MINDEN NEGATÍV REKORDOT MEGDÖNTÖTT A VELENCEI-TÓ - Itt a lista, mit lehet még tenni
ElemzésekMindössze 52 centiméterre apadt a Velencei-tó Agárdnál, több strand ki sem nyit. Az előttünk álló kánikula további párolgást hoz, a szezon végére akár még 30 centit csökkenhet a vízszint.
Egy átlagos nyári szezonban a forróság és az intenzív párolgás miatt a tó vízszintje amúgy is menetrendszerűen 30–50 centimétert csökkenne. Nagyon kevés eső esett az utóbbi hónapokban, a tó vízszintje ma Agárdnál mindössze 52 centiméterre apadt, a 2022-es 53 centis negatív rekordot is megdöntve.
A strandok egy része ki sem nyitott, a tavon gyakorlatilag gyalog át lehet kelni több helyen, és még előttünk áll a nyár java.
A Velencei-tóról szóló törvény előkészítését jelentette be bő két hete a kormány, ami még sok ideig eltart a társadalmi egyeztetéssel együtt, a Velencei-tó vízszintjében nagy szerepet játszó zámolyi és a pátkai tározók felújítása pedig szintén sok időt vesz még igénybe.
- A Balatonnál is sok a vízhiány, a nyár végén nem biztos, hogy a nagy hajók be és ki tudnak állni a kikötőkből - figyelmeztetett a napokban Pach Gábor, a Balaton Kör elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a Balaton vízminőség azonban nagyon jó.
ÁSZ: Sokkal hamarabb kellett volna lépni a Velencei-tó ügyében
Tavaly április és szeptember vége között a Velencei-tó esetében például 59 cm-mel csökkent a vízszint, amelynek a pótlásához nagyságrendileg 15 millió köbméter víz szükséges – fogalmazta meg már tavaly az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
A klímaváltozás és az aszály mellett a vízgazdálkodás, illetve a halgazdálkodás is felelős azért, hogy a Velencei-tóban 2020 nyarától gyakorlatilag tartóssá vált a vízhiány. A tónak kis kiterjedésű a természetes vízgyűjtő területe, amely az aszályos időszakokban önmagában már nem képes fenntartani a vízpótlást. Bár az 1970-es évekre kiépült egy mesterséges vízpótló rendszer (a Császár-víz, a 4,5 millió köbméteres Zámolyi-tározó és a 7,85 millió köbméteres Pátkai-tározó), a rendszer állapota és működése nem tudott gátat szabni a tartós vízhiánynak – állapítja meg a számvevőszéki jelentés.
A víztározókat kéne először rendbe tenni
A Zámolyi- és Pátkai-tározó megfelelő vízminősége lenne az előfeltétele annak, hogy azok vize a Velencei-tó vízpótlására felhasználható legyen.
Mivel azonban megépítésük óta jelentősebb állapotmegőrző, illetve javító beruházás nem történt a tározókon, állapotuk oly mértékben leromlott, hogy a 2020-as évekre alkalmatlanná tette azokat a Velencei-tó vízmennyiségének megfelelő pótlásához.
Ennek oka a tározók feltöltődése üledékkel, illetve ennek hatására a bennük tárolt víz minőségének romlása, amely a Velencei-tóba vezetést – a késő ősztől kora tavaszig tartó időszakok kivételével – akadályozta.A jelentés leszögezi, hogy a kiépített vízpótló rendszer elemei, a tározók és csatornák állapota (iszaposodás, vízminőségi problémák) korlátozták a hatékony beavatkozást.
A víztározók 2017 és 2024 között összesen nagyságrendileg 26 millió köbméter vizet tudtak biztosítani a Velencei-tó számára. Összehasonlításul: egymillió köbméter víz tóba történő bevezetése 4 cm-rel tudja emelni a vízszintet.
