Miért nehéz egy japán vállalatnál dolgozni?

Elemzések2019. márc 28.Szabó Anna

Japán növekedési forgatókönyve a humántőkére és jó FDI-politikára épülő fejlődés egyik legjobb példája a világgazdaságban. Mit tanulhatunk tőlük?

Japán gazdasági és társadalmi fejlődése egy igencsak ellentmondásokkal teli folyamatként ábrázolható, és számos tudományos vita forrását is képezi, ugyanakkor egy sikeres felzárkózási és növekedési forgatókönyv kiváló példájaként is szolgál. 

A japán tőkebeáramlásról tartott nemrég szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság, a fórum alapjául Sőreg Krisztina Japán tudásalapú gazdaságáról szóló elemzése adta, az eredeti tanulmány ITT tölthető le.

Az alábbiakban közöljük a tanulmány főbb megállapításait.

  • Dél-Koreával összevetve Japán az 1990-es 1,62 százalékos lokális csúcsot követően 2016-ban érte el legnagyobb értékét a nettó FDI-kiáramlást illetően (a GDP 3,51 százaléka), tehát egyértelműen kirajzolódik a külföldi működőtőke-kiáramlás növekvő jelentősége a gazdasági növekedést illetően.

  • A legjelentősebb japán multinacionális vállalatok azért maradhattak versenyképesek globális szinten, mert termelési tevékenységük döntő hányadát Kínába, illetve más ázsiai országokba telepítették át a költségek minimalizálása, tehát a nagyobb fokú méret- gazdaságosság megvalósítása jegyében.
  • Kína esetében a japán FDI legfőbb célállomása a feldolgozóipar.

  • Jelenleg Magyarországon nagyjából 20-25 ezer főt foglalkoztatnak japán tulajdonú vállalatok.
  • Magyarország a Japánnal folytatott külkereskedelmi tevékenység, valamint a korábbiakban tapasztalt jelentősebb FDI-beáramlás és minden ehhez köthető további attribútum (pl. munkahelyteremtés) egyértelmű nyerteseként tűnt fel, így valóban érdemes lenne továbbfejleszteni a két ország közötti gazdasági interakciók intenzitását.
  • A hazánkban jelen lévő japán vállalatok döntő többségben a termelési szektorban tevékenykednek, ezen belül pedig leginkább autóipari, elektronikai és vegyipari relációban.
  • A japán leányvállalatok magyarországi cégeinél is tapasztalható, hogy a vezető pozíciókat szinte kivétel nélkül japánok töltik be.
  • További jellemvonása az itthon tevékenykedő japán vállalatoknak a rendszeres munkaerő kölcsönzése.
  • Az itthon jelenlévő japán cégek a nyugati típusú vállalatokkal szemben nem vették ki részüket a privatizációs folyamatokban, hanem leginkább zöldmezős beruházásokat indítottak el, s utóbbi vonalat meg is őrizték a következő időszakban.
  • A japán befektetők igen kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy a 
  • befogadó ország kultúrájához alkalmazkodjanak, leginkább a saját nézeteiket, szokásaikat kívánják mintegy meghonosítani az adott országban.
  • Éles ellentétet képez a nők munkaerő-piaci helyzete, megítélése az európai és a japán kultúrkör között.
  • Japánban igen ritka jelenségnek minősül a nők tartósan közép- vagy felsővezetői pozícióban történő alkalmazása. Leggyakrabban adminisztratív jellegű munkakörben vállalnak munkát hazájukban.
  • Japán a második legnagyobb befektetőként jelenik meg a brit piacon, a legnagyobb foglalkoztatást megvalósító vállalat pedig jelenleg a Fujitsu.
  • A régióban – Egyesült Királyság és Írország együttesen – a Fujitsu napjainkban a legtöbb munkavállalót foglalkoztató cég: saját bevallásuk alapján több mint 14.000 alkalmazottjuk van a térségben.
  • A következő időszak Brexittel kapcsolatos várakozásainak negatív hatásai a japán anyavállalatok eddigi stratégiáinak átrendeződéséhez is vezethetnek, például új befektetések halasztása, leányvállalatok székhelyeinek más térségbe telepítése, illetőleg többletköltségek felmerülése formájában.
  • Az Egyesült Államokban nagyjából hét millió főt foglalkoztatnak külföldi többségi tulajdonnal bíró vállalatok, a legtöbb új munkahelyet 2017-ben pedig a japán leányvállalatok hozták létre.
  • 2017-ben nagyjából 840.000 fő amerikait foglalkoztattak különböző japán leányvállalatok – utóbbi alkalmazottak 50 százaléka dolgozik a feldolgozóiparban közel 80 ezer dolláros dolláros átlagfizetésért.