Mindenhol elszállt az infláció, kivéve a világ harmadik legnagyobb gazdaságát
ElemzésekMiközben a fejlett országok többségében 30-40 év óta nem látott szintre emelkedett az infláció, a világ egyik legnagyobb gazdaságában, Japánban mindössze egy százalék körüli az infláció. Holott az élelmiszer 60 százalékát, az energiahordozók 95 százalékát importálják. Az ok a japánok takarékoskodásában rejlik.
Áprilisban az USA-ban 8,3 százalékos inflációt mértek, Németországban 7,4 százalékos drágulás negyven éves rekordot jelent, Európa egy része kétszámjegyű inflációval küszködik, és eközben Japánban alig 1,2 százalékra nőtt a drágulás üteme - hívja fel a figyelmet az OECD.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert Japán hagyományosan nyersanyaghiányos ország, hatalmas importmennyiséggel, ami szükségszerűen az infláció begyűrűzésével járna, sőt, még a japán jen is gyengült az utóbbi időben, ami szintén drágítja az importtermékek árát.
A fogyasztói árak emelkedés az Egyesült Államokban, az euróövezetben és Japánban (OECD)
Az energiaáraknál 1981 óta nem látott drágulás zajlik, és az élelmiszereknél például a napraforgóolaj ára pedig közel 35 százalékkal emelkedett az ukrajnai háború miatt. A termeléskiesés ugyanis felhajtotta a nemzetközi árakat.
Az idei infláció még így is csak két százalék körül alakulhat, ha kivesszük belőle az egyszeri hatásokat, ráadásul a japán jen is gyengébb volt az utóbbi időben, ami az importárakban jelentkezik.
A japán infláció így is csak nemrég lépte át a egy százalékot. A háttérben leginkább a béremelések mértéke áll: az utóbbi 30 évben csak 3 százalékkal emelkedtek a átlagbérek, miközben az USA-ban 47 százalékos volt az emelkedés az OECD adatai szerint.
Béremelkedés üteme Japánban (1998-2022)
Igaz, eközben évtizedek óta infláció helyett deflációval kellett számolni egészen mostanáig. A bérek alakulásánál ugyanakkor megfigyelhető hogy válságok idején még csökkentek is, és a gazdasági felfutások idején is nagyon alacsony volt a béremelkedés. Tokió korábban évekig a világ legdrágább városa volt, most a globális rangsorban a tíz legdrágább városban sem szerepel.
A japán GDP alakulása az elmúlt 3 évben
Az ország azonban súlyosan eladósodott, az adóbevételek a kiadások 60 százalékát fedezik, és a jegybank évek óta vásárolja a lejáró államkötvényeket - írja a Foreign Policy elemzése.
A japán jegybank mérlege az adósság felvásárlásnak köszönhetően négyszeresére növekedett, és a GDP 92 százalékát tette ki 2020-ban, összehasonlításképp ez a ráta az USA-ban 22 százalék, Németországban pedig 18 százalék.
Japán ma a legmagasabb államadósság-GDP hányadossal rendelkezik, ami a 262 százalékot is meghaladja idén az IMF előrejelzése szerint.
A jegybank eredeti célja az volt, hogy megszűntesse a negatív kamatkörnyezetet annak érdekében, hogy a lakosság növelje a vásárlásait, így egy fogyasztás által vezérelt felfelé növekedési ciklus alakulhatott volna ki.
A japán infláció alakulása 2012-től: a deflációs környezet most ért véget
Ehelyett a magasabb energia- és importárak spórolásra ösztönzik a hagyományosan takarékos japánokat. Az élelmiszer 60 százaléka, és az energia, elsősoran az olaj 95 százaléka külföldről származik, és mindkét területen kétszámjegyű drágulás zajlik.
Japánba importált áruk árának alakulása ez elmúlt egy évben
A kormány egyelőre egy 48 milliárd dolláros csomagot dolgozott ki, amely a magasabb, egy év alatt 25 százalékkal emelkedő - importköltségek miatt nyújt segítséget a lakosságnak és a kisvállalatoknak.
A japán vásárlók nagyon megnézik, mire költenek, és amikor áremelkedést tapasztalnak, azonnal visszafogják a vásárlásaikat, így alakult ki a csökkenő fogyasztás melletti, alacsonyabb infláció.
A japán betéti kamatláb alakulása az elmúlt egy évben
A japán betéti kamatok 2016 óta negatív tartományban vannak, az elmúlt egy évben is mínusz 0,15 százalék körül alakultak. A japán jegybank kamatszintje évek óta mínusz 0,1 százalékon áll.
Az idősödő társadalommal járó magasabb állami kiadások, a csökkenő létszámú munkaerő, és a lassú gazdasági növekedés egy visszafordíthatatlan gazdasági fékezést jelez.
