Még a Velencei-tónál is rosszabb helyzetben az egyik nagytavunk – megtudtuk, mire számít a Vízügy

Az elmúlt években hazai nagytavaink közül a Velencei-tó és a Fertő-tó az évről évre túl kevés csapadék következtében egyre rosszabb állapotba került és nyaranta rendre kritikusan lecsökkent a vízszintjük. A tavalyi rendkívüli aszály tovább súlyosbította a vízhiányt, sőt másik két nagytavunk a Balaton és a duzzasztott Tisza-tó vízszintje is rendkívül lecsökkent.

Az aszály következtében 2021-ben és 2022-ben rendkívül lecsökkent a Velencei-tó vízszintje

A nagy aszályt azóta egy különösen csapadékos időszak követte, habár a téli szilárd csapadék erősen hiányzott.

Ennek hatására számos vízfolyás újra megtelt élettel, feltöltődtek a tavaly kiszáradt kis tavak, tározók és valamelyest a nagytavaink vízszintje is emelkedett.

Megkérdeztük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF), hogy milyen most a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Tisza-tó helyzete és elegendő volt-e az elmúlt hónapok csapadékutánpótlása ahhoz, hogy biztonsággal menjenek neki a nagytavak a nyári szezonnak.

Érzékenyek a változásokra

Az OVF válaszában kiemelte, hogy a hazai nagytavaink, tehát a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó átlagmélysége 5 m alatti, aminek alapján mindegyikük a sekély tavak csoportjába sorolható. Mindez azért lényeges, mert ennek következtében a környezeti változásokra mind mennyiségi, mind minőségi szempontból fokozottan érzékenyek.

A jelenlegi vízállások alapján a Tisza-tó esetében a legkedvezőbb a helyzet, ahol a közelmúltban megtörtént – az üzemeltetési előírásnak megfelelő úgynevezett nyári vízszint beállítása.

A Balaton és a Velencei-tó vízállása a tavaly ilyenkor mértnél bár magasabb, azonban az optimálisnak tekinthető vízszinttől 20-35 centiméterrel továbbra is elmarad. A közeljövőben pedig alapvető változás ebben nem valószínűsíthető – tudtuk meg.

Mint írták, kedvezőtlenebb a helyzet a Fertő esetében. Az osztrák-magyar határon fekvő tavon valójában még az egy évvel korábbi állapothoz képest is alacsonyabb a vízállás. Így az optimális/szabályozási szinthez képest az eltérés mintegy 50-70 centiméter. Sajnos ez esetben is legfeljebb mérsékelt javulás várható, de alapvető változás, tehát a szabályozási szint elérése már nem.

Gyakoribbak a szélsőségek

Ugyanakkor kérdésünkre válaszolva ismertették, hogy az elmúlt 10 évben a tavak vízháztartása időszakos átlagban nem változott számottevően, viszont jellemző volt a szélsőségek erősödése. A két véglet 2014 és 2022. Míg az előbbi az átlagosnál lényegesen nedvesebb, az utóbbi a megszokottnál jóval szárazabb év volt.

Mindemellett bizakodásra ad okot, hogy a 2023 május-október időszakra szóló meteorológiai előrejelzés szerint nem valószínű a tavalyihoz hasonló extrém helyzet kialakulása, így várhatóan nagytavaink vízháztartása sem alakul szélsőségesen.

Balaton

Legnagyobb és legikonikusabb tavunk a Balaton. Az OVF munkatársainak válaszából kiderül, hogy a Balaton minimális vízállását a mindenkori csapadékviszonyok befolyásolják, külső vízgyűjtőterületről történő vízpótlásra pedig nincs lehetőség, tehát az egyetlen hatékony műszaki megoldás a tómederben történő tározás. Ezzel azonban befolyó víz mennyisége és minősége nem változik, csak a rendelkezésre álló víz lesz jobban beosztható.

