Milliós költségbe is bele lehet szaladni a H-tarifával, de akinek szerencséje van, a tizedéből megúszhatja 

36 forint az áram ára, legalább is annak, aki benne marad a rezsicsökkentett keretben. Ám ha túllépi a 210 kilowattórás havi limitet, máris a duplájára, 70 forint fölé ugrik a díj. Márpedig nem nehéz kifutni főleg ha valaki részben vagy egészben villanyfűtéssel csinál meleget otthonában.

Itt jön képbe a H-tarifa, amelyet több mint egy évtizede azért hoztak létre, hogy ösztönözze a környezetbarát fűtési technológiák elterjedését. Mivel a rezsicsökkentés akkoriban korlátozás nélkül működött,

az új kategória díjszabását úgy határozták meg, hogy még a 36 forintos áramárhoz képest is vonzó alternatívát jelentsen, így jött ki a 22-24 forintos kilowattóránkénti áramár. Sokan váltottak is, ám igazán húsbavágó tétje ennek 2022 szeptembere óta van,

hiszen a fűtéssel megfejelt fogyasztás mértéke csak a legjobban szigetelt, kis belterületű otthonokban maradhat a rezsivédett határ alatt. 

Kell hozzá egy jó klíma

Általában annyit szokás tudni a H-tarifáról, hogy olcsóbb vele az áram, és az igényelheti aki villamos energiával fűt. Ugyanakkor ez ebben a formában nem igaz, mivel csak azok számára elérhető a kedvezményes díjszabás, akik valamilyen hőszivattyús rendszert használnak fűtésre.

A jó hír az, hogy nem kell egyből sokmilliós rendszerekre gondolni, beleférhet akár egy mezei hűtő-fűtő klíma is amennyiben tudja hozni az előírt SCOP értéket, amit 3,4-nél húzott meg az MVM. Arról, hogy mit jelent a SCOP érték, itt írtunk bővebben, röviden

a jósági fok (SCOP), azt jelenti, hogy 1 egység befektetett elektromos energiával hány egység hőenergiát tudunk a környezeti levegő hőtartalmából kinyerve – a fűtési rendszerünk számára hasznosítani. 

Minél magasabb ez a mutató, annál magasabb energiaosztályba sorolják a berendezést, és az üzemeltetés során annál kisebb lesz a felhasznált energia, ezáltal az üzemeltetés költsége. Ma már jószerével csak ilyen klímákba lehet belefutni, az áruk is megfizethető, így nem ördöngősség teljesíteni a H tarifa feltételeit. Éppen ezért,

mivel “a H tarifa – SCOP-értékhez kötött – feltétele miatt nem alkalmazható villanykazánnal, elektromos fűtőpanellel (így például infrapanel vagy elektromos radiátor működtetésére sem), még akkor sem, ha azokat napelemes rendszerrel együtt üzemeltetjük.

Ez azért van, mert ezek a készülékek teljes mértékben villamos energiából állítják elő a hőenergiát, szemben a hőszivattyúval, amely részben a környezetből nyeri az energiát” - foglalja össze az MVM.

Csak fűtésre lehet használni

Ha valakinek átfutott a fején, hogy a kedvezményes díjszabást kihasználva a fűtésszezonban fog lekvárt készíteni a konyhai elektromos főzőlapon gyorsan felejtse is el.

- A H-tarifás mérőórán keresztül érkező áramot kizárólagt a hőszivattyús rendszerek tudják használni, ezek külön áramkört kapnak saját kismegszakítókkal

- mondja a Növekedés.hu-nak Takács Roland, a villanyórát érintő munkákra szakosodott Nagyfesz-Vill Kft. ügyvezetője hozzátéve, ettől függetlenül is megéri belevágni, olyan sok előnye van.

A 2022. augusztus 1-jével érvényben lévő villamosenergiaár-változás ugyanis nem érintette a H tarifát, annak díja nem lett magasabb, és nem lett korlátozva a fogyasztható mennyiség.

És bár az október 15-től április 15-ig tartó fűtési időszakon kívül a H tarifás mérőóra is az A1 tarifára vonatkozó szabályok szerint működik, a két mérőórának köszönhetően duplázódik a  2523 kilowattórás rezsicsökkentett mennyiség, azaz áttételesen, de a ház nyári hűtéséhez is hozzájárul.

Kinek kell cidriznie a költségektől?

Mivel ilyenkor egy új mérőórát szerelünk fel a meglévő mellé, annak először ki kell alakíttatni a helyét, sőt az eredeti mérőhelyet is át kell alakíttatni, ha az nem felel meg az  aktuális szabványoknak - hívja fel olvasóink figyelmét Takács Roland hozzátéve,

ha a klímaberendezés fogyasztása szükségessé teszi, könnyen lehet, hogy hálózatbővítésre is szükség lesz. Márpedig a szakértő éppen tavaly beszélt arról a Növekedés.hu-nek, hogy ennek irdatlan költségei lehetnek. 

A legjobban az jár, akinek nincs szüksége több amperre, mondjuk azért, mert korábban már bővített, és egyúttal a szabványoknak megfelelő helyre, azaz magánlakásoknál, családi házak esetben ki lett helyezve utcafront irányába, bérházak esetében pedig körfolyosóra került, illetve a tulajdonos gondolt a jövőre, és olyan villanyóraszekrényt vásárolt, amelyben több mérőórának is ki lett alakítva a hely.

Ebben az esetben ugyanis jószerével megússza az adminisztrációs költségekkel, Maga az új mérőóra ugyanis ingyenes. A villanyszerelőnek pedig csupán az új mérő dobozába sorkapcsokkal be kell állnia és külön védőcsőben tovább kell vinnie a vezetéket a klíma kismegszakítójáig, ami nem egy horror költség,

mindez együtt még akkor is megúszható 100 ezer forint alatt, ha a papírmunkához szakértő segítségét kéri az ügyfél, akinek a munkadíja többnyire 30-40 ezer forint között mozog.

Takács Roland úgy látja, a legrosszabbul az jár, akinek a szabványosításhoz át kell helyeznie a villanyóraszekrényt, és még bővítenie is kell a hálózatot. Ebben az esetben ugyanis meg kell venni az új mérőóraszekrényt, praktikusan egy H-tarifás mérőórához optimalizáltat, ami, 2-300 ezer forintba is belekerül.

- A legkisebb szabványos szekrény is, ami akkora mindössze, mint, mint három darab tégla, 45 ezer forintnál kezdődik. De egy csoportos mérő lehet akár  450 ezer is

- mutat rá a szakértő hozzátéve, még egy új ház esetében is 300 ezer forintnál kezdődik a művelet, ahol csak fel kell szerelni a villanyóraszekrényt, ahol viszont áthelyezésre is sor kerül, gyorsan megugranak a költségek, a 6-700 ezer forint átlagosnak mondható, de a körülményektől függően a határ a csillagos ég.

Összességében a H tarifa bekötése így elérheti a 800 ezer, egymillió forintot is. A megtérülés szempontjából ez egyáltalán nem mindegy,

hiszen míg a szerencséseknek akár egyetlen fűtésszezon alatt is visszajöhet a bekötésre költött pénz, azoknak, akik mindent most csinálnak végig, ehhez a villanyszámla mértékétől függően akár egy évtizedre is szükség lehet.