Nem akármilyen térképet mutatott Putyinnak a mongol exelnök

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán Vlagyimír Putyin többször említett különféle okokat, melyek között egyre gyakrabban merültek fel több száz évvel ezelőtti állapotra való utalások, sőt az 1000 évvel ezelőtti Kijevi Ruszt is előhozza időnként.

Ez valóban kissé abszurd, amire jól rávilágít, hogy pont annak az országnak egy korábbi politikusa nyilatkozott, amelynek elődállama 800 évvel ezelőtt a világon eddig létezett legnagyobb összefüggő birodalmat hozta létre. Ráadásul ez a magyar történelemre is végzetes hatással volt.

A múlt relatív

A mongol exelnök olyan térképeket osztott meg az X-en (korábbi Twitter), melyek közül az egyik a Mongol Birodalom legnagyobb kiterjedését mutatja, egy másik a mai, és a még igen kis kiterjedésű Oroszországot is feltünteti, egy Római Birodalmat teszi a legnagyobb kiterjedésű mongol mellé, végül egy, ami a mai állapotokat mutatja.

A térképek önmagukért beszélnek: mutatják, hogy milyen abszurd a régmúlt alapján ma területi követeléseket megfogalmazni, hisz

van olyan terület, amit 3-4 mai ország is egyszerre igényelhetne.

Hogy ne menjünk messzire: a budai várra rajtunk kívül igényt tarthatnánának a mongolok, a törökök és Ausztria, esetleg a Római Birodalom valamelyik önjelölt utódállama. Fel sem lehet sorolni, hogy melyik országnak mi mindenre lehetne igénye: ha mind térképre tennénk, meglehetősen viccesen nézne ki.

Hódítások kora

Kétségtelen, hogy az emberi történelem nagy részében divat volt a hódítás, egy-egy államalakulat, ha olyan kedve volt, minden további nélkül nekiment egy vagy több másiknak, hogy azt bekebelezze.

Az utolsó ebben a sorban Hitler náci birodalma volt, kiegészítve a kezdeti sikerein felbuzdult japánokkal, de miután világuralmi terveik füstbe mentek, és megszületett a mindent elpusztítani képes atomfegyver,

a hódítások korszaka hirtelen véget ért.

Azóta hódító háborúk nem is nagyon zajlottak, legalábbis olyan méretűek nem, mint a korábbiak, vagy akár csak a jelenlegi orosz-ukrán háború.

Voltak szabadságharcok, elszakadási küzdelmek (például Jugoszlávia felbomlása kapcsán), a hidegháború esetén ideológiai alapúak (a kommunizmus és a szabad világ összecsapása lokális háborúkban), vagy éppen terrorista rendszereket, netán brutális diktátorokat megdöntő háborúk, de céljuk sosem az volt, hogy az adott országot egy másik annektálja.

Természetesen ezek is vitatható események voltak, sőt, lényegében minden háború az, egy tény azonban döntő, amire jól rávilágított a a mongol exelnök:

letűnt birodalmakat ma már nem lehet visszaépíteni,

akkor sem, ha azokat önként adták fel, ahogy ezt 1991-ben Borisz Jelcin orosz elnök tette.