A járvány ellenére is robog a kínai gazdaság
HírekA kínai gazdaság növekedése éves bázison számítva 4,8 százalékos ütemre erősödött az idei első negyedévben, az ország egyes részeit sújtó, a koronavírus első megjelenése óta kialakult, legsúlyosabb járványhullám, valamint a nemzetközi helyzetből fakadó bizonytalanságok közepette.
A kínai bruttó hazai termék (GDP) éves növekedési üteme meghaladta az elemzők által jósolt 4,4 százalékot, és javulást mutatott a tavalyi utolsó negyedévben regisztrált, 4 százalékhoz képest.
A növekedés üteme azonban még így is a második leggyengébb volt az elmúlt hét negyedévet tekintve, és a harmadik leggyengébb azóta, hogy a kínai gazdaság elkezdett helyreállni a járvány első megjelenését követő zsugorodásból.
Az ipari teljesítmény adatai a vártnál gyengébben alakultak, ami hatott a tőzsdei árfolyamokra is. A távol-keleti tőzsdék ma reggel - Hongkong kivételével - estek.
Az olaj ára tovább emelkedett az orosz-ukrán háborúról szóló hírekre reagálva: az elmúlt 5 napban közel 10 százalékos drágulást láthattunk.
Az első negyedévben Kína különféle próbatételekkel került szembe, hiszen a nemzetközi környezet bonyolultabbá és komorabbá vált, miközben belföldön a járvány újabb hulláma bontakozott ki.
Kína az idei évre 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki, ám e cél elérésében az ország számos kihívással áll szemben.
A Nemzetközi Valutaalap januárban közzétett előrejelzésében (Global Economic Outlook) a tavalyi 8,1 százalékos növekedés után idén 4,8 százalékos bővülést prognosztizált a kínai gazdaságra vonatkozóan.
Sanghaj lezárása nagy veszteség
A South China Morning Post (SCMP) internetes kiadásában egy vasárnap megjelent cikkben szakértőkre hivatkozva arról írt, hogy Sanghaj a legújabb járványhullám miatti, elhúzódó lezárása akár 2,5-3 százalékkal is lehúzhatja a kínai GDP-t. Kínai, hongkongi és amerikai egyetemek közgazdászai teherjárműforgalmi adatok alapján készítettek egy modellt, és ezt felhasználva számolták ki, milyen hatással lenne a kínai gazdaságra az ország fontos gazdasági és pénzügyi központjának számító város egy hónapon át tartó lezárása. A számítások csak Sanghaj lezárását vették figyelembe, így a szakértők arra figyelmeztettek, a gazdasági hatás még nagyobb lehet, amennyiben az intézkedések Kína más városait is érintik.
Lassult a kínai ipar növekedése márciusban, a kiskereskedelem pedig zsugorodott az ország több városát érintő, újabb koronavírus-járványhullám miatti lezárások gazdaságbénító hatásai nyomán.
Kissé lassul, de még így is erős az ipari termelés bővülése
A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés márciusban 5,0 százalékkal növekedett éves összevetésben. Ez meghaladta a 4,5 százalékos bővülést valószínűsítő elemzői várakozásokat, ám lassulást mutatott a január-februári, 7,5 százalékos növekedéshez képest. A márciusi adat mindazonáltal az elmúlt fél év második legnagyobb ütemű bővülését tükrözte.
A termelés kiemelkedően erős növekedését mérték továbbra is az autóipar új energiával működő járművek termelésével foglalkozó ágazatában: a bővülés mértéke 121,4 százalékos volt éves összehasonlításban. Az autóipar egészét tekintve azonban 4,9 százalékos visszaesést regisztráltak a múlt hónapban.
A kiskereskedelmi forgalom márciusban 3,5 százalékkal zsugorodott éves bázison. A visszaesés mértéke nagyobb volt az elemzők által jósolt 1,6 százalékosnál. A kínai kiskereskedelem forgalma először csökkent 2020 júliusa óta, a visszaesés mértéke pedig a legnagyobb volt 2020 áprilisa óta. Január-februárban még 6,7 százalékos bővülést regisztráltak.
A zsugorodás mértéke különösen jelentős volt a vendéglátóiparban, ahol éves bázison 16,4 százalékos visszaesést mértek márciusban.
Emelkedő munkanélküliség
Az állóeszköz-beruházások értéke 9,3 százalékkal nőtt az első negyedévben. Ez meghaladta az elemzők által várt, 8,5 százalékos növekedést, ugyanakkor a bővülés ütemének mérséklődésére utalt a január-februári, 12,2 százalékos növekedés után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások értéke 8,4 százalékkal nőtt az év első három hónapjában éves összevetésben.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta a január-februári, 5,5 százalékról 5,8 százalékra emelkedett márciusban. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet.
A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalékon belül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új, városi munkahelyet teremt. A statisztikai hivatal hétfői közlése szerint az első negyedévben 2,85 millió új, városi munkahelyet hoztak létre.