A mesterséges vízpótlás jelentőségét mutatja, hogy hosszú évek átlagát tekintve a Velencei-tóba jutó vízmennyiség 30 százaléka vízpótló rendszerből származott.Az ÁSZ már korábban ajánlásokat fogalmazott meg az Energiaügyi Minisztérium felé. A jelentés szerint a tó helyzete és a rehabilitációhoz szükséges költségek növekedése miatt is indokolt lett volna a sürgősség.
Míg 2021-ben a Velencei-tó vízpótló rendszerének rekonstrukciójához kapcsolódó költségbecslés mintegy 6,3 milliárd forintot prognosztizált, addig a 2024-ben készített fejlesztési tervekben már – részben bővebb műszaki tartalommal – 24,5 milliárd forint forrásszükséglet szerepelt.
Az Európai Unió környezeti és energiahatékonysági operatív programjaiban (KEHOP, KEHOP Plusz) lévő forrásokból lehetne a Velencei-tó rehabilitációjához szükséges programok finanszírozására pályázni.
Mit lehet tenni a kiszáradás elkerüléséért?
A Zámolyi- és Pátkai-tározó megfelelő vízminősége alapvető feltétele annak, hogy azok vize a Velencei-tó vízpótlására felhasználható legyen.
- Ezért fontos lenne a Pátkai- és Zámolyi-tározók sürgős iszapmentesítése, mederkotrása és a szabályozó zsilipek, csatornák modernizációja, hogy képesek legyenek a tiszta víz befogadására és visszatartására.
- Szintén kulcsfontosságú lenne a Császár-víz rendezése, így a Velencei-tó fő természetes vízutánpótlási vonalának és hordalékfogóinak folyamatos tisztítása.
- Másrészt szóba jöhetnek az alternatív vízpótlási útvonalak. Ehhez szükséges a külső vízgyűjtőkből, pl. Duna-medencéből vagy ellenőrzött minőségű karsztvizekből történő vízátemelés mérnöki és környezetvédelmi modellezése.
- A mezőgazdasági eredetű nitrát- és foszforterhelést csökkenteni kellene a vízgyűjtő területen - nádas pufferzónák kialakításával - az algásodás megelőzésére.
- Valós idejű, automatizált vízminőségi és oxigénszint-mérő állomások telepítésével digitálisan lehetne monitorozni a tó vizének állapotát.
- A helyes nádvágás támogatja az öntisztulási folyamatokat és a pangó vízterek megszüntetését.
- Szükséges lenne a merev, évtizedekkel ezelőtt rögzített (130-170 cm közötti) szabályozási szint felülvizsgálata, és a csapadékosabb időszakokban a magasabb szintű vízvisszatartás engedélyezése.
Kétszer gyorsabb nálunk a felmelegedés
A közép-kelet-európai régiót és azon belül különösen a Kárpát-medencét fokozottan sújtja a klímaváltozás, a tartós aszály és a nem megfelelő vízgazdálkodás hatása. Európa ezen része a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, amely jelentősen növeli a tavak párolgási veszteségét.
A Kárpát-medencébe belépő folyók vízhozama csökken, miközben a nyári hőhullámok miatt a párolgás mértéke a harminc évvel ezelőtti szint duplájára nőtt.
A tájban való vízvisszatartást - tárolást, vizes élőhelyek megőrzését - jobban kellett volna támogatnia a vízgazdálkodásnak.
Bár a Balaton jelenleg jóval stabilabb, mint a Velencei-tó, a modellek szerint a tartósan aszályos, forró nyarak a Balatont sem kímélik.Külső vízpótlás nélkül egy tartós, többéves aszályos periódus a Balatonnál is kritikus vízszintcsökkenést idézhet elő.
A Velencei-tóhoz hasonlító tulajdonságokkal bír a Fertő-tó, melynek vízgyűjtő területe szintén kicsi, és a csapadékhiány miatt az osztrák és magyar oldalon is rendszeresen kongatják a vészharangot.
Az osztrák oldalon komoly tervek születtek arra, hogy a Mosoni-Dunából vezessenek át vizet a tó megmentése érdekében.