Ködbe borult a Balaton

Ebben segít az oly sokak által ismert Siófokon található zsilip. A Balaton ugyanis 1863-tól, azaz a vízeresztő zsilip megépítésétől szabályozott tónak számít. A szabályozás elvei és prioritásai napjainkig többször változtak, amit a zsilip és a Sió-csatorna kapacitása, valamint a társadalmi elvárások (a turizmus és az üdülési forgalom növekedése), illetve a klímaváltozáshoz való hatékonyabb alkalmazkodás határoztak meg.

A legfrissebb, 2019 óta hatályos vízjogi, valamint környezetvédelmi engedélyek alapján a Balaton vízszintjét úgy kell szabályozni, hogy a napi átlagos vízállás ne haladja meg november-február időszakban a 110, március-április hónapokban a 115, májustól októberig pedig a 120 centimétert. Ez azt jelenti, hogy most magasabban is lehet a vízállás mint korábban, tehát jobban fel lehet tölteni a tavat. Számokban kifejezve, míg régebben 110 centiméteres volt a maximális szabályozási szint, addig ez a hatályos szabályozások alapján 120 centiméterre emelkedett. Ezáltal nagyságrendileg 60 millió köbméter tartalék vízmennyiséggel lehet tervezni.

Ez a tartalékolás az átmeneti vízmennyiségi problémákon képes segíteni. Sajnos azonban a halmozódó csapadékhiány okozta krónikusan alacsony vízszintek elkerülésére még ez sem alkalmas – tudtuk meg az OVF-től.

Most egyébként ezt a 120 centiméteres maximális szintet közel sem éri el a tó.

Az OVF válasza alapján a Balaton átlag vízállása 2023. április 13-án a reggel 7:00 órás adat szerint +105 centiméter volt, mely a szabályozási rend szerinti +115 centimétertől 10 cm-rel tér el.

A tó érdekében egyébként folyamatosan zajlanak fejlesztések.

Mint kiderült a megfelelő vízszint tartásához a Sió vízleeresztő rendszerének a teljes körű rekonstrukciója is szükséges volt. Ennek céljából indult a „A Balaton levezető rendszer korszerűsítése” című, az Európai Unió és a Magyar Állam finanszírozásával megvalósuló projekt, mely jelenleg is folyamatban van. A Siófoki zsilip felújításáról korábban a növekedés.hu is írt.

A projekt célja, hogy

• mind környezeti, gazdasági és szociális téren, megteremtsék a hosszú távon biztosítandó, fenntartható fejlődés feltételeit, megóvják a környezeti értékeket, és növeljék a környezetbiztonság a vízrendszeren,
• biztosítsák a víztestek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotát,
• megteremtsék a Balaton vízszintszabályozásának a műszaki feltételeit,
• fejlesszék a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodást,
• javítsák a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelem) feltételeit,
• és végül a vizek kártételei elleni védelem szintjét is megemeljék.

Az új siófoki zsilip látványterve 2022-ből; Forrás: OVF

A Balaton vízszintje szempontjából egyébként azért érdekes a Siófoki zsilip átépítése, mert annak vízleeresztő kapacitása így jelentősen megnő. Ez pedig amiatt vált szükségesség, mert a Balaton vízszintszabályozásának módosításával, tehát a maximális vízszint megemelésével szükség lehet rövid ideig tartó, nagyobb hozamú és nagyobb intenzitású vízeresztésekre és erre a növelt vízleeresztő kapacitású Siófoki zsilip alkalmas is lesz.

Az OVF ezen túl is dolgozik a tó vízháztartásának javításán. Zajlik a betorkolló kisvízfolyások rendezése, ami vízminőségi, valamint lefolyási javulást fog eredményezni, tahát közvetetten ezek is hatással vannak a tározás kérdésére.

Velencei-tó

Másik, ugyancsak népszerű tavunk a Velenci-tó az elmúlt években sajnos komoly médiaérdeklődésre tarthatott számot, hiszen extrém alacsony vízszint, ebből kifolyólag pedig halpusztulás, strandbezárás tarkította a velencei tavi 2021-es és 2022-es nyári szezont. Épp ezért az OVF-nél rákérdeztünk, hogy lehet-e tenni azért, hogy az elmúlt két nyáron tapasztaltak ne ismétlődhessenek meg többet.

