Minden ötödik hallgatónak kell tandíjat fizetnie a felsőoktatásban
ElemzésekÁltalában 200-350 ezer forint közötti összeget kell fizetniük félévenként az önköltséges képzésben résztvevő főiskolai és egyetemi hallgatóknak. A legtöbbet a medikusoknak kell kipengetniük az orvosi egyetemeken, a tandíj megközelíti a másfél millió forintot. Nemrégiben zárultak le a 2022-23 évi tanévre a felvételi jelentkezések, a leendő gólyák mintegy 80 százaléka számíthat állami vagy alapítványi ösztöndíjra, a többiek fizetni kénytelenek, de segít nekik a diákhitel.
Valamivel több, mint százezren jelentkeztek alap- vagy mesterképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre.
A meghirdetett helyek és az előzetes becslések alapján idén is a gazdasági szakok a legnépszerűbbek, ezeket követően a legtöbben a bölcsészettudományi, a műszaki, a pedagógus és az orvosi, egészségtudományi képzésre felvételizhetnek.
Tavaly az előző évihez képest több mint tíz százalékkal nőtt a jelentkezők száma, most nem számolnak ekkora ugrással. Mint ahogy az önköltséges képzések díjai is szerényebb mértékben drágulnak, mint az előző évben, viszont a járulékos költségek – lakhatás, lakásbérleti díj, étkezés – jócskán megugrottak, de segít a kedvezményes diákhitel.
Az egyetemek, főiskolák kétharmada már átesett a modellváltáson, de – a Corvinus kivételével, ahol az állam helyett az egyetemi alapítvány finanszíroz – továbbra is érvényes a korábbi gyakorlat: minden jelentkező állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre nyer felvételt a tanulmányai kezdetén.
Ez nem jelent végleges állapotot, ugyanis az ösztöndíjat nyert hallgatóknak előírt követelményeknek kell megfelelniük. Először is kellő felvételi pontszámot kell elérniük.
A támogatási idő maximum 12 félévre terjed ki, s a hallgatónak a tanulmányait a képzési idő másfélszeresén belül sikeresen be kell fejeznie, közben időarányosan hoznia kell az előírt krediteket.
Az oklevél megszerzése után a friss diplomás 20 éven belül köteles az ösztöndíjas félévekkel megegyező ideig hazai munkaviszonyt fenntartani, különben vissza kell fizetnie a képzés költségét (a Corvinuson nincs ilyen feltétel).
Ha az ösztöndíjas nem felel meg a követelményeknek, elveszti a támogatást, s csak önköltséges formában folytathatja tanulmányait. A megürült ösztöndíjas helyekre pedig a legjobb eredményt elért önköltséges hallgatók kerülhetnek.
Az önköltséges képzésen nincsenek szigorú regulák, nincs megkötve a képzési idő sem. Viszont elég mélyen zsebükbe kell nyúlniuk a hallgatóknak (vagy a szüleiknek), mutatjuk mennyire.
A gazdálkodási szakokon alapképzésben általában 200-350 ezer forint a tandíj.
A Budapest Gazdasági Egyetemen 250-től 385 ezer forintig terjed a tarifa, de a Corvinus Egyetemen már 450 ezer forint.
Az ELTÉ-n a tanárképző szakokon félévenként 500 ezer forint a tandíj, a jogászi, politikatudományi szakokon 300-350 ezer forintot kell fizetni.
A Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a mérnöki, műszaki menedzser, illetve mérnöki informatikus szakokon 325 ezer forint a díj.
Népszerűek a kommunikációs, üzleti kommunikációs tanulmányok is.
A Budapesti Metropolitan Egyetemen 300-320 ezer forint egy félév, de például a televíziós műsorkészítő képzésért már közel 700 ezer forintot kell fizetni.
Általában az orvosi egyetemeken a legdrágább a tandíj. Debrecenben és a budapesti Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 millió 350 ezer forint a tarifa egy félévre az általános orvos-képzésen.
A magánegyetemeken az átlag tandíjaknak a többszörösét is elkérik a hallgatóktól, a nemzetközi diákságú IBS-en például az üzleti alapképzésen félévenként 3 700, a mesterképzésen 5 900 euró a tarifa.
A hazai felsőoktatási intézményekben a legfrissebb adatok szerint 40 ezer külföldi, önköltséges diák tanul nappali tagozatokon.
