Klímával fűt? Sokkoló villanyszámlát kaphat, ha ezt a hibát elköveti

Klímával fűteni kényelmes, és sok esetben még olcsóbb is, mint a gáz, vagy a tüzifa, ittfoglaltuk össze részletesen, hogy kinek és milyen feltételek mellett érdemes ezt a fűtésmódot választania.

Korábban arról is részletesen írtunk, hogy

háromféle klíma közül lehet választani, kizárólag hűtésre alkalmas készüléket, hűtő-fűtő, illetve fűtésre optimalizált klímát.

Az első estében fel sem merül a címben feltett kérdés, az utóbbi két típus viszont jobb tulajdonságokkal bír, mint más elektromos fűtőtestek, a villanyradiátorok, hősugárzók, norvég panelek.

Ez az úgynevezett COP vagy SCOP értéknek köszönhető, a klímák, vagy más néven levegő-levegő hőszivattyú  esetében ott az a bizonyos jósági fok (COP), ami azt jelenti, hogy 1 egység befektetett elektromos energiával hány egység hőenergiát tudunk, például egy levegő-víz hőszivattyú segítségével a környezeti levegő hőtartalmából kinyerve – a fűtési rendszerünk számára hasznosítani.

A klímás fűtéshez csupán egy 3,4-es SCOP feletti klímaberendezésre van szükség, minél magasabb ez a mutató, annál magasabb energiaosztályba sorolják a berendezést, és az üzemeltetés során annál kisebb lesz a felhasznált energia, ezáltal az üzemeltetés költsége. 

Tél tábornok közbeszólt

Míg a gázkazánnal mínusz 30-40 fokos hidegben is minden további nélkül lehet fűteni, a vegyestüzelésű kazán működését sem befolyásolja a külső hőmérséklet, legfeljebb nagyobb hidegben több tüzifát eszik meg.

Fontos különbség a klímák esetében, hogy ezek teljesítményét jelentősen tudja befolyásolni a hideg. Ennek az elmúlt évek örvendetesen enyhe telei során szinte semmi jelentősége nem volt, ezzel szemben idén megmutatja Tél tábornok a foga fehérjét,

eddig a negatív rekordot a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Gagybátoron mérték, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adata szerint itt a -15,3 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet, és azóta sem ritkák a komolyabb minuszok, miközben az előrejelzés továbbra is azt jósolja, hogy jönnek még jelentős lehűlések éjszakánként. 

Meddig bírja a klíma?

A fűtésre is használható klímaberendezésekről általánosságban elmondható, hogy fel vannak készítve a hidegre.

Még a szerényebb árú hűtő-fűtő klímák is rendelkeznek csepptálcafűtéssel és  kompresszor karterfűtéssel.

Előbbi azért fontos, mert szemben a nyári üzemmóddal, amikor a ház páratartalmát gyűjti össze és vezeti a szabadba, fűtés során a klíma kültéri egységében keletkezik a kondenzvíz, amely a csepptálcában megfagy, és idővel a kialakuló jégtömb veszélyeztetné a berendezés működését. A kompresszor karterfűtésre pedig azért van szükség, hogy a klíma melegen induljon, ellenkező esetben meghibásodik.

A hűtő-fűtő, és a drágább, fűtésre optimalizált klímák közötti különbség a nagyobb hidegek beálltával kezd el kiütközni.

- Ez a határ típusonként eltérő lehet, de átlagosan egy klasszikus hűtő-fűtők klíma már öt-hét celsius fok alatt elkezd veszíteni a korábbi teljesítményéből, hogy mennyivel, azt az egyes berendezések specifikációjából lehet kiolvasni. Megint csak átlagosan nulla foknál már csak a teljesítményük 80 százalékát tudják hozni

- mondja a Növekedés.hu-nak Sipos Bence, a lakossági megrendelésekkel foglalkozó SIBE Klíma Kft. tulajdonos-ügyvezetője.  Persze ez még nem egy szörnyű romlás de érdemes számolni vele. A szakértő rámutat,

a hőmérséklet további csökkenésével tovább zuhan a teljesítmény is, azaz romlik a készülék SCOP értéke. Ám teljesen nem tud elinflálódni, azaz soha nem lesz 1, mivel előtte letilt a rendszer és a klíma kikapcsol. 

- Ezzel szemben a fűtésre optimalizált klíma átlagosan mínusz 7 fokig biztosan tartani tudja 100 százalékos teljesítményét sőt egyes gyártók kiemelt termékei mínusz 10 fokban is hozzák ezt a formát amit megadnak, ugyanakkor ez alatt a hőmérséklet tartomány alatt a legprofibb berendezések teljesítménye is csökken - mondja Sipos Bence hozzátéve,

ez a teljesítmény romlás a klímák azon adottságából következik, hogy a környezeti hőből vonnak el hőt, és azt viszik be a lakásba. Logikus tehát, hogy minél a kisebb a környezeti hőmérséklet, annál kevesebbet tud kivonni belőle a kültéri egység.

Csak a villanyszámlán vesszük észre

A szakértő szerint a klíma a hidegben is rendeltetésszerűen működik, vagyis a hideg hatására nem fog kevesebb hőt az otthonunkba fújni,

viszont ennek szinten tartásához több energiát fogyaszt el, amivel a hónap végén szembesülünk, amikor megérkezik a villanyszámla. Noha a klímaberendezés működési elvén mit sem változtat, Sipos Bence úgy látja, hogy a villanyszámlán faraghatunk azzal, ha a hidegebb napokon más fűtésrendszerekkel is besegítünk

a ház melegen tartásába, vagy akár ezekben az időszakokban, például az éjszakai mínuszok közben egyáltalán nem is pörgetjük a klímát, hanem a gázfűtés a gázfűtésé lesz a főszerep.