2021-ben és 2022-ben a nádasokból is eltűnt a víz a Velencei-tavon

Válaszuk alapján jelenleg is van egy vízpótlási lehetőség, mivel az úgynevezett Császár-vízen lévő Pátkai és Zámolyi tározókban lévő vízmennyiség a Velencei-tó vízpótlására szolgál. Ez a pótlás folyamatosan zajlik 2023 január vége óta, a Pátkai-tározó vizének eresztésével - közölték.

Ennek hatására azonban végeredményben legfeljebb +11 centiméter vízállás-növekedés érhető el, azonban a Velencei-tó 2023. április 13-i vízállása +106 centiméter, ami 34 centiméterrel marad el az erre az időszakra előírt minimális vízszinttől, azaz +140 centimétertől, valamint 54 centiméterrel az erre az időszakra előírt optimális vízszinttől, ami +160 centiméter. A tározókból való vízpótlás tehát javít a helyzeten, de az optimális szint eléréséhez nem elegendő.

A tó hatékony vízpótlásának hosszútávú rendezésére épp ezért jelenleg több javaslatot is vizsgál az OVF – tudtuk meg.

Fertő-tó

A Velencei-tónál talán kevesebb szó esett a sajtóban a Fertő-tóról, pedig a helyzet ott sem épp rózsás.

Az elmúlt évek csapadékszegény időjárásának hatására a Fertő tó vízszintje fokozatosan csökkent, és 2022 nyarának végére kritikusan alacsony lett.

Bizakodásra ad okot, hogy az előzőekkel összefüggésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a Fertő-tó vízpótlásának kérdése is, mellyel Magyarország és Ausztria közösen, a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság keretében már többször foglalkozott.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság válaszából az is kiderül, hogy mostanra több műszaki lehetőség is felmerült, melyek közül a legmegfelelőbb vízpótlási irány kiválasztásához, a magyar és osztrák vízügyi és természetvédelmi szakértők bevonásával a vízpótlási alternatívák összehasonlító elemzésre van szükség. A témában így jelenleg is zajlanak a kétoldalú egyeztetések.

Tisza-tó

A nagytavak listáján kakukktojás a Tisza-tó, utóbbi ugyanis mesterséges tó, valójában egy víztározó, ami a Kiskörei Vízlépcső megépítésével jöhetett létre. Mindemellett vadregényes nádasaival, gyönyörű strandjaival egyre népszerűbb turistacélpontnak számít.

Tisza-tó szezon előtt

A tavalyi évből okulva most a Tisza-tóba is több vizet tároltak be a szokásosnál.

A Tisza-tó ugyanis meghatározott duzzasztási üzemrend alapján működik, melynek nyári max. szintje Kisköre-felső vízmércén 725 ± 5 centiméter, azonban vízkészlet-gazdálkodási és természetvédelmi, továbbá turisztikai szempontokra tekintettel az üzemeltető jelenleg a tározó vízszintjét 735±5 cm-es tartományban tartja. A betározott többletvíz egy esetleges aszályos időszakban kiemelt jelentőséggel bír, a tavalyi rendkívül száraz nyáron felbecsülhetetlen segítség volt a mederben tartott víz mennyisége az öntözővíz elosztásakor. A Kisköre-felső vízmércén a vízállás jelenleg 739 cm – tudtuk meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól.

Vegyes az összkép

Összességében jelenleg úgy tűnik, az elmúlt csapadékos hónapoknak köszönhetően kissé jobb a helyzet, mint egy évvel korábban. Elsősorban a Velencei-tavat és a Fertő-tavat veszélyezteti a vízhiány. A Balaton vízszintje is lehetne magasabb, de jóval kedvezőbb, mint az előbbi tavaké. A Tisza-tó jellegéből fakadóan sokkal jobb pozícióból fut neki a nyári szezonnak. A vízügyi szakemberek folyamatosan dolgoznak az aszály negatív hatásainak az enyhítésén. Válaszaikból kitűnik, hogy már eddig is tettek lépéseket és dolgoznak rajta, hogy a jövőben megoldják a hazai nagytavak problémáit.