városok épültek, a hely kevés, elkerülhetetlen a felfelé építkezés.Ugyanez a helyzet Dubajban, ahol egy viszonylag kis területen kialakítottak egy igen gyorsan fejlődő gazdasági övezetet, melyben már több millió ember lakik.
