Milyen nyersanyagokból lehet hiány Európában?

Az Európai Unió a földgázimportjának megközelítőleg 42 százaléka Oroszországból származik. A geopolitikai kockázat hatalmas. Amennyiben nem tud megállapodni a két fél az orosz gáz kifizetésének módjáról vagy tovább súlyosbodik a konfliktus a Nyugat és Oroszország között, abban az esetben Moszkva az unióba irányuló gázszállítás leállításáról dönthet.

Mindez a stratégiai tartalékok kimerülésével az őszi fűtési szezonra komoly gázhiányhoz vezethet.

A lakossági ellátás biztosítása érdekében ilyen esetben korlátozások jöhetnének a feldolgozóiparban. Ez pedig a gazdasági teljesítmény jelentős visszaeséséhez és számos termék kínálatának a csökkenéséhez vezethet.

Műtrágya

A drasztikusan megemelkedő gázárak miatt extrém módon drágul a műtrágya, miközben az előállított mennyiség is csökken.

Brazília egyik legnagyobb mezőgazdasági termesztője az SLC Agricola SA például közel 25 százalékkal csökkenti a műtrágya felhasználását. Ez a terméshozamok jelentős visszaeséséhez fog vezetni. A jelenség világszerte megfigyelhető.

Hasonlóképpen a kávétermesztők is kevesebb műtrágyához jutnak a hiány és a megugró árak miatt.

Costa Rica 1200 kávétermesztőt tömörítő szövetsége szerint 15 százalékkel csökkenhet a kávé kínálat a közeljövőben az emelkedő műtrágyaköltségek következtében.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Brazíliában a szárazság és a fagyok kedvezőtlenül hatottak a kávébabok termesztésére. Ráadásul a konténerhiány és a megugró szállítási költségek tovább emelik az árakat.

A Nemzetközi Műtrágyafejlesztési Központ figyelmeztetést adott ki, mely szerint komoly gondot okoz, hogy műtrágyahiány van Kínában, Indiában, Bangladeshben, Indonézián és Vietnámban.

A felsorolt országok a legnagyobb rizstermesztők, melyek terméshozama 10 százalékkal csökkenhet. Ezáltal 36 millió tonnával kevesebb rizs kerülhet a piacra, ami elég félmilliárd ember étkeztetéséhez.

Iparági szereplők várakozásai alapján a műtrágyakínálat még legalább két-három évig nem áll helyre. Emiatt az alapvető mezőgazdasági termények ára drasztikusan megemelkedhet.

Mezőgazdasági termények

A műtrágyahiány mellett súlyos gondot okoz az orosz-ukrán háború. Ukrajna felelős a globális napraforgóolaj export 49,6 százalékáért, a kukorica export 15,3 százalékáért és az árpaexport 12,6 százalékáért. Az ukrán búzaexport globális részesedése pedig 10 százalék.

A háború miatt lényegesen kevesebb területet vetettek be Ukrajnában, ami a terméshozamok későbbi visszaesését fogja okozni. Emellett alapvető mezőgazdasági és logisztikai folyamatok akadoznak a fegyveres konfliktus miatt.

Oroszország és Ukrajna együttesen pedig a globális búzaexport közel harminc százalékát fedi le, illetve a globális kukoricaexport egyötödét. A napraforgóolaj esetében ez a szám közel 80 százalék.

Emiatt a búza és a kukorica árának további jelentős emelkedésére érdemes felkészülni. A napraforgóolaj esetében az áremelkedés mellett akár hiány is kialakulhat egyes európai országokban.

Dízel

Az európai gazdaságok hamarosan dízelhiánnyal nézhetnek szembe, amennyiben a szankciós politikák miatt Oroszország leállítja a szállításokat. Ez mindenekelőtt a nehézipar számára jelentene komolyabb fennakadásokat.

Az EU dízelimportjának megközelítőleg fele Oroszországból származik. A legnagyobb, 74 százalékos kitettséggel Németország rendelkezik, de a lengyel behozatal is eléri a 60 százalékot. Az alternatív beszerzési lehetőségek ráadásul erősen korlátozottak.

Az Európai Unió dízel importjának aránya Oroszországból, százalék

Forrás: Reuters, FGE

Félvezetők

A koronavírus alatt és után óriási lett a kereslet a mikrochipek iránt. Chipek szükségesek az autókhoz, a háztartási gépekhez, a mobiltelefonokhoz, a számítógépekhez és a szórakoztató elektronikai eszközökhöz egyaránt.

Az elmúlt időszakban hatalmas beruházások indultak a chipgyártási kapacitás bővítése érdekében. Az ellátási nehézségek azonban még így is csak az idei év második felétől kezdhetnek el oldódni a piaci szereplők várakozásai alapján.

Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója szerint ugyanakkor még 2023-ban is fennmarad a chiphiány.

Maradhatnak tehát a hosszú várakozási idők többek között az új-autó piacon. Egy-egy új modellre előfordul, hogy félévet, egy évet is várni kell.

Ritkafémek

Az EU 2050-ig karbonsemlegessé szeretne válni. Ezzel párhuzamosan az unió csökkenteni szeretné az orosz energiafüggőségét is. Ennek tükrében gyorsabban kell az uniós államoknak elmozdulniuk a megújuló energiaforrások irányába.

Az Európai Fémszövetség jelentése alapján 2050-ig Európának harmincötször több lítiumra és közel huszonötször több ritkafémre lesz szüksége. Emellett 35 százalékkal fog emelkedni az unió rézigénye, míg a nikkel iránti kereslete megduplázódik.

Nehezíti a helyzetet, hogy az elszálló energiaárak miatt az alumíniumot, a cinket és a szilikont előállító európai üzemek kapacitásának harmada kiesett.

Az alapanyaghiány miatt az akkumulátorokból is hiány alakul ki, melyek többek között a szél- és naperőművekhez szükségesek.

Alumínium

Az alumínium szűkös kínálata az építőipar és az italgyártók számára okozott és okoz komolyabb fennakadásokat. A nagy nemzetközi italgyártók például nem tudnak a kereslettel lépést tartani az alumíniumhiány és az ellátási láncok akadozása miatt.

Kína ezenfelül tavaly korlátozta az alumínium és más energiaigényes fémek termelését a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Az ING jelentése szerint az országban a termelés 1,2 millió tonnával elmaradt a várakozásoktól.

Plasztik

A koronavírust követő kereslet-kínálati egyensúlytalanságok, az amerikai hurrikánszezon által okozott károk, valamint a németországi és brit üzemi tűzesetek egyaránt hozzájárultak a plasztikhiány kialakulásához. Az amerikai vállalatok a fellépő hiány ráadásul az európai piacokról próbálják pótolni.

A plasztikot felhasználó iparágak, így az élelmiszergyártók, a gyógyszergyártók, az építőipar és a bútorkereskedők egyaránt érzékelik a hiányt Európa-szerte. A kialakult plasztikhiány piaci becslések szerint 50 ezer vállalkozást érint az öreg kontinensen.